Utoljára négy és fél éve kényszerültek annyi folyószámlahitelt felvenni a megszorult bankszámlás ügyfelek, mint az idén szeptemberben. Ennek az egyik oka az iskolakezdés lehetett, ami az áruhiteleket és a személyi kölcsönöket is megdobta. Hiába drágultak az elmúlt hónapokban, az új lakáshitelek összege így is rekordot dönthet az idén, amiben a lakásárak emelkedése is szerepet játszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Megszenvedték az idén is az iskolakezdést a magyar háztartások, szeptemberben több hiteltípusnál is élénk volt a kereslet, miközben a betétek nem gyarapodtak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint szeptemberben a betétek mennyisége csak a forint gyengülésének köszönhetően nőtt kis mértékben 12 915,7 milliárd forintra, a hiteleké viszont az új kölcsönök miatt emelkedett 10 824,2 milliárd forintos új történelmi csúcsra. Jóformán minden fontos lakossági hitel iránt élénk maradt a kereslet.
A folyószámlahitelek összege 267,1 milliárd forintra nőtt, utoljára ennél nagyobb mínuszban 2020 márciusában voltak a háztartások bankszámlái, amikor a covid-járvány miatt automatikus moratóriumot rendeltek el minden hitelre. A szerződéses összeg is tovább emelkedett 325,9 milliárd forintra, ami nyolcéves rekord. A jelek szerint több háztartás is igényelhetett folyószámlahitelt szeptemberben, vagy kérhette a hitelkeret növelését a banktól. 
Pedig az ilyen hitelek drágák, az átlagos kamatuk meghaladja a 21,5 százalékot, épp ezért nem tanácsos tartósan vagy rendszeresen hónapról hónapra mínuszba vinni a bankszámlát. A kamatok ugyanis ilyenkor egyre nagyobb részét viszik el a havi jövedelemnek, amit egyre nehezebb beosztani, így könnyen adósságcsapdába kerülhet az ügyfél – tanácsolja Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
Áruhitelből is több fogyott szeptemberben, mint az év többi hónapjában. Több mint 16 ezren vettek fel áruhitelt a kilencedik hónapban, 22 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Áruhitelt jellemzően bútorok, műszaki cikkek, esetleg sporteszközök, például kerékpár vásárlására használnak a háztartások, ezekre pedig szükség lehet az iskolakezdés idején. A fennálló áruvásárlási hitelállomány 34,6 milliárd forint volt, ami történelmi rekord.
Sokan kihasználhatták persze a 0 százalékos THM-es akciókat is, erre lehet következtetni abból, hogy szeptemberben az átlagos THM-ek ennél a hiteltípusnál nagymértékben csökkentek. Kis mértékben, de a kamatozó hitelkártya-követelések összege is nőtt szeptemberben 76,7 milliárd forintra, ez tavaly november óta a legmagasabb érték, a nem kamatozó hitelkártya-követelések értéke 74 milliárd forint volt.
Az új személyi kölcsönök összege megközelítette a 76,5 milliárd forintot, a hónap folyamán 27,2 ezer szerződést kötöttek. Mindkét adat kiemelkedően magas érték. Az idei első kilenc hónapban összesen több mint 600 milliárd forintnyi személyikölcsön-szerződést írtak alá a hazai hitelintézeteknél, ez 54 százalékkal haladja meg a tavalyit. A szerződések száma szeptember végéig megközelítette a 230 ezret, ez 24 százalékkal több a 2023-asnál.
Az átlagos hitelösszeg a tavalyi 2,1 millió forintról 2,6 millió forint fölé emelkedett. Történt mindez annak dacára, hogy a kamatok csak lassan csökkennek, szeptemberben a személyi kölcsönök átlagos kamata 16,91 százalékos volt, egyetlen bázisponttal (0,01 százalékponttal) alacsonyabb az augusztusinál.
Az év eleji szigorítások óta stabil a kereslet a babaváró hitelek iránt. Szeptemberben 19,75 milliárd forintnyit vettek fel a támogatott kölcsönből a fiatal házaspárok, összesen 1810 szerződés született. Ezek az adatok hasonlóan alakultak az év egészében, havonta nagyjából 1800–2000 közötti házaspár vett fel babaváró hitelt, a folyósított összeg pedig 20–22 milliárd forint körül volt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy szinte mindenki a maximális 11 millió forintos kölcsönt veszi fel.
A lakáshitelek még ennél is jobban mennek a tavalyi megfeneklés után. Szeptemberben 114 milliárd forintnyi jelzáloghitel-szerződés született a bankoknál, összesen 5943 ügyfél vett fel ilyen kölcsönt. Az első kilenc hónapban a lakáshitelek összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot, ez a tavalyinak a két és félszerese. A szerződések száma már 57 ezer fölött jár, ez valamivel több mint a másfélszerese a 2023-asnak. Az átlagos hitelösszeg nagyot ugrott tavaly óta, akkor 10,6 millió forint volt, most megközelíti a 17,6 milliót.
Ennek egyik oka az, hogy lejjebb mentek a kamatok, tavaly az első félévben még 10 százalék fölött volt egy átlagos lakáshitel THM-je, az idén már volt olyan hónap, hogy a 7 százalékot sem érte el. A májusi 6,93 százalékos THM-mélypont óta azonban drágultak a lakáshitelek, egy átlagos szerződésben szeptemberben 7,28 százalékos teljes hiteldíj-mutató szerepelt – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu szakértője.
Az alacsonyabb kamatok és törlesztőrészletek miatt nőtt viszont az egy adós által felvehető hitel összege, hiszen az adósságfék-szabályokat a törlesztőrészletek alapján határozzák meg. Alacsonyabb kamat mellett pedig ugyanolyan törlesztővel jóval nagyobb hitel is felvehető. A másik oka az átlagos hitelösszeg-növekedésnek az ingatlanpiaci infláció lehetett, a lakások ára folyamatosan emelkedett az idén, így aki vásárolni akart, annak több pénzre volt szüksége. Az első lakást vásárló fiatalok önerő-kedvezménye szintén azt eredményezhette, hogy nőtt az átlagos hitelösszeg.
Az első kilenc havi adatok alapján az idén rekordot dönthet a lakáshitelpiac. 2022-ben vették fel eddig a legtöbb lakáshitelt az év első háromnegyedében, 1045 milliárd forintnyit, de a Zöld Otthon Program kifutása után a lakáshitelpiac lendülete kifulladt, az utolsó negyedévben a magas kamatok miatt visszaesett a hitelkereslet. Az idén viszont továbbra is kelendő maradhat a lakáshitel.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.