Egy nap alatt hét bank emelte meg a hitelkamatait

2022. 02. 02., 16:53

Ott folytatták a bankok februárban, ahol januárban abbahagyták: kamatemelésekkel. A változások a lakáshitelek és a személyi kölcsönök árazását is érintették. Akad egészen meghökkentő, csaknem 10 százalékos mértékű drágulás is. Arra is van példa, hogy a módosítások nyomán a hosszabb kamatperiódusú hitelek olcsóbbá váltak, mint a kevésbé kiszámíthatóak.

A bankok többsége általában a hónap első munkanapján teszi közzé az aktuális kamatkondicióit, de ez a sorozatos kamatemelések miatt az elmúlt hetekben már hóközi módosításokba is átcsapott. A kamatemelések februárban is folytatódnak, a hónap első napján több nagybank is drágított a hitelein. A kamatokon kívüli feltételek is sok konstrukciónál megváltoztak, aminek hatására egyes hitelek már egészen más jövedelemmel vagy garantált átutalással vehetők igénybe – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Személyi kölcsönök

személyi kölcsönöknél nagy volt a mozgás. Az Erste Bank fogyasztóbarát személyi kölcsöne kismértékben, 0,14–0,17 százalékponttal drágult, így 14,40 és 14,61 százalékos ügyleti kamattal számolhatnak az igénylők februártól. 

MKB Bank ennél nagyobb mértékű drágulásról döntött. A Mosoly személyi kölcsön ügyleti kamata az eddigi 12,99 százalékos ügyleti kamatról 22,49 százalékra emelkedett, ami 9,50 százalékpontos emelkedést jelent. Ezekhez a feltételekhez legalább nettó 100 ezer forintos jövedelmet kell igazolni. Szintén jelentős mértékben drágult a 150 ezer forintos nettó jövedelemmel elérhető személyi hitel: 8,99 százalékról 17,99 százalékra, ami 9 százalékpontos drágulásnak felel meg (igaz, korábban nettó 200 ezer forintot kellett igazolni az igényléshez). A magasabb, nettó 350 ezer forintos jövedelemmel elérhető személyi kölcsön 4 százalékponttal lett drágább február 1-jétől, így a kamat 6,99 százalékról 10,99 százalékra emelkedett. A legkedvezőbb, 6,99 százalékos ügyleti kamat eléréséhez legalább nettó 600 ezer forint jövedelem szükséges - korábban ez a jövedelemsáv nem szerepelt a feltételek között. 

Szintén az MKB Banknál változott a fogyasztóbarát személyi hitel kamata is, 10,99 százalékról 11,99 százalékra. Ennél a konstrukciónál a jövedelmi sávok megszűntek.

Lakáshitelek

A Budapest Bank 5 éves kamatperiódusú lakáshiteleinek az ügyleti kamata 0,40–0,55 százalékpont mértékben emelkedett, de még így sem érik el a 6 százalékos értéket.

A MagNet Bank jelzáloghiteleinek a kamata 0,90 százalékponttal emelkedett, ötéves és 10 éves kamatperiódusnál is. A kamatsávok a felvett hitelösszeg függvényében változnak – ahhoz, hogy még 6 százalék alatti ügyleti kamattal vehessünk fel lakáshitelt, legalább 15 millió forint igénylésére van szükség. A rövidebb kamatperiódusú, hathavonta változó kamatú hitelnél 0,28 százalékpontos volt a drágulás mértéke. 

Az OTP Bank a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél hajtott végre 0,50 százalékpontos emelést, függetlenül a kamatperiódus hosszától, így az ügyleti kamatok egyforma mértékben változtak minden hitelösszeg sávnál. Februártól 9 százalék feletti ügyleti kamatra számíthatnak azok, akik 7 millió forint alatti hitelösszeget vesznek fel, fix 10 éves kamatperiódus esetén 9,25 százalék, fix 20 éves kamatperiódus esetén pedig 9,35 százalék az ügyleti kamat. Magasabb hitelösszeg választása esetén ennél valamivel kedvezőbbek a feltételek: 7–13 millió forint között 8,75 és 8,85 százalék, 13-31 millió forint között 8,50 és 8,60 százalék, 31 millió forint felett pedig 7,85 és 7,95 százalék az ügyleti kamat február 1-jétől. 

A Raiffeisen Bank jelzáloghitelei is drágultak, érdekesség azonban, hogy a változás után a kiszámíthatóbb, 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata alacsonyabb (6,54 és 8,54 százalék), mint az ötéves kamatperiódusú hiteleké (6,74 és 8,74 százalék). Ez a lakáscélú hitelekre és a szabad felhasználású konstrukciókra is érvényes. A változások az alábbiak voltak:

– 6 hónapos kamatperiódusnál a drágulás mértéke 0,28 százalékpont, így 4,37 százalékról 4,65 százalékra emelkedett,

– 5 éves kamatperiódusnál a drágulás mértéke 0,35 százalékpont,

– 10 éves kamatperiódusnál a drágulás mértéke 0,15 százalékpont,

– fix kamatozás választása esetén a drágulás mértéke 0,35 százalékpont.

A Takarékbank is módosította a jelzáloghitelek ügyleti kamatát, ami a fogyasztóbarát lakáshiteleket érintette. Ötéves kamatperiódusnál a változás mértéke 0,14 százalékpont volt, így az ügyleti kamat 7,76 százalékról 7,90 százalékra emelkedett. 10 éves kamatperiódusnál ennél nagyobb mértékű volt a változás – ellentétben a Raiffeisen Bankkal –, 0,17 százalékpont. Az ügyleti kamat így 7,94 százalékról 8,11 százalékra emelkedett. A fix kamatozású konstrukció kamata pedig még ennél nagyobb ütemben emelkedett, 0,25 százalékponttal, 8,06 százalékról 8,31 százalékra. 

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS