50 milliárd forint érhető el vállalatok és egyetemek közös innovációs fejlesztéseinek támogatására

2024. 05. 28., 16:10

Idén magasabb keretösszeggel indítja el az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Neumann János Program három kiemelt területére összpontosító innovációs programját. A tavalyi 30 milliárd forint helyett idén 50 milliárd forint érhető el a kedden meghirdetett pályázaton.

A magyar gazdaság versenyképességének kulcsát a sikeres, innovatív vállalkozások jelenti – mondta előadásában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója a Magyar Innovációs Szövetség pécsi innovációs pop-up konferenciáján.

A Neumann János Programban azt a célt tűzte ki a kormány, hogy 2030-ra Magyarország legyen Európa TOP 10 innovátor országa között. Ezt úgy lehet elérni, ha az innovációs befektetések középpontjába az együttműködéseket, a gazdasági és társadalmi hatás elérését, valamint mindezek merését helyezik. Az idén 340 milliárd forintból meghirdetett innovációs, felsőoktatási és szakképzési programok ezt a célt szolgálják. Előadásában Bódis László bemutatta, hogy a vállalatok számára egészen egy startupban létrejött jó ötlettől a nagyvállalatokig minden cégtípus számára biztosít az NKFIH innovációs lehetőségeket.

Az innovációk piacra lépéséhez nem csak pénzügyi finanaszírozásra van szükség, hanem tudásra, kapcsolatokra és információkra is, ezért az a cél, hogy ezekkel is felvértezzék a magyar innovátor vállalkozásokat.

A kedden meghirdetett, 50 milliárd forintos programból 42,5 milliárd forint együttműködésekre (vállalatok és egyetemek, illetve vállalatok és kutatóintézetek között) szolgál, mivel a Neumann János Program fókuszában ezek ösztönzése áll. Ugyanakkor a cégeknek lehetőségük van önállóan vagy vállalat-vállalat konzorciumban is indulni.

Pályázni már érettebb kkv-k tudnak, ahol a kiíró NKFIH elvárása, hogy a 300-800 millió forintig terjedő állami befektetésért cserébe olyan új szabadalmaztatott terméket vagy szolgáltatást fejlesszenek, amely a piacra lépést követő 2-3 évben már árbevételt termel a vállalkozás számára. Ez biztosítja az innovációs befektetések gazdasági megtérülését. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a digitális átállást, az egészséges életet és a zöld átállást célzó projektek kaphatnak állami innovációs befektetést. (NIÜ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS