Lakáshitelezés, 2021

2022. 05. 02., 14:17

A 4,6 ezer milliárd forintos 2021 végi lakáshitel-állomány, mely a GDP 8,3 százalékát tette ki, nominális értéken meghaladta a 2010. évi csúcsot. Az engedélyezések és a folyósítások száma és összege egyaránt nőtt, közülük is kiemelkedő mértékben a lakáskorszerűsítéshez igénybe vetteké. A járvány hatásainak enyhítésére bevezetett törlesztési moratórium elérhetőségét 2021 II. félévében szigorították, így már csak a lakáshitelek 6,8 százalékánál vették igénybe, szemben az I. félévi 29 százalékos aránnyal – olvasható a statisztikai hivatal kiadványában.

Bővült a lakáshitelek állománya

2021. december 31-én a magyarországi lakáshitel-állomány 4585 milliárd forint volt, 15 százalékkal (581 milliárd forinttal) magasabb a 2020 véginél, nominális összege meghaladta a 2010. évi csúcsot. Aránya a háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül az elmúlt három évben – a babaváró támogatás bevezetése óta – 57-ről 49 százalékra csökkent. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya 8,3 százalék, kissé alacsonyabb, mint a megelőző évben (8,4 százalék).

A lakáshitel-állomány bővülésében egyre nagyobb lett az újonnan folyósított hitelek szerepe, ugyanakkor a növekedéshez továbbra is hozzájárultak a törlesztési moratórium miatt tovább fennálló tartozások.

2021-ben az államilag támogatott lakáshitelek állománya 18, a támogatás nélküli hiteleké 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a teljes lakáshitel-állományon belül arányuk lényegében változatlan maradt (17, illetve 83 százalék).

A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 97 százalékra emelkedett, ez az arány 2021-ben 96 százalékra mérséklődött. 2021 végére a nem teljesítő kitettség aránya 3,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 2,4 százalékról. A nem teljesítő hitelek száma az előző év azonos időszaki 16 ezerről 25 ezerre növekedett. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 7,7 százalékát tették ki, a nem teljesítő hitelek 48 százalékában történt átstrukturálás. Ez jelentős emelkedés a 2020. évi 0,8, illetve 30 százalékhoz képest, és a törlesztési moratórium részleges kivezetésével hozható összefüggésbe.

A törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29 százalékánál, mintegy 195 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege az I. félév végén 1290 milliárd forint volt, amely a lakáshitel-állomány 30 százalékának felelt meg. A törlesztési moratórium elérhetőségét korlátozó novemberi intézkedések hatására 2021 végére a moratóriummal érintett lakáshitelek száma 46 ezerre, értéke pedig 309 milliárd forintra csökkent, így a törlesztési moratórium az év végén már csak az összes lakáshitel 6,8 és a lakáshitel-állomány 6,7 százalékát érintette. Az év végén a bankoknál 6,4, a jelzáloghitel-intézeteknél 8,4, a lakás-takarékpénztáraknál 4,3 százalék volt a törlesztési moratóriummal érintett állomány aránya.

Dinamikusan nőtt az engedélyezett hitelek összege

2021-ben 110 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 1308 milliárd forint értékben. 2020 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 22, összege 43 százalékkal nőtt. Az előbbi magasabb volt, mint 2008 óta bármikor, ugyanakkor a 2000-es évek elejének hitelezési rekordjaitól számottevően elmaradt – a 2003. évi csúcson közel 200 ezer hitelt engedélyeztek.

A lakáshitelezés felfutásában a kibővült otthonteremtési támogatások és az októberben elindult Zöld Otthon Program egyaránt szerepet játszott. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2021-ben elérte a 11,9 millió forintot. Ez 1,7 millió forinttal több, mint 2020-ban volt.

Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 75, összege 65 százalékkal emelkedett, az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 8,3 millióról 7,9 millió forintra mérséklődött. A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez a már meglévő támogatások mellett közvetve vagy közvetlenül az év elején elindult új otthonteremtési program több eleme is hozzájárult:

– 2022. december 31-ig újra 5 százalék lett az új lakások áfája,

– a csokkal vásárlók további áfa-visszatérítési lehetőségekkel is élhetnek,

– csökkentek a közjegyzői költségek,

– egyszerűsödtek egyes építésügyi eljárások, és

– 2022. június 30-ig elhalasztották az épülő lakások energetikai előírásainak szigorítását.

Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelek száma 8,7, összesített értéke 38 százalékkal nőtt, és emelkedett az átlagos hitelnagyság is: 2020-hoz képest 10,6 millióról 13,5 millió forintra.

A támogatott lakáshitelezés gyorsabb bővülése miatt a támogatott hitelek aránya 20-ról 29 százalékra nőtt az engedélyezett hitelek között a megelőző évhez képest. A lakáshitelek összesített értékén belül a támogatottak aránya ugyanekkor 16-ról 19 százalékra emelkedett.

A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították

2021 folyamán több mint 121 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 1249 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 17, összege 36 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

– A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 59, összegének 69 százaléka ezt a célt szolgálta. 2021-ben a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 19, összege 35 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg a használtlakás-árak emelkedésével párhuzamosan az egy évvel korábbi 10,5 millióról 11,9 millió forintra emelkedett.

– Az építéshez nyújtott hitelek száma 22 százalékkal csökkent, összegük 2,1 százalékkal emelkedett 2020-hoz mérten. Az átlagos hitelösszeg 1,4 millió forinttal 5,9 millió forintra nőtt. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma mérsékelten (4,5 százalékkal) emelkedett, összegük viszont közel 22 százalékkal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 16,1 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,3 millió forinttal többet. 2021-ben kisebb lett az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására fordított összeg a teljes lakáshitelezésen belül 17 százalékra csökkent a megelőző évi 21 százalékról.

– A korszerűsítési, bővítési hitelek száma a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelek hatására 2021-ben 76 százalékkal emelkedett, összesített értéke közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az átlagos hitel összege 3,3 millióról 5,2 millió forintra emelkedett. Az ilyen célra folyósított hitelek összege a teljes lakáshitelezésen belül megközelítette a 10 százalékot, az előző évi 4,6 százalékos arány után.

– A kisebb súlyú hitelkiváltások száma 11 százalékkal, összegük 48 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 12,3 millió forintra emelkedett.

Mérséklődött a csoktámogatások folyósítása

A 2016. januártól 2021. decemberig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 192 ezer, összege 467 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 62 ezer csoktámogatást folyósítottak, ez az esetek 33 százalékát tette ki. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 51 százalékát fordították új lakások megszerzésére.

A 2016 és 2021 között realizált 972 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél igénybe vették a csokot, illetve a falusi csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 34, a használtlakás-vásárlók esetében 13 százalékra becsülhető. 2021-ben a folyósított támogatások száma 3,6 százalékkal nőtt, összege 12 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

2021-ben a támogatások 65 százalékát használt, 24 százalékát új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve ugyanakkor magasabb az új lakások részesedése (36 százalék).

A csok egy folyósításra jutó átlagos összege 2021-ben:

– új lakás építése esetén 3,0 millió,

– új lakás vásárlásakor 4,1 millió,

– használt lakás vásárlásakor 2,0 millió forint volt.

A lakásbővítésre igénybe vett csoktámogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020 végére megközelítette a 15 százalékot, majd 2021-re 12 százalékra csökkent. Az e célra folyósított átlagos összeg 1,6 millió forintot tett ki. 2021-ben a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma és összege elmaradt az előző év azonos időszakitól, de még így is sokszorosan meghaladta a falusi csok bevezetése előtti évekre jellemző szintet. A falusi csok továbbra is elérhető lakásbővítésre- és -felújításra, mérséklődő igénybevétele elsősorban a kivitelezői kapacitáshiánnyal és az építőanyagár-drágulással hozható összefüggésbe.

2021-ben a csok összegének több mint 99 százalékát bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 0,1 százaléka jutott el az igénylőkhöz.

Közvetve fékezte a lakáshitelezés bővülését a 2019 II. félévétől elérhető babaváró kölcsön, melyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021-ben 505 milliárd forint összértékben vettek igénybe. Az összes lakossági hitelállományon belül közel 17 százalékot kitevő babaváró kölcsönöket jelentős részben lakáscélokra fordították az igénylők, így ez az eszköz mérsékelte a lakáshitelezés iránti keresletet. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-05-18 09:17:30
A kis- és középvállalkozások többsége szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog – derül ki a Microsoft megbízásából készült kutatásból.
2022-05-17 19:17:00
A szoftvervásárlás és fejlesztés rendkívül aktuális téma a mai felgyorsult és változó gazdasági környezetben. Manapság sok cég már nem feltétlenül szoftver licenc vásárlásban vagy saját fejlesztésben gondolkodik, hanem sokkal inkább felhőalapú megoldásokban.

  Rovathírek: GUSTO

A Dining Guide ismét díjazta Magyarország legjobb éttermeit és séfjeit. Május 16-án este a Várkert Bazárban tudhattuk meg az idei TOP 10+2 étterem listáját. Íme.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS