NHP Hajrá! – Aki lemarad, kimarad

2021. 06. 07., 16:45

Az elmúlt napok egyik legnagyobb meglepetését a vállalati finanszírozás területén a Magyar Nemzeti Bank okozta, amely a várakozásokkal ellentétben mégsem növelte tovább a NHP Hajrá! konstrukciójában felvehető hitelek keretösszegét. Pedig az érdeklődés továbbra is nagy a kedvezményes (legfeljebb évi 2,5 százalékos) fix kamattal felvehető forrás iránt. A 3000 milliárdos keretből május végéig még fennmaradt 403 milliárdért máris roham indult a kereskedelmi bankoknál.

A koronavírus-járvány kitörése óta a jegybank által tavaly áprilisban indított Növekedési Hitelprogram Hajrá! hitelkonstrukció vált a hazai mikro-, kis- és középvállalatok legfontosabb finanszírozási forrásává, egyben a gazdasági visszaesés elleni küzdelem egyik fő eszközévé. A programban részt vevő kereskedelmi bankok és lízingcégek idén május végéig összesen 38 ezer hitel- és lízingszerződést kötöttek a jegybank által nyújtott kedvezményes forrás terhére, összesen 2597 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy tavaly április óta az összes KKV-hitel mintegy kétharmada NHP keret terhére került folyósításra, vagyis az utóbbi egy évben ez volt a legnépszerűbb hitelfajta.

Gyorsan fogyó NHP keret

Tekintettel a konstrukció népszerűségére, a jegybank is folyamatosan bővítette a program keretösszegét, az induló 1500 milliárd forintról tavaly novemberben 2500 milliárdra, majd idén áprilisban 3000 milliárdra. A konstrukcióhoz csatlakozó pénzintézeteken keresztül igénybe vehető forrás szépen fogyott, hiszen tavaly év végén 1540 milliárd, április végén 2050 milliárd, május végén pedig már 2597 milliárd forint volt a felhasznált összeg. Csak májusban tehát rekordösszegű, 547 milliárd forintnyi kihelyezés történt, így az NHP Hajrá! keretéből június elejére összesen 497 milliárd maradt.

Nem várt fékezés a jegybanktól 

A piaci szereplők egészen május végéig arra számítottak, hogy a jegybank – miként az elmúlt évben kétszer is – tovább növeli majd a programban rendelkezésre álló keretösszeget. Csakhogy időközben az infláció is meglódult, hiszen áprilisban már 5,1 százalék volt az éves árnövekedés üteme. A gyorsuló drágulás és a javuló növekedési kilátások lehetnek az okai annak, hogy az MNB már kevésbé szeretné olcsó hitellel tovább fűteni a gazdaságot. A jegybank vélhetőleg ezért nem döntött május végén az NHP keret további bővítéséről. Sőt, jelezte: a Növekedési Hitelprogram meghosszabbítását a jelenlegi formában nem tartja indokoltnak.

Hogy az NHP pontosan milyen, szűkebb formában maradhat majd fenn, arról a döntést a jegybank Monetáris Tanácsa hozhatja meg a közeli jövőben. Addig is a már befogadott ügyletek feldolgozása zajlik,  nyitott kérdés, hogy lesz-e még szabad keret az újonnan benyújtani kívánt kérelmekre.

Ha gyorsan lépünk, még van esély NHP hitelt igényelnünk?

Mivel az NHP Hajrá! keretében kínált hitelek elbírálása a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik, a már beadott kérelemmel bíró vállalkozások a Bankmonitor szakértői szerint nagyobb eséllyel számíthatnak sikerre, mint azok, akik még csak most indulnak el a hiteligényt beadni. Nekik viszont mielőbb lépni kell, ha nem akarnak lemaradni a lehetőségről!

A 403 milliárdos maradék NHP keret szétosztása a bankok között nem egyenlően történik. A keretből 300 milliárdot aszerint használhatnak fel az egyes pénzintézetek, hogy mennyi volt a részesedésük a korábbi NHP Hajrá! hitelezésben. További 100 milliárdot pedig ezen keret kimerülése után, az érkező lehívások sorrendjében oszt szét a jegybank a pénzintézetek között.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS