Kapuzárási pánikkal zárt a babaváró és a megszűnő régi csok

2024. 01. 09., 12:10

Felpörgették a forgalmat az év végén a bankokban a családtámogatási lehetőségüket 2024-től már elvesztő igénylők. Aki még tehette, gyorsan felvette a babaváró hitelt, aminek hatására megugrott az új szerződések száma decemberben. A megszűnő városi csokért is sokan hajráztak azok közül, akiknek nem jár a 2024-tól elindult CSOK Plusz hitele – derül ki a Bank360 összegzéséből.

Akárcsak 2022 végén, 2023 utolsó heteiben is sorban álltak a fiatal házaspárok a bankoknál, hogy felvegyék a babaváró támogatást. 2023 végéig a feleségre vonatkozó feltételek lazábbak voltak, ha még nem töltötte még be a 41. életévét – és persze az egyéb követelményeknek is megfelelt a házaspár –, akkor igényelhették a hitelt. 2024-től már csak a feleség 30 éves koráig kapható babaváró támogatás, idősebbek még egy évig csak abban az esetben, ha már várandósak, és ezt igazolni tudják.

Az, hogy sok 30 fölötti nő és férje repült rá a babaváróra az év végén, nem meglepő, a házaspárok életkora házasságkötések idején ugyanis egyre nő, és a nők is egyre későbbszülik meg az első gyermeküket. A KSH adatai szerint 2022-ben már 29 év fölött volt az első gyermeküket szülő anyák átlagéletkora annak ellenére, hogy a legszegényebb régiókban nagyon sok tinédzser is szül, ami nyilván lefelé húzza az átlagot. Szabolcsban és Nógrában például gyakrabban találkozni a szülőszobákon 15-19 év közötti, mint 30-39 év közötti nővel.

A Bank360.hu kérdésére válaszoló bankok mindegyike felfokozott érdeklődésről számolt be az év végén a változó támogatott hitelkonstrukcióknál. A jegybank adatai is alátámasztják ezt, a novemberi statisztikák szerint másfélszer annyi szerződést írtak alá babaváró hitelre az év utolsó előtti hónapjában, mint egy átlagos 2023-as hónapban. Októberhez képest november több mint másfélszer annyi érdeklődést eredményezett, ezután decemberben összességében már kisebb volt a kereslet – derült ki a CIB Bank válaszából.

Az UniCreditnél is lendületesen nőtt a babaváró hitelre beadott igénylések száma az év végén, náluk decemberben dupla annyi kérelmet nyújtottak be az ügyfelek, mint a felfutást megelőző időszakban. Szintén nőtt az igénylések száma az MBH Banknál és a Raiffeisennél, az Ersténél 40 százalékos emelkedés volt az utolsó negyedévben, az OTP 30 százalékkal több szerződést kötött az év két utolsó hónapjában, mint korábban.

A 2023 végével kifutó régi, városi csok iránt is megugrott a kereslet. A CIB-nél, az UniCreditnél, a Raiffeisennél és az Ersténél is fokozódott az érdeklődés a támogatás és a támogatott hitel iránt, az OTP-nél megduplázódott az igénylések száma.

A lezárult támogatás helyett 2024-től a CSOK Plusz hitelprogramot vehetik igénybe a fiatal házaspárok, valamint a megmaradt és megnövelt összegű falusi csokot. Az összes banknál voltak már érdeklődők az új hitel iránt, az UniCredit szakértői szerint azonban az új program nem generál majd plusz hitelkeresletet, csak növelni fogja a lakáshiteleken belül a támogatott kölcsönök arányát.

Az MBH Bank 2024-ben 40 százalékos erősödést vár a jelzáloghitel-piacon, és szerintük a CSOK Plusz lendületet adhat az új kihelyezéseknek, körülbelül egyharmad (300 milliárd forint) arányban járulhat hozzá annak bővüléséhez, és az idén országos szinten a hitelfelvevő családok száma elérheti a 12 ezret.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS