Hasznos tippek az elektromos autókkal közlekedőknek

2023. 08. 02., 14:13

Bár a legtöbben helyi, lakás-óvoda-iskola-munkahely közötti közlekedésre használják hétköznapokon elektromos autójukat, átlagosan 70-100 kilométert megtéve egy nap, a Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint egyre többen hosszabb, külföldi utakra is elindulnak velük.

A belföldi utazást megkönnyíti, hogy a szövetség adatai szerint folyamatosan nő a töltőállomások száma: a legtöbb az autópályák és a főutak mentén található, illetve a Balaton térségében: 2022 végén az országban 2147 töltőállomás volt, 14 százalékkal több mint egy évvel azelőtt. Az infrastruktúra bővítését a szövetség szerint az is indokolja, hogy egy év alatt 47,4 százalékkal nőtt az elektromos autók száma.

2022-ben minden rekordot megdöntött a zöldrendszámos autók átadása Magyarországon, köztük is a tisztán elektromos autók eladása nőtt a legnagyobb mértékben, és az év végén már 34 754 közlekedett az utakon. A legfrissebb adatok szerint idén június végén 41 386 tisztán elektromos autó járta az utakat Magyarországon, míg a zöld rendszámos autók száma meghaladta a 74 ezret.

A hosszabb útra utazóknak a Jövő Mobilitása Szövetség több tanácsot is ad, mivel például a nagy sebesség miatt a városi használatban megszokottnál akár 30 százalékkal is kisebb utat lehet megtenni egy elektromos autóval, márkától és típustól függetlenül. A hatótávolságot befolyásolja a csomagok száma és a klímahasználat is: a hűtés például 20 százalékkal is csökkentheti a hatótávot.

Egy másik tanács szerint érdemes tájékozódni a töltőkről, hol található villám- vagy ultragyors töltő, illetve egyenáramú berendezés, mivel egy jobb töltő kiválasztásával sok időt meg lehet spórolni. Egy villámtöltővel 20-50 perc is elég a „tankolásra”, igaz, ezek csak 5-10 százalékot tesznek ki az összes töltőt figyelembe véve.

Példaként a szövetség megemlíti, hogy ha például Győrből Gyulára igyekszik a család egy 50 kWh körüli autóval, akkor a 339 kilométeres út megtételéhez egy alkalommal – autótípustól függően – jó eséllyel meg kell majd állniuk egy villámtöltőnél útközben.

A közlemény idézi Kárpáti Andrást, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki azt ajánlja, hogy a villámtöltők keresésére jó kiindulási pont a plugshare.com oldal.

Elmondta: a villanyautósok információs közösségi oldala nagyon hasznos segítséget nyújt az úton lévőknek: ezen az oldalon ugyan töltést indítani nem lehet, de naprakész információkkal szolgálnak az autósok egymásnak a felületen, így ellenőrizni lehet, hogy üzemkész-e a töltő, használták-e azt a megelőző néhány napban.

Magyarországon a Mobiliti applikációja az egyik legelterjedtebb, amelyben jól lehet keresni, valamint több más szolgáltató berendezéseit is lehet látni, hasonlóan az drivE.ON applikációhoz.

Egy-egy szolgáltató appjában a többi szolgáltató töltőivel kapcsolatos információk nem mindig naprakészek. A foglaltságot általában lehet ellenőrizni a töltőkön, illetve bizonyos szolgáltatók előzetes helyfoglalást is lehetővé tesznek. A töltés indításához applikációnként előzetes regisztráció és a bankkártya adatok megadása szükséges.

Utazáskor érdemes folyamatosan kontrollálni, hogy a hatótáv és a megteendő távolság milyen mértékben változik: alapszabályként azt ajánlják, hogy 20 százalék alá ne essen a töltöttség, és 80 százaléknál jobban ne töltsék fel az autókat, de az sem probléma, ha egyszer-egyszer 100 százalékra töltik az akkumulátorokat.

A Jövő Mobilitása Szövetség szerint minél északabbra utazik valaki elektromos járművével, annál sűrűbb a töltőállomások hálózata: Norvégia és Hollandia jár az élen, ugyanis ezek az országok célul tűzték ki, hogy két töltőállomás között 120 kilométernél nem lehet nagyobb a távolság. A déli országokban már nem ilyen kedvező a helyzet, ott mindig érdemes figyelni a hatótávra és a következő töltési lehetőségre. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS