Mesterséges intelligencia használata: az uniós „vert mezőnyben” a magyar vállalkozások

Mesterséges intelligencia használata: az uniós „vert mezőnyben” a magyar vállalkozások
2024. 07. 02., 12:40

Az uniós átlag a felét sem éri el a mesterséges intelligenciára épülő technológiák valamelyikét használó vállalkozások aránya Magyarországon.

Egy ország digitális fejlettségét jól mutatja, hogy mennyire elterjedt a mesterséges intelligencia használata a vállalkozások körében – írják a KSH szakértői a „Helyzetkép, 2023 – Digitális gazdaság” című kiadvány mesterségesintelligencia-használatról szóló részében.

Az EU-tagországokban átlagosan a vállalkozások 8,0 százaléka használta 2023-ban a mesterséges intelligenciára épülő technológiák valamelyikét, hazánkban ez az arány az uniós átlagnak a felét sem érte el. Az alábbi, Eurostat-adatokon alapuló ábra azt mutatja, hogy a szóban forgó tagállamban működő, legalább 10 főt alkalmazó vállalkozások hány százaléka alkalmazott 2023-ban legalább egy mesterséges intelligencián alapuló technológiát:

A hazai cégek alig 4 százaléka tervezte a mesterséges intelligencián alapuló technológia bevezetését, ez szintén kevesebb az uniós átlagnál. Összehasonlításképpen néhány tagállami ráta (azon cégek aránya, amelyek a 2023-as felmérés időpontjában bármelyik mesterséges intelligenciára épülő technológia használatát tervezték):

A mesterséges intelligenciát használó vállalkozások egyötöde alkalmazott 2023-ban a munkafolyamatok automatizálására vagy a döntéshozatal támogatására alkalmas szoftverrobotot. A mesterséges intelligencián alapuló technológiák között népszerűségben a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán a szövegbányászat és a képfelismerés, képfeldolgozás állt. A gépek fizikai mozgását lehetővé tevő technológiákat, pl. autonóm robotokat, önjáró járműveket a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások közel egytizede üzemeltetett.

A mesterséges intelligencia használatában 2023-ban az információ és kommunikáció ág vállalkozásai jártak az élen (15 százalék). Az említett technológia használatát leginkább a számítógép-, kommunikációseszköz-javítással foglalkozó cégek tervezték (14 százalék).

A mesterséges intelligencián alapuló technológiák használata a vállalkozások funkcionális területei között viszonylag kiegyenlített, előnyeit az értékesítés, a pénzügyek és a termelés területén használták ki leginkább (16–18 százalék) 2023-ban, míg a vállalatirányítás, az IKT-biztonság, a K+F és innováció, valamint a logisztika területén a vállalkozások 10–13 százalékában volt jelen.

A mesterséges intelligencia elterjedését legfőképp a szükséges szakértelem hiánya, valamint a magas várható költségek gátolják: azon vállalkozások körében, akik 2023-ban tervezték ezen innovatív technológiák használatát, 68, illetve 55 százalékban ezzel indokolták a bevezetés elmaradását. További probléma a meglévő rendszerekkel, szoftverekkel való kompatibilitás, valamint a jogi háttér ismeretének hiánya, ami a mesterséges intelligencia használatát tervező vállalkozások felét érintette.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS