A statisztikai hivatal összefoglalója 2021 első félévének folyamatairól, adatairól.
2021. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 4259 milliárd forint volt, 6,4 százalékkal (254 milliárd forinttal) magasabb a 2020. véginél, de kevéssel még mindig a 2010. évi csúcs alatt maradt. A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 48 százalékot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4 százalékról 8,9 százalékra nőtt.
A lakáshitel-állomány bővülésében szerepe volt a törlesztési moratórium miatt ki nem fizetett törlesztőrészleteknek, és annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát.
Mind az államilag támogatott, mind a piaci hitelek állománya bővült 2021 I. félévében: az előző év azonos időszakához képest az államilag támogatott lakáshitelek állománya 12, a támogatás nélküli hiteleké 13 százalékkal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belül arányuk változatlan maradt (16, illetve 84 százalék).
A takarék- és hitelszövetkezetek 2019 I. félévében a teljes lakáshitel-állomány 3,0 százalékát folyósították, majd 2019 II. félévében beolvadtak a Takarékbank Zrt.-be, így hitelállományuk 2020-ban már a bankokéban jelent meg. Ennek megfelelően 2021 I. félévében a bankok részesedése a teljes lakáscélú hitelállományból elérte az 58 százalékot. A jelzáloghitel-intézetek és a lakás-takarékpénztárak esetében nem történt számottevő elmozdulás, részesedésük 30, illetve 12 százalék volt.
A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan nőtt, a 2015. évi 86 százalékról 2020-ra 97 százalékra, 2021 I. félévében pedig megközelítette a 98 százalékot. 2020 óta a kedvező folyamatban szerepet játszott a lakossági hitelek törlesztését felfüggesztő hitelezési moratórium is. Ennek hatására a nem teljesítő kitettség aránya is javult az egy évvel korábbi állapothoz képest (2,2 százalékra, szemben a korábbi 2,7 százalékkal).
A nem teljesítő hitelek száma 2021 közepére az előző év azonos időszaki 18 ezerről 15 ezerre csökkent. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 9,4 százalékát tették ki, a nem teljesítő hitelek 53 százalékában történt átstrukturálás. Ez jelentős emelkedés a 2020. I. félévi 0,8, illetve 31 százalékhoz képest, mértéke ugyancsak a moratóriummal hozható összefüggésbe.
A törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29 százalékánál, mintegy 195 ezer esetben vettek igénybe. Az érintett hitelek összege 1290 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 30 százalékát tette ki. A törlesztési moratóriummal érintett állomány 55 százalékát a bankoknál, 35 százalékát a jelzáloghitel-intézeteknél, 10 százalékát lakás-takarékpénztáraknál tartják nyilván. 2021 I. félévében a moratórium igénybevételi lehetőségeinek szűkítésével összefüggésben nőtt a törlesztőrészleteket ismételten fizetők száma, így a moratóriummal érintett hitelek száma 32, összege 29 százalékkal csökkent 2020 végéhez képest.
Engedélyezett hitelek
2021 I. félévében 52 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 601 milliárd forint értékben, ami a korábbi évek I. féléveit tekintve rekordmértékű. 2020 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 24, összegük 38 százalékkal nőtt. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2021. június végére elérte a 11,5 millió forintot. Ez 1,4 millió forinttal több, mint 2020 I. félévében.
Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 74, összegük 41 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9,1 millió forintról 7,4 millió forintra mérséklődött.
A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez a már meglévő támogatások mellett közvetve vagy közvetlenül az év elején elindult új otthonteremtési program több eleme is hozzájárult:
Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelezés esetében szintén érezhető az otthonteremtési program említett intézkedéseinek hatása.Az ilyen hitelek száma 11, összegük 38 százalékkal nőtt, átlagos összegük ugyancsak emelkedett: 2020 I. félévéhez képest 10,6 millió forintról 13,1 millió forintra.
A támogatott és a támogatás nélküli engedélyezett hitelek számának különböző mértékű emelkedése miatt arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára: míg 2020 I. félévében a támogatott hitelek aránya 20 százalék volt, addig 2021 I. félévére ez 28 százalékra módosult. Összes értékét tekintve ugyanakkor mindkét időszakban 18 százalékon maradt a támogatott hitelek aránya.
2021 első felében a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.
A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították
2021 első hat hónapjában több mint 59 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 568 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 21, összege 35 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
- A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 61, összegének 70 százaléka ezt a célt szolgálta. 2021 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 34, összege 40 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,5 millió forintról 11,0 millió forintra emelkedett.
- Az építéshez nyújtott hitelek száma 27, összegük 24 százalékkal csökkent 2020 I. félévéhez mérten. Az átlagos hitelösszeg 300 ezer forinttal, 5,1 millió forintra emelkedett. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma kismértékben (1,4 százalékkal) nőtt, összegük viszont közel 19 százalékkal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 15,5 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,2 millió forinttal többet. 2021 I. félévében csökkent az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének 24 százaléka, 9 százalékponttal csökkent az előző évihez képest.
- A korszerűsítési, bővítési hitelek száma a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódóan igénybe vehető támogatott előfinanszírozási hitelek hatására 2021 első felében 62 százalékkal emelkedett, összesített értéke közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az átlagos hitel összege 3 millió forintról 5,3 millió forintra emelkedett.
- A kisebb súlyú hitelkiváltások száma 23 százalékkal esett, összegük kismértékben (1,8 százalékkal) csökkent az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 11,6 millió forintra nőtt.
A 2016 és 2020 között realizált 798 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél igénybe vették a CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használtlakás-vásárlók esetében 13 százalékra becsülhető.
2021 I. félévében a folyósított támogatások száma 7,9, összege 22 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
2021 I. félévében a támogatások 62 százalékát használt, 26 százalékát új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve ugyanakkor magasabb az új lakások részesedése (37 százalék).
A CSOK egy folyósításra jutó átlagos összege 2021 I. félévében:
- új lakás építése esetén 2,3 millió,
- új lakás vásárlásakor 3,8 millió,
- használt lakás vásárlásakor 1,9 millió forint volt.
A lakásbővítésre igénybe vett CSOK-támogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020. június végére elérte a 14 százalékot, majd 2021 közepére 12 százalékra csökkent. Az e célra folyósított átlagos összeg 1,0 millió forintot tett ki. 2021 I. félévében a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma 22, összege 28 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakinál, de még így is számában és összegében is többszöröse a 2019. I. félévi értékeknek. Ez összefügg a bevezetett falusi CSOK-kal, amely esetében az igénylők a támogatások felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják.
2021 első felében a CSOK összegének több mint 99 százalékát bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 0,2 százaléka jutott el az igénylőkhöz.
A lakáshitelezés alakulását is befolyásolta a 2019. július 1-jétől elérhető babaváró kölcsön, ami meghatározott feltételekkel igényelhető, szabad felhasználású hiteltermék. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ezt 2019 júliusa és 2021 júniusa között 1378 milliárd forint értékben vették igénybe. A hitelfelvevők számos különböző célra vehetik fel ezt a hitelt, ugyanakkor feltételezhető, hogy jelentős részük azt lakásberuházásra, a lakásvásárlás során a vételi összeg kiegészítésére, a piaci lakáshitel-felvétel helyettesítésére, vagy a korábban felvett lakáshitel előtörlesztésére fordítják. (KSH)
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.