50 milliárd forint érhető el vállalatok és egyetemek közös innovációs fejlesztéseinek támogatására

2024. 05. 28., 16:10

Idén magasabb keretösszeggel indítja el az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Neumann János Program három kiemelt területére összpontosító innovációs programját. A tavalyi 30 milliárd forint helyett idén 50 milliárd forint érhető el a kedden meghirdetett pályázaton.

A magyar gazdaság versenyképességének kulcsát a sikeres, innovatív vállalkozások jelenti – mondta előadásában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója a Magyar Innovációs Szövetség pécsi innovációs pop-up konferenciáján.

A Neumann János Programban azt a célt tűzte ki a kormány, hogy 2030-ra Magyarország legyen Európa TOP 10 innovátor országa között. Ezt úgy lehet elérni, ha az innovációs befektetések középpontjába az együttműködéseket, a gazdasági és társadalmi hatás elérését, valamint mindezek merését helyezik. Az idén 340 milliárd forintból meghirdetett innovációs, felsőoktatási és szakképzési programok ezt a célt szolgálják. Előadásában Bódis László bemutatta, hogy a vállalatok számára egészen egy startupban létrejött jó ötlettől a nagyvállalatokig minden cégtípus számára biztosít az NKFIH innovációs lehetőségeket.

Az innovációk piacra lépéséhez nem csak pénzügyi finanaszírozásra van szükség, hanem tudásra, kapcsolatokra és információkra is, ezért az a cél, hogy ezekkel is felvértezzék a magyar innovátor vállalkozásokat.

A kedden meghirdetett, 50 milliárd forintos programból 42,5 milliárd forint együttműködésekre (vállalatok és egyetemek, illetve vállalatok és kutatóintézetek között) szolgál, mivel a Neumann János Program fókuszában ezek ösztönzése áll. Ugyanakkor a cégeknek lehetőségük van önállóan vagy vállalat-vállalat konzorciumban is indulni.

Pályázni már érettebb kkv-k tudnak, ahol a kiíró NKFIH elvárása, hogy a 300-800 millió forintig terjedő állami befektetésért cserébe olyan új szabadalmaztatott terméket vagy szolgáltatást fejlesszenek, amely a piacra lépést követő 2-3 évben már árbevételt termel a vállalkozás számára. Ez biztosítja az innovációs befektetések gazdasági megtérülését. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a digitális átállást, az egészséges életet és a zöld átállást célzó projektek kaphatnak állami innovációs befektetést. (NIÜ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS