Egyre több hitelből élő egyre nehezebben törleszt

2023. 09. 25., 09:41

Akinek folyószámlahitele van, egyre nagyobb mínuszba kerül a hónap végére. A kártyahiteleknél is növekszik az átlagos összeg, és gyakoribb a késedelem. A csúcsot döntő személyi kölcsönöket is egyre nehezebben törleszti a lakosság – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Első látásra minden szép és jó a háztartási hiteleknél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái alapján. A 90 napon túli késedelmes állomány aránya a teljes hitelportfólióhoz képest a második negyedévben nem emelkedett. Ráadásul a hitelezés is fokozódott, az első negyedévvel ellentétben már több kölcsönt vett fel a lakosság, mint amennyit törlesztett.

„Az azonban aggasztó, hogy főleg azok a hitelek fogytak jól, amelyeket napi megélhetésre vehetett fel az ügyfelek” – értékelte az adatokat Herman Bernadett.

A Bank360.hu vezető szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a forint személyi kölcsönökre kötött szerződések száma rekord szintre, 834 ezerre ugrott 2023 második negyedévében. Volt ugyan már ennél több személyihitel-szerződés is Magyarországon az előző pénzügyi válság után, akkor viszont az ilyen kölcsönök egy része devizahitel volt. A teljes személyihitel-állomány 1350 milliárd forint körül van, ennek a 4,13 százaléka volt 90 napon túl késedelmes. Ez az arány alapvetően nem magas, de 6 éves csúcsnak felel meg.

A személyi kölcsönöknél a 90 napon túl késedelmes állomány aránya 2012 körül 20 százalék fölött tetőzött, majd nagyjából tíz éven át nagyjából csökkent, és két éve még 2 százalék alatt volt. Akkor viszont megfordult a tendencia, és a moratórium megszűnése óta folyamatosan növekszik azok száma, akik elmaradnak a törlesztőrészletekkel.

A napi megélhetésre kell a hitel

A banki szakértők is megerősítették, hogy egyre többen veszik fel a személyi kölcsönt azért, mert napi szintű pénzügyi problémáik vannak. Ezt a feltételezést erősíti meg az is, hogy a szerződött hitelösszegek egyre alacsonyabbak, miközben a havonta aláírt szerződések száma magas.

Jelenleg egy átlagos személyi hitel összege 1,5-2 millió forint körül van, két évvel ezelőtt még 2,5-3 millió forintot vettek fel az emberek. A cél akkor gyakran a lakásfelújítás vagy autóvásárlás volt, ez indokolta a magasabb szerződéses összegeket.

A folyószámlahitelek állományának növekedése is arra utal, hogy sokan nehezen jönnek ki a jövedelmükből. Majdnem másfél millió lakossági ügyfélnek van folyószámlahitele, a jegybanki adatok szerint ezek a számlák átlagban több mint 230 ezer forintos mínuszban voltak a félév végén. A késedelmes hitelek aránya ennél a hiteltípusnál meghaladja az 5 százalékot.

A kártyatartozások is nőnek

Hasonló folyamat figyelhető meg a hitelkártyáknál is. A szerződések száma ugyan trendszerűen csökken, már 750 ezret sem éri el – pedig 10 éve még egymillió körül volt ez a szám, az állomány összege viszont folyamatosan emelkedik, a bruttó volumen meghaladja a 225 milliárd forintot.

Ennél a hiteltípusnál különösen veszélyes késedelembe esni, mivel a bankok ezt az eleve nagyon magas kamatokon túl késedelmi díjakkal, extra kamatokkal büntethetik. A statisztikai adatok alapján viszont ennél a hitelnél is egyre többen csúsznak meg úgy, hogy még a minimálisan elvárt hitelösszeget sem tudják törleszteni a bank által megszabott határidőig.

A hitelkártya-tartozás akár kamatmentes is maradhat, ha az ügyfél betartja a fő szabályokat: a kártyát kizárólag vásárlásra használja, készpénzt nem vesz fel vele, és az elszámolási időszakban keletkezett teljes tartozást a megadott határidőre visszafizeti. A bankok azonban megengedik, hogy a tartozás csak egy részét törlessze az ügyfél, ez általában az adott időszakban elköltött összes 5-10 százaléka. Ha ezt az összeget kifizeti az ügyfél, csak a magas kamatokkal szembesül. Ha viszont a minimálisan előírt összeget sem fizeti vissza határidőre, további extra terheket kezdenek felszámítani a bankok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.