Az MNB tovább szélesíti az NHP Hajrá igénybevételi lehetőségét

2020. 07. 03., 09:55

Annak érdekében, hogy az NHP Hajrá még szélesebb körben támogassa a kkv-k kedvező forráshoz jutását és ezzel a gazdaság élénkítését, a Magyar Nemzeti Bank a konstrukcióban elérhető hitelcélok kibővítéséről döntött.

A konstrukció nagyobb mértékben fogja elősegíteni a hazai vállalkozások külföldi beruházásait, rugalmasabb forgóeszköz-hitelezést tesz lehetővé, továbbá társasházak és lakásszövetkezetek is igénybe vehetik korszerűsítési beruházások finanszírozáshoz. Az MNB továbbá megalapította az NHP Hajrá Kiválósági Díjat, melyet első alkalommal a Gránit Banknak adott át az NHP Hajrában nyújtott eddigi kiemelkedő hitelezési aktivitásáért.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt években az alapkamat jelentős csökkentése mellett különböző célzott eszközökkel is segítette a gazdaság szereplőinek kedvező forráshoz jutását, valamint a gazdasági növekedést. A 2013-ban indult Növekedési Hitelprogram (NHP) fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, és ezzel a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is jelentős hatást gyakorolt. A program eddig lezárult szakaszaiban mintegy 3400 milliárd forintnyi kedvező forrás került közel 50 ezer vállalkozáshoz.

Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, új kihívások elé állítva őket. A jelenlegi helyzetben ismét felértékelődött a kedvező kamatozású és kiszámítható finanszírozás szerepe. Az MNB ezért 2020. április 20-án elindította az NHP egy újabb konstrukcióját Hajrá néven, 1500 milliárd forintos keretösszeggel, amely az eddigi szakaszoknál is kedvezőbb feltételekkel, szélesebb körű felhasználási lehetőséggel biztosít forrást a kkv szektornak.

Annak érdekében, hogy az NHP Hajrá még nagyobb mértékben támogassa a kkv-k kedvező forráshoz jutását és ezzel a gazdaság élénkítését, az MNB a konstrukció keretében felvett forrás felhasználási lehetőségeinek kibővítéséről döntött. A hazai kkv-k rugalmasabban használhatják fel az NHP Hajrában felvett hiteleket külföldi terjeszkedésükhöz, beruházásaikhoz, ami elősegíti, hogy a hazai vállalatok külföldről hozzanak haza tőkejövedelmet. A felvehető forgóeszközhitel összegét korlátozó szabály módosításra kerül, hogy még rugalmasabban szolgálja a vállalkozások igényeit, továbbá EU-s támogatások előfinanszírozása mellett lehetőség nyílik hazai támogatások előfinanszírozására is. Az MNB a program keretében lehetővé teszi társasházak, lakásszövetkezetek korszerűsítési, energiatakarékossági beruházásainak finanszírozását. Annak érdekében, hogy a vállalkozások minél hamarabb forráshoz jussanak, az MNB ellenőrizni fogja a kéthetes hitelbírálatra vonatkozó előírás betartását

Az NHP Hajrá nem lehetne sikeres támogató bankrendszer nélkül, ezért a Magyar Nemzeti Bank megalapította a Növekedési Hitelprogram Hajrá Kiválósági Díjat, negyedévente elismerve azokat a hitelintézeteket, melyek a legaktívabbak voltak a források kihelyezésében. A díjat első alkalommal Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója vehette át Patai Mihálytól, az MNB alelnökétől. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS