Kapuzárási pánikkal zárt a babaváró és a megszűnő régi csok

2024. 01. 09., 12:10

Felpörgették a forgalmat az év végén a bankokban a családtámogatási lehetőségüket 2024-től már elvesztő igénylők. Aki még tehette, gyorsan felvette a babaváró hitelt, aminek hatására megugrott az új szerződések száma decemberben. A megszűnő városi csokért is sokan hajráztak azok közül, akiknek nem jár a 2024-tól elindult CSOK Plusz hitele – derül ki a Bank360 összegzéséből.

Akárcsak 2022 végén, 2023 utolsó heteiben is sorban álltak a fiatal házaspárok a bankoknál, hogy felvegyék a babaváró támogatást. 2023 végéig a feleségre vonatkozó feltételek lazábbak voltak, ha még nem töltötte még be a 41. életévét – és persze az egyéb követelményeknek is megfelelt a házaspár –, akkor igényelhették a hitelt. 2024-től már csak a feleség 30 éves koráig kapható babaváró támogatás, idősebbek még egy évig csak abban az esetben, ha már várandósak, és ezt igazolni tudják.

Az, hogy sok 30 fölötti nő és férje repült rá a babaváróra az év végén, nem meglepő, a házaspárok életkora házasságkötések idején ugyanis egyre nő, és a nők is egyre későbbszülik meg az első gyermeküket. A KSH adatai szerint 2022-ben már 29 év fölött volt az első gyermeküket szülő anyák átlagéletkora annak ellenére, hogy a legszegényebb régiókban nagyon sok tinédzser is szül, ami nyilván lefelé húzza az átlagot. Szabolcsban és Nógrában például gyakrabban találkozni a szülőszobákon 15-19 év közötti, mint 30-39 év közötti nővel.

A Bank360.hu kérdésére válaszoló bankok mindegyike felfokozott érdeklődésről számolt be az év végén a változó támogatott hitelkonstrukcióknál. A jegybank adatai is alátámasztják ezt, a novemberi statisztikák szerint másfélszer annyi szerződést írtak alá babaváró hitelre az év utolsó előtti hónapjában, mint egy átlagos 2023-as hónapban. Októberhez képest november több mint másfélszer annyi érdeklődést eredményezett, ezután decemberben összességében már kisebb volt a kereslet – derült ki a CIB Bank válaszából.

Az UniCreditnél is lendületesen nőtt a babaváró hitelre beadott igénylések száma az év végén, náluk decemberben dupla annyi kérelmet nyújtottak be az ügyfelek, mint a felfutást megelőző időszakban. Szintén nőtt az igénylések száma az MBH Banknál és a Raiffeisennél, az Ersténél 40 százalékos emelkedés volt az utolsó negyedévben, az OTP 30 százalékkal több szerződést kötött az év két utolsó hónapjában, mint korábban.

A 2023 végével kifutó régi, városi csok iránt is megugrott a kereslet. A CIB-nél, az UniCreditnél, a Raiffeisennél és az Ersténél is fokozódott az érdeklődés a támogatás és a támogatott hitel iránt, az OTP-nél megduplázódott az igénylések száma.

A lezárult támogatás helyett 2024-től a CSOK Plusz hitelprogramot vehetik igénybe a fiatal házaspárok, valamint a megmaradt és megnövelt összegű falusi csokot. Az összes banknál voltak már érdeklődők az új hitel iránt, az UniCredit szakértői szerint azonban az új program nem generál majd plusz hitelkeresletet, csak növelni fogja a lakáshiteleken belül a támogatott kölcsönök arányát.

Az MBH Bank 2024-ben 40 százalékos erősödést vár a jelzáloghitel-piacon, és szerintük a CSOK Plusz lendületet adhat az új kihelyezéseknek, körülbelül egyharmad (300 milliárd forint) arányban járulhat hozzá annak bővüléséhez, és az idén országos szinten a hitelfelvevő családok száma elérheti a 12 ezret.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.