Egy új rendszer ködből képes tiszta vizet előállítani

Egy új rendszer ködből képes tiszta vizet előállítani
2023. 08. 23., 14:23

Napenergia felhasználásával, a ködből képesek emberi fogyasztásra alkalmas vizet készíteni az ETH Zürich tudósai. A svájci kutatók elsősorban száraz területeken élők helyzetén könnyítenének a találmánnyal.

A száraz, de ködös területeken élők komolyan profitálhatnak az ETH Zürich technológiájából. Az intézetben olyan rendszert fejlesztettek, ami napenergia segítségével köti meg a ködöt, és egyidejűleg eltávolítja belőle a szennyeződéseket is.

Az ETH közleménye szerint a vízgyűjtő és -kezelő rendszer egy fémhuzalhálóból áll. Ez napfényre aktiválódó, reaktív bevonattal rendelkezik, hogy felfogja, elsősorban nem a természetes időjárási jelenségként, hanem üzemi hűtés során kialakuló ködöt. A hálót speciálisan kiválasztott polimerek és titán-dioxid keverékével vonják be, hogy kémiai katalizátorként működjön, és ártalmatlan részecskékre bontsa a szennyező anyagok molekuláit. A lecsapódó vízcseppek aztán a megkötést és tisztítást követően egy alsó tartályban gyűlnek össze.

„A rendszerünk nemcsak begyűjti a ködöt, hanem kezeli is a lecsapódó vizet, ami azt jelenti, hogy a légköri szennyezéssel terhelt területeken, például sűrűn lakott városi központokban is kiválóan használható” – magyarázta Ritwick Ghosh, a tanulmány társszerzője, a Max Planck Polimerkutató Intézet tudósa.

Tiszta víz gyűjtése a ködből

A rendszer energiatakarékos, mivel alig vagy egyáltalán nem igényel karbantartást. Nagyon kevés energiát igényel a katalizátor regenerálásához szükséges rendszeres kis UV-adagolás is. Fél óra napfény például elegendő a titán-oxid 24 órán át tartó reaktiválásához – állítják a kutatók a Nature Sustainability folyóiratban is megjelent és ellenőrzött tanulmányban.

Fontos hozzátenni: bár a találmány tulajdonságai alapvető fontosságúak lehetnek olyan területeken, amelyek nem kapnak elegendő napfényt, a működését egyelőre csak laboratóriumban és egy kis zürichi üzemben végezték. Ez azért fontos részlet, mert jelen tudásunk szerint nem ismert, hogy a rendszer a valós körülmények között, például a természetben milyen hatékonysággal végezné el a rá bízott feladatot, de nem is feltétlenül ez a cél.

A mesterséges környezetben végzett tesztek

A sajtóközlemény alapján a kutatók mesterségesen létrehozott laboratóriumi ködből nyerték vissza a víz 8 százalékát. Az összegyűjtött mennyiség nyilván lehetne magasabb (dolgoznak rajta, hogy legyen is), viszont figyelemre méltó, hogy a valóságot szimulálva hozzáadott szerves vegyületek, így például a biszfenol A és a dízelcseppek 94 százalékát sikeresen lebontották belőle. Ez nagyon magas hatékonysággal működő tisztító folyamatra utal.

„Az Egyesült Államokban, ahol élek, rengeteg édesvizet használunk az erőművek hűtésére - emlékeztetett Thomas Schutzius, a tanulmány másik társszerzője, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora. – Logikus lenne, hogy ennek a víznek egy részét még azelőtt felfogjuk, hogy elszökne, és biztosítsuk a tisztaságát arra az esetre, ha vissza akarjuk juttatni a környezetbe.”

A szándék tehát az, hogy még olyan országokban is alkalmazzák az üzemi hűtés során keletkező köd összegyűjtését, ahol nem feltétlenül van hiány édesvízből. A törékeny földi vízkészlet megóvása érdekében hatalmas lépés lenne egy olyan rendszer szabványszerű bevezetése, például az erőművi környezetekben, ami képes tiszta formában visszanyerni a hűtés során elpárolgó vizet.

Gábor János

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS