7,99 százalékra emeli a kormány a diákhitel kamatát

2023. 06. 23., 14:42

A diákhiteleknél nem kamatcsökkentés, hanem kamatemelés lesz júliustól. A kormány rendelete szerint a szabad felhasználású formájára a jelenlegi 4,99 százalék helyett már 7,99 százalék kamatot kell fizetni az év végéig – írja a Bank360.hu.

A lakossági jelzálogkölcsönökre és a kkv-s hitelekre vonatkozó kamatstopot követően tavaly decemberben a kormány a diákhitelre is kamatsapkát húzott. A szabad felhasználású, Diákhitel1 konstrukciót kamatát rögzítette 2023. június 30-ig az akkor érvényes, 4,99 százalékos szinten. A kormány úgy számolt, hogy az intézkedés nélkül januártól 10 százalék körüli kamatot kellett volna fizetnie a diákoknak. (A Diákhitel2, amely a képzések költségeinek a fedezésére vehető fel, továbbra is kamatmentes maradt.)

A kormány a csütörtök este közzétett rendeletében ezt a 4,99 százalékos kamatot emelte meg júliustól jelentősen, 7,99 százalékra. Ez az érték 2023. december 31-ig lesz érvényes. A szabad felhasználású diákhitel kamata 2022. július 1-től emelkedett 1,99 százalékról 4,99 százalékra. Ezt fixálta be decemberben fél évre a kormány, amely azonban most már nem volt ilyen bőkezű. A Diákhitel Központ oldalán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumra hivatkozva azt közlik viszont, hogy a jelenlegi szabályok szerint egyébként 14 százalékra kellett volna emelni a kamatot az aktuális referenciamutatók alapján.

A Diákhitel folyósítása és a visszafizetés menete eltér a többi lakossági hiteltől, egy speciális kölcsöntípusról van szó. A Diákhitel1-et a felsőoktatásban tanulók tudják igényelni, havonta 15-150 ezer forint közötti összegben, a folyósítás pedig történhet havonta vagy félévente egy összegben is. A törlesztést a hallgatói jogviszony megszűnése után kell elkezdeni. A futamidő sem fix, a törlesztőrészleteket minden esetben az aktuális jövedelem alapján határozzák meg.

A diákhitelesek családtámogatásban is részesülhetnek gyermekvállalás esetén, amelynél egy plusz kedvezményt is bevezetett a kormány tavaly decemberben – emlékeztet rá a Bank360.hu. Ha a 30. életévét be nem töltött hitelfelvevő nőnek a felsőoktatási tanulmányai alatt vagy azok sikeres befejezését (az oklevél megszerzését) követő két éven belül gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, a fennálló hallgatói hiteltartozása száz százalékának megfelelő összegű vissza nem térítendő támogatásban részesül.

Harminc év feletti diákhitelesnél egy gyermek vállalása esetén felfüggeszthető a törlesztés, emellett kamattámogatás vehető igénybe, két gyermek esetén elengedik a diákhitel tartozás felét, három gyermek vállalása esetén pedig a teljes fennálló tartozást.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS