Hitelkamatok: a plafontól van még lejjebb

2024. 02. 02., 10:10

A bankok többsége a januári kamatplafonos csökkentés után február elején változatlanul hagyta a lakáshitelei árát, két nagybank azonban még vágott annyit, hogy a legolcsóbbak közé kerüljön. A személyi kölcsönöknél egyre gyakrabban futhatunk bele 15 százaléknál kedvezőbb ajánlatokba – derül ki a Bank360.hu kamatfigyelőjéből.

Szinte megismétlődött a lakáshiteleknél a kamatplafon október eleji bevezetése utáni forgatókönyv. A január elejétől jelentősen csökkenő önként vállalt THM-maximum teljesítéséhez előrehozott kamatcsökkentéseket hajtottak végre a bankok, ami után viszont újra hosszabb csendre számíthatnak az igénylők.

Február elején csak két nagybank korrigált a jelzálogkölcsönök árazásán, mindketten eltávolodtak a 7 százalékos THM-szinttől. Ezzel az átlagügyfelek számára extra vállalások nélkül elérhető legolcsóbb piaci ajánlat közelébe kerültek, vagy bizonyos igénylői jövedelmeknél akár már az alá is mentek a Bank360.hu lakáshitel kalkulátorának összehasonlítása szerint.

Tavaly október elején a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt kérte a bankoktól, hogy a lakossági lakáscélú hitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) legfeljebb 8,5 százalék legyen, januártól pedig már 7,3 százalékra mérséklődött az önkéntes kamatplafon. A február eleji kamatcsendre ezen felül az is magyarázatul szolgál, hogy amíg a lakáshitelek referenciakamatának számító, és így az árazásukat befolyásoló BIRS értéke 10 éves lejáratra az október eleji 7,34-ről december végére 5,79 százalékra csökkent, addig januárban nem egyszer újra 6 százalék fölé nőtt, a februárt pedig 5,94-en kezdte. 

A lakáshiteleknél csak két bank korrigált

A Bank360.hu összesítése szerint a Raiffeisen Bank a január eleji kamatplafonos csökkentés után februártól még lejjebb vitte a lakáshitelek kamatait, minden esetben 0,30 százalékponttal. A módosítás érintette a 10 éves kamatperiódusú és a fix 10 éves lakáscélú kölcsönöket, a lakáshitel kiváltására igénybe vehető, illetve a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is. A legkedvezőbb elérhető kamat ezzel 6,44 százalékra csökkent, a standard szabad felhasználású jelzáloghitel kamata azonban még mindig 10 százalék felett van, a módosítás után 10,54 százalék. Erre a kölcsöntípusra nem vonatkozik a kormány által kért 7,3 százalékos plafon, csak a lakáscélúakra.

A CIB Bank a futamidő végéig fix kamatozású lakáscélú kölcsönöknél a vállalt havi jövedelemátutalástól (jóváírástól) függően módosított a kamatain. A hagyományos lakáshitelnél és a lakáshitelt kiváltó hiteleknél legalább 250 ezer forint jóváírás mellett 0,10 százalékponttal, legalább 450 ezer forint jóváírás vállalása esetén pedig 0,50 százalékponttal csökkentett. A fogyasztóbarát lakáshitelnél az alacsonyabb jövedelmi sávnál 0,10, a magasabbnál 0,40 százalékpontos volt a vágás. A zöld lakáshitel kamata 0,30 százalékponttal csökkent, így a CIB-nél akár 6,39 százalékos kamattal is lehet lakáshitelt felvenni.

A személyi kölcsönök kamatok csökkentését sem sietik el a bankok

A tavaly decemberben rekord összegben folyósítottszemélyi kölcsönök kamatait nem befolyásolja semmilyen kormányzati döntés vagy kérés, a nagy keresletet látva pedig a bankok sem kapkodnak csökkenteni azokat. Január közepén egy, február elején pedig két bank tett közzé módosítást csupán.

A Cetelem még január közepén nyúlt hozzá a fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatához, akkor a felvett hitelösszegtől és a futamidőtől függően 0,14-1,68 százalékpontos csökkentést hajtott végre. Ennek köszönhetően akár 13,35 százalékos kamattal is igényelhető 3-10 millió forint közötti személyi kölcsön, 61-84 hónapos futamidő választva.

Az Erste Bank személyi kölcsön kamatai az igazolt jövedelemtől és az igényelt hitelösszegtől függően 0,20-0,50 százalékponttal csökkentek, a fogyasztóbarát személyi hiteleknél pedig 0,49-0,51 százalékpont volt a mérséklés. Ezzel az Ersténél elérhető személyi kölcsön kamata például 13,49 százalék, ha legalább nettó 400 ezer forintos jövedelmet igazolnak, az igényelt hitelösszeg pedig nem kisebb 8 millió forintnál.

Az OTP Bank is változtatott valamelyest a személyi kölcsönein: a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel kamata 0,50 százalékponttal 15,49-re csökkent februártól legalább 300 ezer forint igazolt nettó jövedelemmel, 6,1 és 7,1 millió közötti összeg igénylésénél. A hagyományos személyi kölcsön kamata legalább havi nettó 154 ezer forintos jövedelem esetén ugyanekkora összegnél 1 százalékponttal 15,99-re csökkent.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS