Hogyan kerülhet mínuszba egy lakáshitel thm-je?

2024. 04. 02., 10:10

Növekvő érdeklődés látható a lakáshitelek piacán, amiben szerepet játszik az új támogatott konstrukció, a CSOK Plusz. Az év első hónapjában a teljes piacon duplájára nőtt a szerződött új lakáshitelek összege az előző év januárjához képest. A K&H összeállításából kiderül az is, hogy miként kerülhet egy támogatott konstrukció teljes hiteldíj-mutatója a negatív tartományba.

A teljes lakáshitel piacra vonatkozó januári adatok igazolták azt a jóslatot, miszerint a piaci kamatok csökkenése és a januártól elindult új lakástámogatási konstrukció, a CSOK Plusz élénkítheti a piacot – derül ki a K&H összefoglalójából.

15 milliótól 50 millióig

A lakástámogatási rendszer átalakításával létrejött CSOK Plusz a korábbi programmal szemben kezdetben nem nyújt vissza nem térítendő támogatást, de a mostani lakásárakhoz mérten megfelelő összeget biztosít a jogosultaknak. A meglévő gyermekek és a vállalt gyermekek számától függően 15-50 millió forintos támogatott lakáshitelt igényelhetnek azok a hitelképes családok, akik megfelelnek a kritériumoknak. A CSOK Plusz keretében az első gyermek érkezésekor 1 évig szüneteltethető a törlesztés, ráadásul az állam 10 millió forintot átvállal a hiteltartozásból a második és minden további gyermek érkezésekor” – ismertette a januártól elérhető konstrukció fontosabb elemeit Árva András, a lakossági szegmensért felelős marketing vezetője.

Az idei január a teljes magyarországi lakáshitelpiacon jól indult. A hivatalos jegybanki adatok szerint a bankok összesen több mint 82 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket. Ez jelentős, 101 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A támogatott lakáshitelek összege idén januárban meghaladta a 19 milliárd forintot, ami 70 százalékos emelkedésnek felel meg. A piaci lakáshitelek összege pedig 114 százalékkal majdnem 63 milliárd forintra nőtt. „Azt azonban látni kell, hogy tavaly magasabbak voltak a lakáshitelkamatok, és a támogatott hitelek rendszere is más volt” – tette hozzá Árva András.

A K&H tapasztalatai szerint egyre többen érdeklődnek a CSOK Plusz konstrukció iránt, ami mellé az érintett családok sokszor felvehetik a szabadon felhasználható babaváró hitelt is, amellyel kiegészíthetik a lakásvásárlásra szánt összeget. A pénzintézet adatai szerint januártól a lakáshitel-igénylők 25 százaléka kért CSOK Pluszt, az átlagos hitelösszeg 26 millió forint, 17 százalékuk pedig babaváró hitellel együtt kéri a támogatott lakáshitelt, de vannak olyanok is, akik már korábban felvették a babaváró hitelt.

A CSOK Plusz ügyfélköre 65 százalékban 2 gyerekes családmodellben képzeli el jövőjét, 22 százalék 1 gyerekkel számol és 13 százalék gondolkodik legalább 3 gyermek felnevelésében. A hiteligénylők körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg abból a szempontból, hogy a házaspár hölgy tagja 30 évnél fiatalabb vagy idősebb.

Mínuszos kamat? A válasz igen!

A K&H példahitel-számítása szerint, ha egy házaspár két gyermeket vállal, akik várhatóan 2025-ben és 2027-ben jönnek a világra, akkor a maximum 30 millió forintos 25 éves futamidejű hitel törlesztőrészlete az első évben 75 ezer forint, azt követően 146 ezer forint felett lesz. A második gyermek érkezésekor előtörlesztés formájában kapott 10 millió forintos gyermekvállalási támogatás eredményeként onnantól kezdve a havi részlet már csak 95 ezer forint lesz és a teljes visszafizetendő összeg 29,5 millió forintot tesz ki, ami negatív, egészen pontosan mínusz 0,1 százalékos teljes hiteldíjmutató jelent.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS