Babaváró hitel: 2022 év végéig további 1000 milliárdos volumen érkezhet még a piacra

2022. 01. 05., 16:28

Egyre nagyobb arányban fedezik lakhatási céljaikat az ügyfelek a Babaváró hitelből. A Duna House Pénzügyek felmérése szerint az igénylők közel háromnegyede költi ingatlanvásárlásra az elnyert hozzájárulás összegét. Ezzel arányosan csökken a felújításra, bővítésre, megtakarításra vagy hitelkiváltásra fordított támogatások száma. A gyermekvállalást ösztönző kölcsön több mint két éve jelent meg a hitelpiacon, népszerűsége azóta is töretlen.

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján közel 1400 milliárd forintot folyósítottak a Babaváró hiteligénylés fedezésére 2019-es indulása óta. A program meghirdetésétől eltelt időben a tavalyi január-június időszak bizonyult a „leggyengébbnek”, de így is közel 290 milliárd forintot tett ki a hitelvolumen – még úgy is, hogy átlagosan 9–10 millió forint értékben jutottak támogatáshoz a családok. Összességében a lakossági hitelállomány 10–15 százalékáért felelt a Babaváró 2021 első félévében.

A Duna House Pénzügyek ügyfelei körében végzett felmérés szerint, 2021 január-decembere között a Babaváró legnépszerűbb felhasználási módja a lakásvásárlás volt, az igénylők 72,5 százaléka költötte erre a kölcsönt. Aránya több mint 10 százalékponttal szárnyalta túl az egy évvel korábbi statisztikát. „Az elmúlt egy évben minden eddiginél magasabb arányban költötték lakásvásárlásra ügyfeleink a Bababáváró támogatást – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – A maximális, 10 millió forintos támogatásból Budapesten az ingatlanok vételárának átlagosan ¼-ét, vidéken pedig a felét, néha akár még a teljes összeget is fedezni tudják belőle. A Babaváró támogatás mellett a vásárlóknak a legtöbb esetben még további támogatásra is szükségük van lakáscéljaik eléréséhez. Az államilag támogatott hitelek, a CSOK és falusi CSOK erre megfelelő alternatívát nyújtanak.”

Ingatlan felújítására, korszerűsítésére, bővítésére az elnyert támogatás 13,7 százalékát fordították a családok, akik a Duna House pénzügyi szakértőinek segítségével intézték hitelügyleteiket. Ugyan 2020 azonos időszakához képest ez a részesedés csökkent, de az első félévhez viszonyítva minimális élénkülést mutat, köszönhetően a január óta elérhető új otthon-felújítási támogatásnak és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelnek. Nagyobb mértékben csökkent viszont a banki hitel kiváltására, illetve a gyermek számára megtakarítás létrehozására fordított összegek aránya. Míg tavaly az előbbi célra 6,2 százalék, utóbbira pedig 4,1 százalék használta fel a kölcsönt, addig idén ez mindössze 3 százalék, illetve 1,9 százalék volt. Alig 1-1 százalék a felhasználási aránya azon céloknak, mint a Magyar Állampapír-vásárlás, a meglévő hitel részleges előtörlesztése, az autóvásárlás vagy a vállalkozásfejlesztés.

„Az MNB közlése szerint az indulás óta 1.400 milliárd forintot már folyósítottak is 2021 júliusáig az igénylőknek. Ez átlagosan 175 milliárd forint negyedévente, amely alapján azt becsüljük, hogy a program végéig – beleszámolva 2021 második félévét is, amiről még nem áll rendelkezésre hivatalos adat – még közel 1.000 milliárd forintnyi támogatott hitelt fognak felvenni a családok” – tette hozzá a 2022 év végéig még biztosan igényelhető Babaváró hitelről Benedikt Károly.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS