Itt az MNB FinTech stratégiája: 3 + 1 célkitűzés

2019. 10. 28., 11:01

„Az MNB számára kiemelten fontos a pénzügyi rendszer digitalizációjának fejlesztése és az innovatív pénzügyi szolgáltatások biztonságos keretek között történő piaci bevezetésének támogatása, mert ez a fogyasztóknak is értéket teremt, a pénzügyi szektort is erősíti és a gazdasági növekedés fenntartható támogatásához is hozzájárul. A digitalizációs célkitűzésekkel kapcsolatos irányok és kezdeményezések átfogó keretbe foglalása érdekében készítettük el az MNB FinTech stratégiáját, annak érdekében, hogy a pénzügyi szektorban törvényszerűen bekövetkező változásokat szabályozott, ellenőrzött mederben tartsuk” – írja a jegybank FinTech Stratégia című friss kiadványának előszavában Patai Mihály alelnök.

A kiadvány szerint az MNB FinTech stratégiája 3+1 kiemelt fontosságú területre fókuszál, amelyeken belül megfogalmazza stratégiai céljait.

  • Versenyképes pénzügyi szolgáltatások térnyerésének támogatása: Kívánatos az ügyfelek minél szélesebb köre számára hozzáférhető, egyszerűen és kényelmesen igénybe vehető, személyre szabott pénzügyi szolgáltatások kialakításának ösztönzése, amelyek kedvező árazás mellett elérhetők és biztonságos keretek között használhatók.
  • A pénzügyi rendszer hatékonyságának és stabilitásának növelése: A hazai pénzügyi rendszer költséghatékonyságát, agilis működését és ezen keresztül stabilitását is támogatja az inkumbens szegmens digitális transzformációjának elősegítése, illetve felgyorsítása. Az innovatív megoldások, valamint a legkorszerűbb, ún. cutting edge technológiák széleskörű implementálásának ösztönzése a pénzügyi intézmények működési költségeinek jelentős mértékű csökkentésére, a kockázatok hatékonyabb kezelésére és szolgáltatásaik színvonalának fejlesztésére irányul. A pénzügyi intézmények fejlesztései emellett katalizátorként hatnak más szektorbeli digitális fejlesztések megjelenésére, felgyorsulására is, ezáltal a gazdasági fejlődésre is pozitív hatást gyakorolnak.
  • A hazai FinTech ökoszisztéma élénkítése: A FinTech közösség erősítése érdekében olyan jogszabályi környezet megteremtése kívánatos, mely egyaránt támogatja a hazai FinTech szektor növekedését és globális piacra lépését, valamint a nemzetközi FinTech cégek számára is vonzó célponttá teszi Magyarországot. A szabályozói támogatás az inkumbens intézmények és FinTech cégek közötti partnerségek elősegítését és a hazai pénzügyi rendszer technológiai tehetségvonzó képességének fejlesztését is célozza. Egy erős, fejlett FinTech szektor megléte katalizálhatja a pénzügyi rendszer fejlődését, ami a fenntartható gazdasági fejlődés motorja lehet.
  • Az általános pénzügyi kultúra erősítése és a digitális kompetenciák oktatásának támogatása: Az innovatív szolgáltatások térnyerése mellett cél a fogyasztók pénzügyi tudatosságának további növelése és az innovatív szolgáltatások feletti kontroll fejlesztése, illetve a pénzügyi szolgáltatók etikus magatartásának ösztönzése. Emellett fontos cél a pénzügyi és technológiai edukáció támogatása is, ami elősegíti a digitalizáció előnyeinek kihasználását, illetve megkönnyíti a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, s ezáltal segíti a pénzügyi bevonódás jelenlegi alacsony szintjének emelését.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS