Kibővülnek az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók

2024. 04. 12., 14:10

2026-ig 45 milliárd forintot biztosít a kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz, így további 420 milliárd forintnyi hitellel támogatja az ágazatot – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A kormány 2024. június 30-ig kétféle Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciót (ASZK) is elérhetővé tett az ágazat szereplői számára, amely rendkívül kedvező kamat mellett biztosít forrást a gazdák számára. A normál ASZK a nettó ügyfélkamata 1 havi BUBOR szintjével egyezik meg, míg a többlettámogatott ASZK 5 százalékos nettó kamatszinten érhető el, maximum 3 éves futamidő mellett – emlékeztetett a miniszter.

Az agrárium nehézségeire való tekintettel a kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítése mellett döntött, amelyhez legfeljebb 45 milliárd forintnyi többletforrást biztosít. Ennek köszönhetően 2024 és 2026 között mintegy 420 milliárd forinttal emelkedik a kihelyezhető hitelállomány összege, ami jelentős segítséget jelent az ágazat számára.

Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók jelenleg is népszerűek, a hitelcélok tekintetében az állattenyésztés, élelmiszeripar, szántóföld és kertészet a legnépszerűbbek. A legnagyobb fennálló hitelkerettel a mikrovállalkozások és családi gazdasági rendelkeznek – tájékoztatott Nagy Márton. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS