ITM: a vállalatok digitalizáltsága javítja versenyképességüket

2019. 10. 15., 15:45

A vállalatok digitalizáltsága javítja a cégek versenyképességét – hangsúlyozta Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára kedden az Ipartestületek Országos Szövetsége konferenciáján Budapesten.

Az Iposz a visegrádi országok (V4) társvállalkozói érdekképviseleteinek részvételével nemzetközi konferenciát szervezett a digitalizációról, a robotizációs és a technológiai modernizációról, az építőiparban működő kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységének, hatékonyságának javítási lehetőségéről a Visegrád Alap támogatásával.

Nagy Ádám hangsúlyozta, az ország versenyképességének javításához szükség van arra, hogy a vállalatok növeljék kreativitásukat, innovációs képességeiket. A kormány a hazai kutatás-fejlesztés-innovációs (k+F+i) rendszer struktúráját úgy alakította ki, hogy ebben segítse a vállalkozásokat.

Elmondta, a kormány fejleszti a digitalizációhoz szükséges infrastruktúrát, a tárca technológiai platformokat működtet, hogy elősegítse a gazdaságban végbemenő technológiai váltást.

Kiemelte, az oktatási rendszernek figyelembe kell vennie a munkaerőpiaci szempontokat is, az eddigi kínálat alapú képzést a kereslet irányába kell elmozdítani.

Nagy Ádám előadásában kitért arra, 2010-2017 között a magyar cégek termelékenysége ugyan javult minden vállalati méretben, de még mindig nem éri el a V4-ek, illetve az Európai Unió tagállamainak (EU28) átlagát. A magyar vállalatoknak versenyképességük növelése érdekében jelentős lépéseket kell tenniük a digitalizáció, a termelékenység és a hatékonyság növelésében.

A szaktárca helyettes államtitkára szólt arról, hogy az élelmiszergazdaság, az egészséggazdaság, a kreatív ipar mellett az építésgazdaság is kiemelt ágazat. A magyar építőiparnak a 2018-2023 közötti időszakra mintegy 25 ezer milliárd forint megrendelés-állománya van, ennek teljesítése jelentős erőfeszítést igényel. A tárca egyebek közt az építőipari hazai kkv-k technológiai váltását 2019-2020 között 12 milliárd forinttal támogatja.

Németh László, az Iposz elnöke a konferencián rámutatott arra, hogy az európai országok, köztük a V4-országok és Magyarország iparosainak is alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, ehhez információra, képzésre, támogatásra, szolgáltatásokra van szükségük.

Hozzátette, az iparosok tisztában vannak azzal, hogy a digitalizálás, a technológiai és informatikai forradalom, a robottechnika, és a háttérben már feltűnő mesterséges intelligencia olyan tényezők, amelyek alapvetően megváltoztatják a jövő társadalmát, gazdaságát, a szakmákat.

A konferencián Tóbiás Gábor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzeti V4 koordinátora elmondta, a V4-ek stabilitást képviselnek Európában, közös sikert tudnak felmutatni a gazdaságban is, az uniós átlagnál magasabb a növekedésük, és alacsonyabb a munkanélküliségi rátájuk.

A konferencián felszólaló kkv-érdekvédelmi szervezetek képviselői kiemelték, hogy a digitalizációval, technológiai megújulással összefüggő költségek jelentős kockázatot jelentenek a kisvállalkozások gazdálkodásában. Szükségesnek tartják, hogy a digitalizációt ajánló vállalatok megfelelő információval lássák el a kkv-kat, valamint segítsék a betanulást.

Rámutattak arra, hogy a hatósággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen a számítógép és a programok ismerete, ugyanakkor szükségesnek tartották az egyszerűbb, kifejezetten kkv-nak fejlesztett termelést és irányítást segítő szoftverek fejlesztését is.

Megfogalmazták azt is, hogy az idősebb generációnál a nagy szakmai ismeret, míg a fiatalabbaknál az informatikai tudás van jelen, a kettőt kell összehozni a gyakorlatban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS