Akinek folyószámlahitele van, egyre nagyobb mínuszba kerül a hónap végére. A kártyahiteleknél is növekszik az átlagos összeg, és gyakoribb a késedelem. A csúcsot döntő személyi kölcsönöket is egyre nehezebben törleszti a lakosság – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Első látásra minden szép és jó a háztartási hiteleknél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái alapján. A 90 napon túli késedelmes állomány aránya a teljes hitelportfólióhoz képest a második negyedévben nem emelkedett. Ráadásul a hitelezés is fokozódott, az első negyedévvel ellentétben már több kölcsönt vett fel a lakosság, mint amennyit törlesztett.
„Az azonban aggasztó, hogy főleg azok a hitelek fogytak jól, amelyeket napi megélhetésre vehetett fel az ügyfelek” – értékelte az adatokat Herman Bernadett.
A Bank360.hu vezető szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a forint személyi kölcsönökre kötött szerződések száma rekord szintre, 834 ezerre ugrott 2023 második negyedévében. Volt ugyan már ennél több személyihitel-szerződés is Magyarországon az előző pénzügyi válság után, akkor viszont az ilyen kölcsönök egy része devizahitel volt. A teljes személyihitel-állomány 1350 milliárd forint körül van, ennek a 4,13 százaléka volt 90 napon túl késedelmes. Ez az arány alapvetően nem magas, de 6 éves csúcsnak felel meg.
A személyi kölcsönöknél a 90 napon túl késedelmes állomány aránya 2012 körül 20 százalék fölött tetőzött, majd nagyjából tíz éven át nagyjából csökkent, és két éve még 2 százalék alatt volt. Akkor viszont megfordult a tendencia, és a moratórium megszűnése óta folyamatosan növekszik azok száma, akik elmaradnak a törlesztőrészletekkel.
A banki szakértők is megerősítették, hogy egyre többen veszik fel a személyi kölcsönt azért, mert napi szintű pénzügyi problémáik vannak. Ezt a feltételezést erősíti meg az is, hogy a szerződött hitelösszegek egyre alacsonyabbak, miközben a havonta aláírt szerződések száma magas.
Jelenleg egy átlagos személyi hitel összege 1,5-2 millió forint körül van, két évvel ezelőtt még 2,5-3 millió forintot vettek fel az emberek. A cél akkor gyakran a lakásfelújítás vagy autóvásárlás volt, ez indokolta a magasabb szerződéses összegeket.
A folyószámlahitelek állományának növekedése is arra utal, hogy sokan nehezen jönnek ki a jövedelmükből. Majdnem másfél millió lakossági ügyfélnek van folyószámlahitele, a jegybanki adatok szerint ezek a számlák átlagban több mint 230 ezer forintos mínuszban voltak a félév végén. A késedelmes hitelek aránya ennél a hiteltípusnál meghaladja az 5 százalékot.
Hasonló folyamat figyelhető meg a hitelkártyáknál is. A szerződések száma ugyan trendszerűen csökken, már 750 ezret sem éri el – pedig 10 éve még egymillió körül volt ez a szám, az állomány összege viszont folyamatosan emelkedik, a bruttó volumen meghaladja a 225 milliárd forintot.
Ennél a hiteltípusnál különösen veszélyes késedelembe esni, mivel a bankok ezt az eleve nagyon magas kamatokon túl késedelmi díjakkal, extra kamatokkal büntethetik. A statisztikai adatok alapján viszont ennél a hitelnél is egyre többen csúsznak meg úgy, hogy még a minimálisan elvárt hitelösszeget sem tudják törleszteni a bank által megszabott határidőig.
A hitelkártya-tartozás akár kamatmentes is maradhat, ha az ügyfél betartja a fő szabályokat: a kártyát kizárólag vásárlásra használja, készpénzt nem vesz fel vele, és az elszámolási időszakban keletkezett teljes tartozást a megadott határidőre visszafizeti. A bankok azonban megengedik, hogy a tartozás csak egy részét törlessze az ügyfél, ez általában az adott időszakban elköltött összes 5-10 százaléka. Ha ezt az összeget kifizeti az ügyfél, csak a magas kamatokkal szembesül. Ha viszont a minimálisan előírt összeget sem fizeti vissza határidőre, további extra terheket kezdenek felszámítani a bankok.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.