Dominóként dőlhetnek a kölcsönök a moratórium után

2021. 10. 27., 19:00

Október 31-ig marad érvényben a hitelmoratórium, novembertől 2022. június 30-ig pedig a rászorulók kérhetik, hogy maradjon meg ez a lehetőség számukra. A hitelmoratórium meghosszabbítását igényelhetik a nyugdíjasok, a gyereket várók, a gyereket nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek csökkent a jövedelmük az előző évhez képest. A vállalkozások közül azok kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez viszonyítva.

A hitelmoratóriumba a belépés automatikus volt, annak kellett jeleznie a bank felé, aki tovább kívánta fizetni a törlesztőrészleteket. Az első tervek szerint 2020 végéig érvényes könnyítést később június 30-ig, majd szeptember végéig hosszabbították meg.

„A moratórium segítséget jelentett azok számára, akiknek az életében, pénzügyi helyzetében drasztikus változást hozott a pandémiás időszak, azonban sokan kényelmi szempontok miatt maradtak benne, pusztán azért, mert nem intézkedtek az ügyben, hogy hitelüket továbbra is fizethessék. A többség sajnos élvezte a helyzetet, hogy nem kell erre költeni, nem tettek félre, nem képeztek tartalékot a későbbiekre sem” – avatott be dr. László Gábor pénzügyi szakjogász, tartozásrendezési specialista, a Bankmentor Kft. szakmai vezetője.

Élet a moratórium utánOktóber 31-után megszűnik az a mesterséges gát, ami eddig útját állta annak, hogy a bankok a nem fizetett kölcsönöket felmondják, így ez a jelenség minden bizonnyal nagy számban fog jelentkezni a következő hónapokban, főként 2022-2023-ban.

Erre enged következtetni az is, hogy 2019-ben, a moratórium előtt időszakban közel 500.000 fizetési meghagyást tartottak számon, azaz ennyi peren kívüli behajtási folyamat futott egyszerre. Az elmúlt két évben ezek száma a minimálisra csökkent, viszont a határidő lejárta után egyszerre fognak újra megjelenni.

„Félreértés ne essék, nem a moratórium miatt fognak bebukni a kölcsönök, a moratórium csupán elfedi a problémás esetek valós mennyiségét. Úgy gondolom, aki fizetésképtelenné vált, helyesen döntött, ha kihasználta a moratórium nyújtotta lehetőséget, aki viszont pusztán kényelemből tett így, az meglátásom szerint hibázott. Egyrészt azért, mert a moratórium lejárta után nehéz lesz újra visszakapcsolódni a hitelfizetésbe, másrészt pedig azért, mert az erőteljes infláció következtében a pénzünk sem ér már annyit, mint két évvel ezelőtt” – hangsúlyozta a szakember.

Ha valami elévült, azt nem lehet behajtani!Dr. László Gábor arra figyelmeztet, hogy 2022 második felétől jelentős bedőlési hullám indulhat el, amire a banki követeléseket felvásárló, majd saját hatáskörükben behajtó faktorcégek már régóta várnak. Az erre szakosodott vállalkozások a moratórium hatálybalépése óta nem tudnak friss követeléseket vásárolni, működésük bizonytalanná vált, ami arra késztette őket, hogy régi, elévült ügyeket vegyenek elő.

„Az elmúlt két évben megszaporodtak az olyan esetek, amikor egy kölcsön vagy más jellegű tartozás jogi érvényesíthetősége már elévült, a faktorcég mégis jelentkezett az ügyfélnél behajtásra. Akár 17-18 évvel ezelőtti kölcsönöket vagy éppen 8-10 éves közüzemi tartozásokat is felelevenítenek, hiszen valamiből bevételhez kell jutniuk. Ha az adósok tájékozottabbak lennének, ezeket, a bár jogos, de már nem behajtható követeléseket nem tudnák számon kérni rajtuk” – tájékoztatott a pénzügyi szakjogász.

Mindenre van megoldás
A Bankmentor Kft. számos más szolgáltatása mellett nemrégiben vezette be elelévülés előszűrő szolgáltatását, amely abban hivatott segíteni az ügyfeleknek, hogy elévült követelést ne lehessen behajtani rajtuk. Pénzügyi és jogi tanácsot kapnak arra vonatkozóan, hogy a felmerült helyzetben miként tudnak szabályosan, de a saját érdekeiket maximálisan képviselve eljárni.

Emellett jelenlegi banki kölcsöne ügyében is számíthat támogatásra az, aki problémás helyzetbe került, hiszen kiút mindig van, de azt szakértők segítségével könnyebb megtalálni.

„Többféle lehetőség is rendelkezésre áll a gondok súlyosságától függően. Ha a hitel fizetése csak ideiglenesen vált nehézkessé, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kölcsön életben maradjon. Lehet például futamidő hosszabbítást vagy alacsonyabb törlesztőrészleteket kérni, ami segít áthidalni a nehéz időszakot. A bank segítőkészségében bízhatunk, hiszen nem céljuk, hogy növeljék a bedőlt kölcsönállományt” – vázolta dr. László Gábor.

Ha az adós biztosan tudja, hogy képtelen lesz a hitelét végig fizetni, akkor sincs minden veszve, nem kell, hogy egyből árverezés és a legdrasztikusabb megoldások lebegjenek a szeme előtt.

„Az ügyfélkörünk jelentős része akkor fordul hozzánk, amikor a bank már felmondta a kölcsönszerződését. Ilyenkor a kulcs a megfelelő alkupozíció kialakítása, amely hozzásegít ahhoz, hogy jóval kedvezőbb részletfizetést, a tartozás csökkentését vagy akár teljes elengedését is el tudjuk érni. A célunk az, hogy olyan alkut kössünk, amit az ügyfelünk meg tud fizetni, és mellette nyugodtan is alszik” – zárta gondolatait a tartozásrendezési specialista.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS