41 százalékkal nőtt a magyar startup ökoszisztéma értéke

2024. 06. 11., 16:10

A London TechWeeken mutatta be a 2024 Global Startup Ecosystem Report-ot (GSER) a Startup Genome és a Global Entrepreneurship Network. A GSER startup adatbázisa globálisan egyedülálló: közel 5 millió vállalat adatait elemzi, több mint 300 vállalkozói innovációs ökoszisztémában. Egyedi betekintést és ismereteket nyújt a világ startup trendjeiről, valamint rangsorolja a 40 legjobb globális, feltörekvő és regionális ökoszisztémát. A magyar ökoszisztéma elemzésében a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) működött közre a Startup Genome stratégiai partnereként.

A 2024-es jelentés külön elemzi a magyar innovatív vállalkozói ökoszisztémát, amely 2021. július 1. és 2023. december 31. között 2,4 milliárd dollár ökoszisztéma-értéket hozott létre. Ez 41 százalékos összesített növekedést jelent a 2019. július 1. és 2021. december 31. közötti időszakhoz képest. (Az ökoszisztéma-érték a gazdasági hatás mértéke, amelyet az exitek és a startup-értékelések alapján számítanak ki.)

Az elemzés kiemeli, hogy Budapest és Magyarország kedvező lokáció a startup alapításra, mert jelentős adókedvezményekkel van elérhető, magasan képzett munkaerő – ideértve a tavaly megalkotott ESOP és tőkévé konvertálható kölcsön (convertible note) szabályozásokat – a kormány ösztönzi a kutatás-fejlesztést és az innovációt, valamint Budapest olyan stratégiai elhelyezkedést tudhat magáénak, ahonnan gyorsan elérhetők nem csak a kelet-közép-európai régió országai, de Nyugat-Európa is.

A riport rámutat, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma erősségei közé tartoznak a mesterséges intelligenciával, a big datával, valamint az adatelemzéssel foglalkozó startupok, a fintech vállalatok, valamint az élettudományok (life sciences) köré szerveződő innovatív mélytechnológiai (deeptech) vállalkozások is.

„A Nemzeti Innovációs Ügynökség szorosan együttműködik a startup ökoszisztéma kulcsszereplőivel a startupok előtt álló szabályozási akadályok lebontása, a korai fázisú finanszírozás biztosítása, valamint az ökoszisztéma nemzetközi láthatóságának növelése érdekében. Ez utóbbi cél elérése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a legfontosabb globális startup riport magyar vonatkozású részeinek elkészítésében a NIÜ a Startup Genome stratégiai partnereként tudott közreműködni. Örömünkre szolgál, hogy a jelentés jógyakorlatként emeli ki a NIÜ által életre hívott Startup Kerekasztalt, valamint az NKFIH által elindított Startup Factory programot, amely 2023-ban több mint 5 milliárd forintos támogatást nyújtott a hazai technológiai inkubátorok számára, ezzel hozzájárulva a magyar startupok korai fázisú finanszírozási lehetőségeinek bővítéséhez” – mondta Bódis László, az Innovációs és Kulturális Minisztérium helyettes államtitkára, a NIÜ vezérigazgatója.

„A budapesti startupok, befektetők és ökoszisztéma-résztvevők lenyűgöző, 41 százalékos ökoszisztéma-növekedést produkáltak” – jegyezte meg JF Gauthier, a Startup Genome alapítója és vezérigazgatója. – Nagy örömünkre szolgál, hogy a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel együttműködve tudjuk elősegíteni a gazdasági növekedést.”

A jelentést több mint 40 ország képviselőiből álló konzorcium vezeti, amely a startuptevékenység és a kapcsolódó befektetések jelenlegi állását vizsgálja, betekintést és útmutatást nyújtva a köz- és magánszféra vezetőinek a virágzó startup közösségek, úgymint a munkahelyteremtés motorjának támogatásához. (NIÜ)

A teljes jelentés ITT érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS