A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a hitelintézeti szektor sokkellenálló képességének erősítése, valamint a hitelezési dinamika megőrzése és ezzel a gazdasági növekedés elősegítése érdekében döntéseket hozott a törlesztési moratórium időkorlátjához kötődő értékvesztés-képzés gyakorlati banki alkalmazásáról, a tőkefenntartási pufferszabálytól való átmeneti eltérési lehetőségről, illetve az osztalékokra, részvény-visszavásárlásokra, változó javadalmazásokra vonatkozó korlátok fenntartásáról.
A változatlanul meglévő víruskockázat és annak gazdasági hatásai nyomán a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsának friss határozatai úgy támogatják a hitelezés további növekedését, hogy eközben változatlanul fenntartható marad a hitelintézeti szektor szereplőinek biztonságos működése – olvasható az MNB honlapján.
A jegybank 2021 január végéig módosítja (a legutóbb idén július 27-én frissített) IFRS vezetői körlevelének az értékvesztés megképzésére vonatkozó előírásait. Az Európai Bankhatóság (EBA) ugyanis nemrég úgy döntött, hogy 2021. március 31-ig meghosszabbítja a fizetési moratóriumokra vonatkozó iránymutatásának alkalmazási határidejét. Ez egyebek közt kimondja, hogy a 9 hónapot meghaladó időszakot moratóriumban töltő banki kitettségeket a hitelintézeteknek átsrukturáltnak kell minősíteniük, amennyiben a fizetés átütemezésére vagy újra átütemezésére 2020. szeptember 30-a után került sor.
Az MNB készülő szabályozása szerint az átstrukturált minősítés ellenére nem kell átsorolni a nagyobb értékvesztési kategóriába azon vállalati kitettségeket, amelyeknél a monitoring adatok szerint nincs pénzügyi nehézség. A lakossági portfóliónál a jegybank olyan feltételrendszert dolgoz ki, amely révén objektíven kiszűrhetők azok az egyértelmű esetek, amelyeknél szintén nem szükséges a magasabb értékvesztést eredményező kategóriába sorolás.
Azon lakossági kitettségek, amelyek vonatkozásában megképzésre kerül a magasabb értékvesztés, de a moratóriumból való kikerülésük után 6 hónapon keresztül megfelelően törlesztenek visszasorolhatók a biztonságosabb kategóriába, és így a megképzett többlet-értékvesztés felszabadítható. E lépések révén – megfelelő stabilitás mellett – jelentős, a hitelezési kapacitásokra negatívan ható értékvesztés-képzéstől mentesülhetnek a hitelintézetek.
Egy további jegybanki döntés szerint a járvány okozta gazdasági helyzetben az MNB átmenetileg továbbra sem szankcionálja, ha egy hitelintézet megsérti a tőkefenntartási puffer mértékére vonatkozó szabályokat. Az MNB idén áprilisban döntött úgy, hogy átmenetileg tolerálja az erre vonatkozó szabálysértéseket. A jegybank viszont elvárja, hogy a piaci szereplők 2022. június 30-ig legalább 50 százalékos mértékben, 2023 elejére pedig teljesen feleljenek meg e tőkepuffer-elvárásnak.
Az MNB emellett – legutóbb idén szeptemberben frissített vezetői körlevelének felülvizsgálatával – elvárja azt is, hogy a hitelintézetek 2021. szeptember 30-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére.
Tartózkodjanak továbbá jövő év szeptemberének végéig a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásoktól (a javadalmazási célból visszavásárolt saját részvény nem tartozik ebbe a körbe), illetve mérlegeljék a javadalmazási politika hatálya alá tartozók esetében a változó javadalmazásra szánt kifizetések korlátozását szintén jövő őszig – ha utóbbi korlátozásra nincs módjuk, az MNB elvárja, hogy a változó javadalmazásra szánt kifizetéseket minél nagyobb arányban és minél hosszabb ideig késleltessék.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.