Csökkent az adósok száma, de a hitelállomány rekord magas

2024. 11. 27., 14:27

Rövidült a bankok feketelistája, és az adósok száma is csökkent: ismét 5 milliónál kevesebb magánszemélyt tartanak nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben. A fennálló tartozások összege viszont rekord magasan áll – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Egyre kevesebb ember tartozik a bankoknak a BISZ Zrt. Központi Hitelinformációs Rendszere (KHR) szerint. Bár a lakáshitelpiac pörög, és személyi kölcsönökből is nagyon sokat vesznek fel, szeptember végén a KHR-ben már csupán 4 millió 991 ezer magánszemélyt tartottak nyilván, ilyen kevesen utoljára a covid-járvány évében, 2020-ban szerepeltek az adatokban. Ezek az emberek ugyanakkor jóval nagyobb adósságot görgetnek, mint valaha, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis a harmadik negyedév végén a háztartások bankoknál lévő hitelállománya már meghaladta a 10 824 milliárd forintot, ami rekordnak számít. 

Az a hitelállomány pedig, amelyben benne vannak a pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitelek is, megközelítette a 12 ezer milliárd forintot. A lakosságnak vannak még ezen felül hitelei külföldi bankoktól, nem pénzügyi vállalkozásoktól (munkáltatói kölcsön formájában) és az államtól is. Ezekkel együtt a tartozások teljes összege már közel jár a 13,5 ezer milliárd forinthoz, de az utóbbiak szerződései – szemben a bankokéval és a pénzügyi vállalkozásokéval – nem feltétlenül szerepelnek a KHR-ben. Bekerülnek viszont magánszemélyként a KHR-be a hiteladósokon túl azok is, akik hitelcsalást vagy bankkártyás visszaélést követtek el, és jogerősen elítélték őket. 

Rövidebb lett a feketelista

A Bank360.hu szerint a fennálló hitelszerződések száma trendszerűen csökken már évek óta, hiába vesz fel egyre több kölcsönt a lakosság. A KHR-ben 2019-ben még csaknem 7,4 millió fennáló szerződést tartottak nyilván, 2023 végén már alig 6,9 milliót, vagyis négy év alatt csaknem félmillióval csökkent a szerződések száma. Az idén folytatódott ez a tendencia, szeptember végén már csak 6,818 millió élő szerződés volt a rendszerben. A mélypontot augusztus jelentette, akkor 6,81 millió volt a fennálló szerződések száma, vagyis úgy tűnik, a kilencedik hónapban megállt a csökkenés. A KHR-ben a megszűnt hitelszerződések is megtalálhatók egy évig. Ezek száma hasonlóan alakult az elmúlt években, nagyjából 2,2 millió körül.  

A mulasztások száma viszont folyamatosan csökken. A fennálló mulasztások (régi nevén aktív BAR-lista) száma szeptember végén már csak 529 ezer volt, ez 56 ezerrel kevesebb, mint 2023 végén. A BISZ adatai szerint 2019 végén még több mint 1,2 millió fennálló lakossági mulasztás volt a KHR-ben. A megszűnt mulasztások (passzív BAR-lista) száma is egyre alacsonyabb, a harmadik negyedév végére 209 ezer ilyen esemény maradt a rendszerben, 2023 végén még 224 ezret tartottak nyilván, öt éve 263 ezer volt ezek száma. 

A banki feketelistára egy havi minimálbért meghaladó lejárt tartozással kerülhetnek fel a lakossági ügyfelek akkor, ha ez a tartozás legalább 90 napon át folyamatosan fennáll. A minimálbér összegének emelkedése miatt egyre nagyobb tartozás kell ahhoz, hogy valaki rá kerüljön a negatív listára. Sokszor több hónapnyi, vagy akár egy évnyi nem fizetés kell ahhoz, hogy egy lakossági ügyfél aktív mulasztónak minősülhessen a rendszerben – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. Az aktív mulasztásokat a hitel rendezése után még egy évig tartják nyilván a rendszerben megszűnt mulasztásként.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS