Az elmúlt napok egyik legnagyobb meglepetését a vállalati finanszírozás területén a Magyar Nemzeti Bank okozta, amely a várakozásokkal ellentétben mégsem növelte tovább a NHP Hajrá! konstrukciójában felvehető hitelek keretösszegét. Pedig az érdeklődés továbbra is nagy a kedvezményes (legfeljebb évi 2,5 százalékos) fix kamattal felvehető forrás iránt. A 3000 milliárdos keretből május végéig még fennmaradt 403 milliárdért máris roham indult a kereskedelmi bankoknál.
A koronavírus-járvány kitörése óta a jegybank által tavaly áprilisban indított Növekedési Hitelprogram Hajrá! hitelkonstrukció vált a hazai mikro-, kis- és középvállalatok legfontosabb finanszírozási forrásává, egyben a gazdasági visszaesés elleni küzdelem egyik fő eszközévé. A programban részt vevő kereskedelmi bankok és lízingcégek idén május végéig összesen 38 ezer hitel- és lízingszerződést kötöttek a jegybank által nyújtott kedvezményes forrás terhére, összesen 2597 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy tavaly április óta az összes KKV-hitel mintegy kétharmada NHP keret terhére került folyósításra, vagyis az utóbbi egy évben ez volt a legnépszerűbb hitelfajta.
Gyorsan fogyó NHP keret
Tekintettel a konstrukció népszerűségére, a jegybank is folyamatosan bővítette a program keretösszegét, az induló 1500 milliárd forintról tavaly novemberben 2500 milliárdra, majd idén áprilisban 3000 milliárdra. A konstrukcióhoz csatlakozó pénzintézeteken keresztül igénybe vehető forrás szépen fogyott, hiszen tavaly év végén 1540 milliárd, április végén 2050 milliárd, május végén pedig már 2597 milliárd forint volt a felhasznált összeg. Csak májusban tehát rekordösszegű, 547 milliárd forintnyi kihelyezés történt, így az NHP Hajrá! keretéből június elejére összesen 497 milliárd maradt.
Nem várt fékezés a jegybanktól
A piaci szereplők egészen május végéig arra számítottak, hogy a jegybank – miként az elmúlt évben kétszer is – tovább növeli majd a programban rendelkezésre álló keretösszeget. Csakhogy időközben az infláció is meglódult, hiszen áprilisban már 5,1 százalék volt az éves árnövekedés üteme. A gyorsuló drágulás és a javuló növekedési kilátások lehetnek az okai annak, hogy az MNB már kevésbé szeretné olcsó hitellel tovább fűteni a gazdaságot. A jegybank vélhetőleg ezért nem döntött május végén az NHP keret további bővítéséről. Sőt, jelezte: a Növekedési Hitelprogram meghosszabbítását a jelenlegi formában nem tartja indokoltnak.
Hogy az NHP pontosan milyen, szűkebb formában maradhat majd fenn, arról a döntést a jegybank Monetáris Tanácsa hozhatja meg a közeli jövőben. Addig is a már befogadott ügyletek feldolgozása zajlik, nyitott kérdés, hogy lesz-e még szabad keret az újonnan benyújtani kívánt kérelmekre.
Ha gyorsan lépünk, még van esély NHP hitelt igényelnünk?
Mivel az NHP Hajrá! keretében kínált hitelek elbírálása a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik, a már beadott kérelemmel bíró vállalkozások a Bankmonitor szakértői szerint nagyobb eséllyel számíthatnak sikerre, mint azok, akik még csak most indulnak el a hiteligényt beadni. Nekik viszont mielőbb lépni kell, ha nem akarnak lemaradni a lehetőségről!
A 403 milliárdos maradék NHP keret szétosztása a bankok között nem egyenlően történik. A keretből 300 milliárdot aszerint használhatnak fel az egyes pénzintézetek, hogy mennyi volt a részesedésük a korábbi NHP Hajrá! hitelezésben. További 100 milliárdot pedig ezen keret kimerülése után, az érkező lehívások sorrendjében oszt szét a jegybank a pénzintézetek között.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.