A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a hitelintézeti szektor sokkellenálló képességének erősítése, valamint a hitelezési dinamika megőrzése és ezzel a gazdasági növekedés elősegítése érdekében döntéseket hozott a törlesztési moratórium időkorlátjához kötődő értékvesztés-képzés gyakorlati banki alkalmazásáról, a tőkefenntartási pufferszabálytól való átmeneti eltérési lehetőségről, illetve az osztalékokra, részvény-visszavásárlásokra, változó javadalmazásokra vonatkozó korlátok fenntartásáról.
A változatlanul meglévő víruskockázat és annak gazdasági hatásai nyomán a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsának friss határozatai úgy támogatják a hitelezés további növekedését, hogy eközben változatlanul fenntartható marad a hitelintézeti szektor szereplőinek biztonságos működése – olvasható az MNB honlapján.
A jegybank 2021 január végéig módosítja (a legutóbb idén július 27-én frissített) IFRS vezetői körlevelének az értékvesztés megképzésére vonatkozó előírásait. Az Európai Bankhatóság (EBA) ugyanis nemrég úgy döntött, hogy 2021. március 31-ig meghosszabbítja a fizetési moratóriumokra vonatkozó iránymutatásának alkalmazási határidejét. Ez egyebek közt kimondja, hogy a 9 hónapot meghaladó időszakot moratóriumban töltő banki kitettségeket a hitelintézeteknek átsrukturáltnak kell minősíteniük, amennyiben a fizetés átütemezésére vagy újra átütemezésére 2020. szeptember 30-a után került sor.
Az MNB készülő szabályozása szerint az átstrukturált minősítés ellenére nem kell átsorolni a nagyobb értékvesztési kategóriába azon vállalati kitettségeket, amelyeknél a monitoring adatok szerint nincs pénzügyi nehézség. A lakossági portfóliónál a jegybank olyan feltételrendszert dolgoz ki, amely révén objektíven kiszűrhetők azok az egyértelmű esetek, amelyeknél szintén nem szükséges a magasabb értékvesztést eredményező kategóriába sorolás.
Azon lakossági kitettségek, amelyek vonatkozásában megképzésre kerül a magasabb értékvesztés, de a moratóriumból való kikerülésük után 6 hónapon keresztül megfelelően törlesztenek visszasorolhatók a biztonságosabb kategóriába, és így a megképzett többlet-értékvesztés felszabadítható. E lépések révén – megfelelő stabilitás mellett – jelentős, a hitelezési kapacitásokra negatívan ható értékvesztés-képzéstől mentesülhetnek a hitelintézetek.
Egy további jegybanki döntés szerint a járvány okozta gazdasági helyzetben az MNB átmenetileg továbbra sem szankcionálja, ha egy hitelintézet megsérti a tőkefenntartási puffer mértékére vonatkozó szabályokat. Az MNB idén áprilisban döntött úgy, hogy átmenetileg tolerálja az erre vonatkozó szabálysértéseket. A jegybank viszont elvárja, hogy a piaci szereplők 2022. június 30-ig legalább 50 százalékos mértékben, 2023 elejére pedig teljesen feleljenek meg e tőkepuffer-elvárásnak.
Az MNB emellett – legutóbb idén szeptemberben frissített vezetői körlevelének felülvizsgálatával – elvárja azt is, hogy a hitelintézetek 2021. szeptember 30-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére.
Tartózkodjanak továbbá jövő év szeptemberének végéig a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásoktól (a javadalmazási célból visszavásárolt saját részvény nem tartozik ebbe a körbe), illetve mérlegeljék a javadalmazási politika hatálya alá tartozók esetében a változó javadalmazásra szánt kifizetések korlátozását szintén jövő őszig – ha utóbbi korlátozásra nincs módjuk, az MNB elvárja, hogy a változó javadalmazásra szánt kifizetéseket minél nagyobb arányban és minél hosszabb ideig késleltessék.
Maga a bor nem nosztalgiázik, hiszen semmi köze az idehaza anno vagy akár most literes kiszerelésben kapható asztali borokhoz.
Fontos, hogy az atomenergia semmilyen módon ne váljon áldozatává az ukrajnai háború miatt kialakult politikai válságnak és vitáknak, e nélkül ugyanis lehetetlen lenne az energiaellátási krízis megoldása – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.