A digitalizáció kulcsfontosságú a versenyképességhez

2018. 11. 23., 12:23

A gazdaság folyamatos erősödése és a politikai stabilitás megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy hazánk 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé tartozzon, azonban a következő években is sok feladat áll még az ország előtt, többek között a közszolgáltatások digitalizációja terén.

„Hazánknak markáns jövőképe van: Magyarország 2030-ra legyen az öt legélhetőbb és legversenyképesebb uniós ország egyike” – mondta László András, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteri biztosa A XXI. századi közigazgatás – hatékony tanulás és digitalizáció konferencián Budapesten. A friss statisztikákat idézve elmondta, hogy a gazdaság folyamatosan erősödik: az idei harmadik negyedévben 5 százalékkal nőtt a GDP, ami tízéves rekord, az uniós átlag kétszeresét is meghaladja. Hozzátette, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a 4 százalék feletti bővülés a következő években is tartható. A gazdasági adatokról szólva arról is beszélt, hogy „a balliberális kormányoktól örökölt 2010-es csődközeli állapot után a gazdasági válságkezelés sikeres volt, így ma már gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk, a munkanélküliségi rátát tekintve Európa élvonalába tartozunk, ráadásul az államadósság is évről évre csökken, alacsonyabb, mint az euróövezet átlaga”. Hozzátette, hogy Magyarország számára továbbra is előnyt jelent a politikai stabilitás.

 „Egyre több és több közszolgáltatás válik elektronikusan is elérhetővé. A NAV például elkészíti helyettünk az adóbevallást, amelyet elektronikus felületen kapunk meg és nyújtunk be” – emlékeztetett. A miniszteri biztos a fejlesztésekről elmondta, hogy azoknak akkor van értelmük, ha a társadalom egyre szélesebb rétegeihez jutnak el. Ezért indult el a Digitális Jólét Program, amelynek az a célja, hogy a magyar emberek és a magyar vállalatok egyformán élvezhessék a digitalizáció előnyeit.

A globális tendenciákról szólva arról beszélt, hogy technológiai fronton gyors átalakulás zajlik, a szolgáltatások napról napra fejlődnek és egyre személyre szabottabbak, és ez átalakítja az időbeosztásunkat, szokásainkat, kapcsolatainkat is. „Ezek a változások megváltoztatják az állam működését, valamint a polgároknak az állammal szemben támasztott elvárásait is” – fejtette ki.

A digitalizáció a fenntartható növekedés egyik legfontosabb hajtóereje és jelentős versenyképességi tényező, ezért a lehető leghatékonyabban kell felhasználnunk Magyarország erősítéséhez a magánszektorban és a közszektorban is. Mint mondta, ehhez járul hozzá a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP), amelyben hangsúlyos elem az e-közigazgatás fejlesztése is. Az Európai Unió szerepéről szólva elmondta: a közösség csak a régiók innovációs teljesítményének együttes növekedésével lehet sikeres. (ITM Kommunikáció)

Fotó: Véssey Endre/ITM

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS