A VOSZ együttműködik a munkavállalók digitális kompetenciájának fejlesztésében

2019. 10. 04., 17:45

A Neumann Társaság együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (VDSZ). Az együttműködések keretében a két szakmai szervezet tagjai jelentős kedvezménnyel vehetnek részt a társaság által felügyelt, Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) megszerzésére irányuló képzésen. A digitális kompetenciák megszerzését már a nem informatikai állásokat betöltők számára is elengedhetetlennek tartják a szakszervezetek és a munkáltatók is.

Napjainkban már nemcsak a külföldi, de a hazai állásközvetítő portálok hirdetéseiben is gyakran szerepel, hogy a számítógép-kezelési ismeretek előnyt jelentenek, vagy nélkülözhetetlenek egy pozíció betöltéséhez.

Hasonló tapasztalatokról számolt be hazánk két jelentős szakmai szervezete, a VOSZ és a VDSZ is: mind a vegyiparban és annak rokonszakmáiban, mind a vállalkozók esetében fontos, hogy a munkavállalók az irodai programokat és alkalmazásokat is gyakorlottan tudják kezelni. A munkaerő-felvételnél pedig már nem mindig elég, ha a jelentkező magabiztos számítógép-használónak tartja magát: óriási előnyt jelent, ha digitális kompetenciáit az ECDL-lel igazolja is – olvasható a VOSZ honlapján.

A tagok számára az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) megszerzésére irányuló képzések és vizsgák árából jelentős kedvezményeket biztosító együttműködési megállapodást a Neumann Társaság részéről dr. Beck György elnök, a VDSZ részéről Székely Tamás elnök, a VOSZ részéről Tolnay Tibor elnök írta alá. A kedvezményeket mintegy kétszáz hazai ECDL vizsgaközpontban vehetik igénybe a VDSZ és a VOSZ tagjai.

A digitális kompetenciák fejlesztésének szükségességét az is jól érzékelteti, hogy a hazai ECDL-képzést felügyelő Neumann Társaság adatai szerint a programhoz csatlakozók mintegy 80 százaléka diák, és a fennmaradó 20 százalék munkavállaló. Az utóbbiak közül a legnagyobb számban a 40 évesnél idősebbek vesznek részt az ECDL-képzésben, hiszen az ő korosztályuk az, amely még nem feltétlenül sajátíthatta el a számítógép használatát az iskolai vagy egyetemi évei alatt.  A Neumann Társaság várakozásai szerint a munkaképes korú vizsgázók száma a következő években megközelíti majd az 50 százalékot, hiszen lassan nem lesz olyan munkakör, ahol nincsen szükség a számítógép használatára.

„A VDSZ számára különösen fontos ez a megállapodás, hiszen a digitalizáció kihívásai a VDSZ által képviselt dolgozókat kiemelten érintik. AZ ECDL vizsga megszerzésével olyan informatikai tudást szerezhetnek meg a szakszervezeti tagok, amely a kiélezett munkaerőpiaci helyzetben tovább javítja a pozícióikat. A VDSZ és a Neumann Társaság közötti megállapodás példaértékű és Magyarországon egyedülálló, és az a célja, hogy minél több ember számára elérhetővé tegye a mai kor követelményeihez szükséges tudást” – mondta Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

„A negyedik ipari forradalom elkezdődött, ennek központi eleme a tudásalapú gazdaság kialakulása és erősödése, amelyet áthat a digitális kompetenciák viharos terjedése.  Magyarország akkor tud hosszabb távon a nyertes országok közé kerülni, ha megfelelő szakértelemmel be tud kapcsolódni a nemzetközi értékláncokba és saját fejlesztései révén megerősíti szerepét. Elengedhetetlen a fejlődőképes kkv-szektor bevonása is a folyamatokba, amelynek alapvető eleme a digitális képzettség elterjesztése” – mondta Tolnay Tibor, a VOSZ elnöke.

„Napjainkban már nem csak egy szűkebb kör használ munkája során számítógépet, így a hazai ECDL-képzés felfutására számítok különösképp a 40 év feletti korcsoportban, ennek tagjai ugyanis a mai fiataloktól eltérően még nem digitális bennszülöttek, és legtöbbjük az iskolai képzésében még nem sajátíthatott el digitális kompetenciákat. Ugyanakkor a mai munkahelyeken már mindenkitől, így a középkorúaktól is elvárják, hogy ne okozzon gondot a számítógép kezelése, és már nem elegendő a szövegszerkesztő, táblázatkezelő kezelésének ismerete, átfogóbb ismeretekre van szükség” – mondta dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

Magyarország régiói közül a legtöbb vizsgázó Budapestről (közel 30 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (több mint 8 százalék), Pest megyéből (7 százalék), Győr-Moson-Sopron megyéből (közel 7 százalék), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (több mint 5 százalék) kapcsolódik az ECDL képzési programhoz.

(A fotón Székely Tamás, dr. Beck György és Tolnay Tibor)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS