Még nagyobb adósságba verhetik magukat a magyarok az év végére

2023. 10. 19., 09:19

Amíg a lakáshitelezésbe kamatplafonnal igyekeznek életet lehelni, addig személyi kölcsönt a magas kamatok ellenére is sokan vesznek fel, és vannak bankok, amelyeknél az adósságfék-szabályok engedte maximumot az ügyfelek fele kihasználja. A jegybank hamarosan már elkezdheti csökkenteni az alapkamatot is, ez pedig rakétát gyújthat be a személyi kölcsönök piacán, ahol az olcsóbbá váló hitelekből a növekvő bérekkel nagyobb összeget tudnak felvenni az ügyfelek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Megugrott a személyikölcsön-igénylések száma az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint augusztusban már csaknem 25 ezren vették fel az egyébként nem túl olcsó hitelt. Voltak már ennél magasabb számok is az elmúlt években, 2018-2019 során például, akkor viszont a személyi kölcsönök jóval olcsóbbak voltak, mint manapság, 13-14 százalékos THM-mel futottak szemben a jelenlegi 19,4 százalékossal.

Az átlagos hitelösszegek ugyanakkor nem nőttek számottevően, hiába magas az infláció, és emelkedett az olyan szolgáltatások, fogyasztási cikkek ára, amelyekre ezt a fajta hitelt általában felveszik. Sőt, tavalyhoz képest csökkent is az átlagos összeg, az idén nyáron jellemzően már nem érte el az 1,8 millió forintot. Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője szerint ebből arra lehet következtetni, hogy egyre többen lehetnek, akik nem beruházásokra – például autóra vagy lakásfelújításra –, hanem folyó kiadásokra, hitelkiváltásra használják ezt a kölcsönt.

Vannak, akik kimaxolják a lehetőséget

Erre utal az is, hogy sokan igénylik a maximális hitelösszeget, amelyet a jövedelmük alapján felvehetnek. Ennek a bankok hitelbírálati gyakorlatán felül a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) szab gátat, ami korlátozza, mekkora havi törlesztőrészletet vállalhat valaki a jövedelméhez képest. Ez a fogyasztási hiteleknél nettó 600 ezer forintos jövedelem fölött a kereset 60, ez alatt 50 százaléka lehet. Bankonként eltérő, hányan maxolják ki a jövedelmükhöz mérten a személyi kölcsön összegét. Az UniCreditnél például elenyésző az ilyen ügyfelek aránya, a K&H-nál 7 százalék esik ebbe a sávba, az MBH Banknál viszont a háztartások fele igényel annyi hitelt, amennyit az adósságfék-szabályok alapján maximálisan engedélyezhet a bank a havi jövedelem alapján.

A népszerű hitelcélok közül a lakáscél (felújítás) vezet, ezt követi az autóvásárlás, és egyre többen használják a személyi kölcsönt egyéb hitelek kiváltására. A rendkívül drága folyószámla- és kártyahitelek esetében egyébként jó megoldás lehet a személyi kölcsön még a jelenlegi áron is. A K&H-nál egy éve még 16,82 százalék volt a személyi hiteleken belül a hitelkiváltásra fordított kölcsön, jelenleg már 21,18 százalék. Az Ersténél minden harmadik személyi kölcsönt adósságkiváltásra, hitelrendezésre veszik fel.

Folytatódik a kamatcsökkenés, még több hitelt vehetnek fel a magyarok

A május óta tartó kamatvágások folytatásaként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jövő héttől már megkezdheti a 13 százalékos alapkamat csökkentését is. A hitelintézetek szerint ez a személyi kölcsönök iránti keresletet még tovább fokozhatja. Ha csökkennek a kamatok, az például még vonzóbbá teheti ezeket a konstrukciókat a korábban felvett magasabb kamatú kölcsönök kiváltására.

A növekvő jövedelmek és a csökkenő törlesztőrészletek együttesen az átlagos hitelösszeg emelkedését eredményezhetik, ami – tekintve, hogy a hitelcélok megvalósításához szükséges összeg is nő – természetes folyamat az UniCredit szakértői szerint.

Az OTP Banknál, ahol az elmúlt időszakban az átlagos folyósított hitelösszeg 1,6-ról 2,1 millió forintra emelkedett, már az első félévben jelentősen megnőtt a személyi kölcsön iránti kereslet, így az online igénylő ügyfelek száma is. A 2022 végi várakozásokhoz képest 20 százalékkal magasabb folyósítási volument várnak az idén, vagyis a folyósított személyi kölcsönök teljes összege magasabb lesz, mint 2022-ben.

A kamatszint csökkenése kapcsán a Cofidis „moderált” növekedést vár a személyi hitelezésnél. Az MBH Bank arra számít, hogy a mérséklődő kamatok mellett a hitelcélok közül a hitelkiváltás erősödhet. Az Ersténél 2024-ben egyértelműen piacbővülésre számítanak a kamatok esése és a reáljövedelem várható növekedése eredményeként.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS