Nő az igény a korlátlan beszélgetést nyújtó mobiltelefonos csomagokra

2019. 08. 06., 08:45

Egy év alatt 42-ről 48 százalékra nőtt a korlátlan beszélgetést tartalmazó előfizetések aránya a távközlési szolgáltatásokat összehasonlító oldal, a Telenet.hu adatai szerint.

 A Netrisk.hu közleménye szerint ennek egyik oka, hogy a minimum a saját hálózatba korlátlan beszélgetési lehetőséget nyújtó csomagok átlagos előfizetési díja csökkenő trendet mutat, 2019 első fél évében alig haladta meg a 11 ezer forintot.

Közben a hagyományos előfizetéses csomagért átlagosan 5100 forintot kellett fizetni. Egyre gyakoribb, hogy a szolgáltatáscsomaggal együtt készüléket is igényelnek az ügyfelek: a tavalyi első fél évben mért 63 százalékkal szemben idén már 70 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel.

A mobilszolgáltatásokhoz tartozó adatcsomagok mérete is gyors növekedést mutat: noha az új szerződésekben a 40 százalékos részesedésével még mindig a havi 1 GB-os adatelőfizetés a leggyakoribb, az idei új előfizetők 47 százaléka legalább havi 4GB adatmennyiségre szerződik. Ezen belül az új szerződések 8 százalékához korlátlan adatforgalom kapcsolódik.

A Telenet.hu első féléves adatai szerint a televízió-szolgáltatást is tartalmazó távközlési csomagokban szereplő csatornák átlagos száma 93. A megrendelt csomagokban a tematikus csatornák közül átlagosan 15 helyet foglalnak el az ismeretterjesztő csatornák, 13 film- és 10 sportcsatorna mellett. A HD minőségben nézhető előfizetett csatornák átlagos száma 11.

A vezetékes telefon a háztartások mintegy 40 százalékában még ma is üzemel. Ez az arány azért is csökken lassan, mert a szolgáltatást az internet-televízió-telefon hármas szolgáltatást kínáló csomagokban szinte ingyen, maximum néhány száz forintos előfizetési díjjal szerepeltetik a szolgáltatók – közölte a Netrisk.hu. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS