ITM: a vállalatok digitalizáltsága javítja versenyképességüket

2019. 10. 15., 15:45

A vállalatok digitalizáltsága javítja a cégek versenyképességét – hangsúlyozta Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára kedden az Ipartestületek Országos Szövetsége konferenciáján Budapesten.

Az Iposz a visegrádi országok (V4) társvállalkozói érdekképviseleteinek részvételével nemzetközi konferenciát szervezett a digitalizációról, a robotizációs és a technológiai modernizációról, az építőiparban működő kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységének, hatékonyságának javítási lehetőségéről a Visegrád Alap támogatásával.

Nagy Ádám hangsúlyozta, az ország versenyképességének javításához szükség van arra, hogy a vállalatok növeljék kreativitásukat, innovációs képességeiket. A kormány a hazai kutatás-fejlesztés-innovációs (k+F+i) rendszer struktúráját úgy alakította ki, hogy ebben segítse a vállalkozásokat.

Elmondta, a kormány fejleszti a digitalizációhoz szükséges infrastruktúrát, a tárca technológiai platformokat működtet, hogy elősegítse a gazdaságban végbemenő technológiai váltást.

Kiemelte, az oktatási rendszernek figyelembe kell vennie a munkaerőpiaci szempontokat is, az eddigi kínálat alapú képzést a kereslet irányába kell elmozdítani.

Nagy Ádám előadásában kitért arra, 2010-2017 között a magyar cégek termelékenysége ugyan javult minden vállalati méretben, de még mindig nem éri el a V4-ek, illetve az Európai Unió tagállamainak (EU28) átlagát. A magyar vállalatoknak versenyképességük növelése érdekében jelentős lépéseket kell tenniük a digitalizáció, a termelékenység és a hatékonyság növelésében.

A szaktárca helyettes államtitkára szólt arról, hogy az élelmiszergazdaság, az egészséggazdaság, a kreatív ipar mellett az építésgazdaság is kiemelt ágazat. A magyar építőiparnak a 2018-2023 közötti időszakra mintegy 25 ezer milliárd forint megrendelés-állománya van, ennek teljesítése jelentős erőfeszítést igényel. A tárca egyebek közt az építőipari hazai kkv-k technológiai váltását 2019-2020 között 12 milliárd forinttal támogatja.

Németh László, az Iposz elnöke a konferencián rámutatott arra, hogy az európai országok, köztük a V4-országok és Magyarország iparosainak is alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, ehhez információra, képzésre, támogatásra, szolgáltatásokra van szükségük.

Hozzátette, az iparosok tisztában vannak azzal, hogy a digitalizálás, a technológiai és informatikai forradalom, a robottechnika, és a háttérben már feltűnő mesterséges intelligencia olyan tényezők, amelyek alapvetően megváltoztatják a jövő társadalmát, gazdaságát, a szakmákat.

A konferencián Tóbiás Gábor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzeti V4 koordinátora elmondta, a V4-ek stabilitást képviselnek Európában, közös sikert tudnak felmutatni a gazdaságban is, az uniós átlagnál magasabb a növekedésük, és alacsonyabb a munkanélküliségi rátájuk.

A konferencián felszólaló kkv-érdekvédelmi szervezetek képviselői kiemelték, hogy a digitalizációval, technológiai megújulással összefüggő költségek jelentős kockázatot jelentenek a kisvállalkozások gazdálkodásában. Szükségesnek tartják, hogy a digitalizációt ajánló vállalatok megfelelő információval lássák el a kkv-kat, valamint segítsék a betanulást.

Rámutattak arra, hogy a hatósággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen a számítógép és a programok ismerete, ugyanakkor szükségesnek tartották az egyszerűbb, kifejezetten kkv-nak fejlesztett termelést és irányítást segítő szoftverek fejlesztését is.

Megfogalmazták azt is, hogy az idősebb generációnál a nagy szakmai ismeret, míg a fiatalabbaknál az informatikai tudás van jelen, a kettőt kell összehozni a gyakorlatban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.
2026-08-12 11:20:00
A társasház működését meghatározó szabályrendszer egyik legfontosabb eleme a szervezeti-működési szabályzat, amelynek megalkotása főszabály szerint kötelező. Mi a társasházi szervezeti-működési szabályzat célja és tartalma? Miként viszonyul a társasházra vonatkozó más előírásokhoz? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS