Lakossági hitelek: lépéseket tesz és sürget a Magyar Nemzeti Bank

2020. 03. 18., 10:00

Az MNB felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a lakossági ügyfelek szemben is alkalmazzanak törlesztési moratóriumot. Amennyiben a hazai bankok nem gondoskodnak a moratóriumról, az MNB felkéri a kormányt, hogy maga hozzon ilyen rendelkezést.

A háztartások ideiglenes likviditási zavarának átvészelését segítendő a jegybank elvárja az újonnan kihelyezett személyi hitelek teljes hiteldíjmutatójának (THM) érdemi csökkentését is. Az MNB saját hatáskörében is megteszi a szükséges lépéseket. A banki likviditás növelése mellett a lakáshitelek finanszírozási költségének csökkentése érdekében vizsgálja a jelzáloglevél-vásárlási program újraindításának lehetőségét, és átmenetileg enyhíti a jelzáloglevél-finanszírozásra vonatkozó szabályozását.

A koronavírus okozta gazdasági hatások a háztartásokat is negatívan érintik, ideiglenesen befolyásolva lakossági ügyfelek visszafizetési és hitelfelvételi képességét. A helyzet ellensúlyozása, a negatív hatások minimalizálása érdekében az MNB több intézkedés meghozataláról döntött.

Az MNB felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a vállalati ügyfelekhez hasonlóan rendeljenek el törlesztési moratóriumot minden lakossági hitel esetén, segítve az átmeneti fizetési nehézségek átvészelését. A törlesztési moratórium 2020 végéig történő fenntartása indokolt. Amennyiben a hazai bankok nem gondoskodnak a moratóriumról, az MNB felkéri a Kormányt, hogy maga hozzon ilyen rendelkezést.

Mivel a háztartások a negatív gazdasági események hatására likviditási zavarba kerülhetnek, az MNB elvárja, hogy átmenetileg a bankok a jelenlegi veszélyhelyzet alatt könnyen elérhető, a jelenleginél kedvezőbb árazású személyi hiteleket tegyenek elérhetővé, amelyek teljes hiteldíjmutatója (THM) a jegybanki alapkamat szintjét legfeljebb 5 százalékponttal haladhatja meg. Elvárt továbbá, hogy a bankok a háztartások likviditási helyzetének javítása érdekében vizsgálják felül az általános hitelezési gyakorlatukat, a hitelkeretek keretösszegét és azok kamatköltségét is.

A fentiek mellett az MNB elvárja a bankoktól, hogy az elkövetkező 6 hónapos időszakban az olyan árazási struktúrájú számlacsomagoknál és hiteltermékeknél, amelyeknél az árazás az ügyfél adott banknál vezetett bankszámlájára beérkező utalások összegéhez kötött ne alkalmazzák az utalások elmaradása esetére rögzített díj- és kamat emeléseket. A fennálló lakáshitelek tekintetében az MNB felszólítja a bankokat, hogy ajánlják fel a hitelfelvevőknek a kedvezőbb kamatfelár és legalább 5 évre szóló kamatfixálás mellett elérhető Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékekre való átváltás lehetőségét.

A munkaerőpiaci és így a háztartási jövedelmi helyzet romlásával járó kockázatokat biztosítások útján is csökkenthetik az adósok és a bankok. Az MNB ezért elvárja, hogy a bankok a biztosítókkal együttműködve kínáljanak ügyfeleiknek kedvező költségű, csökkentett jutalékú hiteltörlesztési kockázatokat csökkentő termékeket, kiemelten a munkanélküliség esetére szóló biztosításokat. Elvárt továbbá, hogy a bankok és biztosítók tegyék könnyen elérhetővé ezeket a termékeket úgy, hogy azok a nehéz helyzetbe került fogyasztók számára valós, megfelelő védelmet legyenek képesek nyújtani.

Az új hitelkibocsátásokat támogatva a jegybank saját hatáskörében is intézkedéseket hozott meg. A Monetáris Tanács a közeljövőben megvizsgálja a jelzáloglevél-vásárlási program újraindításának lehetőségeit. A jelzálogkötvény-piac likviditásának növelése, a hozamok csökkenése olcsóbb, hosszú futamidejű, fix kamatozású forráshoz juttatja a bankrendszert. Az MNB elvárja, hogy ezen forrásköltség-csökkenést a bankok a lakáshitelfelvevő háztartások által fizetendő kamatokban is érvényesítsék.

Ezzel párhuzamosan az MNB a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató korábban tervezett szigorításától 2020-ban eltekint, és egyúttal engedélyezi a bankok által tulajdonolt jelzáloglevelek mutatóba való teljes beszámítását.

Az MNB javasolja a kormány számára, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel a támogatott háztartási hitelek esetében is gondolja át, milyen módon biztosítható azok tényleges érvényesíthetősége. Indokolt a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a babaváró hitelek esetében a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidők kitolása – zárul a jegybank közleménye.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS