ITM: a vállalatok digitalizáltsága javítja versenyképességüket

2019. 10. 15., 15:45

A vállalatok digitalizáltsága javítja a cégek versenyképességét – hangsúlyozta Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára kedden az Ipartestületek Országos Szövetsége konferenciáján Budapesten.

Az Iposz a visegrádi országok (V4) társvállalkozói érdekképviseleteinek részvételével nemzetközi konferenciát szervezett a digitalizációról, a robotizációs és a technológiai modernizációról, az építőiparban működő kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységének, hatékonyságának javítási lehetőségéről a Visegrád Alap támogatásával.

Nagy Ádám hangsúlyozta, az ország versenyképességének javításához szükség van arra, hogy a vállalatok növeljék kreativitásukat, innovációs képességeiket. A kormány a hazai kutatás-fejlesztés-innovációs (k+F+i) rendszer struktúráját úgy alakította ki, hogy ebben segítse a vállalkozásokat.

Elmondta, a kormány fejleszti a digitalizációhoz szükséges infrastruktúrát, a tárca technológiai platformokat működtet, hogy elősegítse a gazdaságban végbemenő technológiai váltást.

Kiemelte, az oktatási rendszernek figyelembe kell vennie a munkaerőpiaci szempontokat is, az eddigi kínálat alapú képzést a kereslet irányába kell elmozdítani.

Nagy Ádám előadásában kitért arra, 2010-2017 között a magyar cégek termelékenysége ugyan javult minden vállalati méretben, de még mindig nem éri el a V4-ek, illetve az Európai Unió tagállamainak (EU28) átlagát. A magyar vállalatoknak versenyképességük növelése érdekében jelentős lépéseket kell tenniük a digitalizáció, a termelékenység és a hatékonyság növelésében.

A szaktárca helyettes államtitkára szólt arról, hogy az élelmiszergazdaság, az egészséggazdaság, a kreatív ipar mellett az építésgazdaság is kiemelt ágazat. A magyar építőiparnak a 2018-2023 közötti időszakra mintegy 25 ezer milliárd forint megrendelés-állománya van, ennek teljesítése jelentős erőfeszítést igényel. A tárca egyebek közt az építőipari hazai kkv-k technológiai váltását 2019-2020 között 12 milliárd forinttal támogatja.

Németh László, az Iposz elnöke a konferencián rámutatott arra, hogy az európai országok, köztük a V4-országok és Magyarország iparosainak is alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, ehhez információra, képzésre, támogatásra, szolgáltatásokra van szükségük.

Hozzátette, az iparosok tisztában vannak azzal, hogy a digitalizálás, a technológiai és informatikai forradalom, a robottechnika, és a háttérben már feltűnő mesterséges intelligencia olyan tényezők, amelyek alapvetően megváltoztatják a jövő társadalmát, gazdaságát, a szakmákat.

A konferencián Tóbiás Gábor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzeti V4 koordinátora elmondta, a V4-ek stabilitást képviselnek Európában, közös sikert tudnak felmutatni a gazdaságban is, az uniós átlagnál magasabb a növekedésük, és alacsonyabb a munkanélküliségi rátájuk.

A konferencián felszólaló kkv-érdekvédelmi szervezetek képviselői kiemelték, hogy a digitalizációval, technológiai megújulással összefüggő költségek jelentős kockázatot jelentenek a kisvállalkozások gazdálkodásában. Szükségesnek tartják, hogy a digitalizációt ajánló vállalatok megfelelő információval lássák el a kkv-kat, valamint segítsék a betanulást.

Rámutattak arra, hogy a hatósággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen a számítógép és a programok ismerete, ugyanakkor szükségesnek tartották az egyszerűbb, kifejezetten kkv-nak fejlesztett termelést és irányítást segítő szoftverek fejlesztését is.

Megfogalmazták azt is, hogy az idősebb generációnál a nagy szakmai ismeret, míg a fiatalabbaknál az informatikai tudás van jelen, a kettőt kell összehozni a gyakorlatban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS