Újabb három hónapot kapott a betétek kamatstopja

2023. 06. 27., 11:21

A június végén lejáró betéti kamatstopot további három hónappal meghosszabbította a kormány. A kamatmaximalizálás csak a nagy összegű lakossági betétekre és az intézményi befektetők pénzére vonatkozik, a kisbefektetők viszont egyébként se kapnak akkora kamatot, hogy beleütköznének a kamatplafonba – írja a Bank360.hu.

Változtatás nélkül hosszabbította meg a betéti kamatstopot a kormány a hétfő esti rendeletében. A kabinet 2022. november 22-étől vezetett be betéti kamatmaximumot március 31-ig. Ezt azonban később 2023. június 30-ig meghosszabbította. Ennek közelgő lejárta előtt pedig adott neki további három hónapot szeptember 30-ig az eddig kötött forint betéti szerződésekre.

A kormány döntése nem általános, mindenkire egyformán érvényes betéti kamatstopot határoz meg. Csak egyes intézményi befektetők (nyugdíjpénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok) és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeiknek a kamatát maximalizálta. Ezeknek az ügyfelek a bankok nem adhattak magasabb betéti kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél. Ez a kamatstop bevezetésekor 12,82 százalék volt, márciusban 14 százalék fölött járt, de még a napokban is 12,50 százalékot tett ki – emlékeztet a Bank360.hu.

A kormány arra hivatkozva hozta, majd hosszabbította meg az intézkedést, hogy a „befektetők kihasználták a helyzetet, és olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot”. Az MNB irányadó kamata mostanra 16 százalékra csökkent, a kormány pedig július 1-től a betéti kamatokból származó jövedelmekre is kiveti a 13 százalékos szochót a 15 százalékos kamatadón felül.

A kormány a betéti kamatstop márciusi meghosszabbításakor megtiltotta a jegybanki diszkontkötvények vásárlását is mindazoknak, akikre a betéti kamatstop vonatkozik. Most ezt a tilalmat szintén kitolta szeptember 30-ig. Az indoklás itt is az volt, hogy “megakadályozza a méltánytalan jövedelemszerzést a jegybank által újonnan bevezetett diszkontkötvényeken keresztül”.

Az átlagos lakossági kisbefektetőknek egyelőre inkább a szocho miatt fájhat a fejük, ugyanis eleve nem kapnak olyan magas betéti kamatot a bankoktól még a legjobb ajánlatokban sem, hogy az beleütközzön a kamatstopba, a vállalatok banki betétjeire pedig nem vonatkozik a kamatkorlátozás – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS