Csak a minőség számít, vallják a gasztro guruk

2018. 11. 16., 14:15

Finomat enni jó. S egy klassz ebéd után finom kávét inni? Az is nagyon jó. A minőség mellett tették le jó néhány éve a voksukat a Fiatal Vállalkozók Hete budapesti rendezvényén beszélgető gasztro guruk is.

Boda Andrea, a Caffé Perté kereskedelmi igazgatója annak idején úgy kezdte a kávés szakmát, hogy sokan azt gondolták a cappuccinóról: az nem más, mint szimpla tejes kávé... Na jó, ennek már 22 éve, s azóta javult a helyzet, a kávékultúra helyet követelt magának Magyarországon is. Sorra nyíltak a kávézók, jöttek a nagy márkák, épültek a franchise hálózatok – ma ott tartunk, hogy egyszerűen trendinek számít cappuccinót kortyolni.

Andrea a kávéivásig vezető út egyik igen fontos állomásán, a pörkölési láncszemnél áll, 1996-tól dolgozik azon, hogy a világszínvonalú olasz minőségből itthon se engedjünk. Ezt már csak azért sem engedhetik meg, mert piacukon óriási a konkurenciaharc, ezért szükséges a folyamatos fejlesztés és a minőség csúcsszinten tartása. Olyan szakma ez, amelyet látszólag nehéz imádni, de ezt csak az állítja, aki még nem volt pörkölőben. Vagy nem tapasztalta Andrea lelkesedését. Például azt, ahogyan arról beszél: ha kell, kockáztatni kell! Ha kell, a legmeredekebb ötleteket is meg kell valósítani, s ehhez törölni kell a vállalkozói szótárból a probléma szót. Nincs probléma, kizárólag megoldásra váró feladat van.

Hasonló gondolatokkal vágott a burger bizniszbe Jancsa János, amikor átállt a „másik oldalra”. 2011-től gasztro blogot írt, ajánlott sok remek helyet, és kritizált mindent, amit gagyinak talált. Aztán a barátaival egyszer arra gondolt, hogy hiába a kismillió burgeres Budapesten, tudnak ők mást, jobbat kínálni. Így indult a Bamba Marha Burger Bár, amelynek János a társtulajdonosa.

Ma már négy helyen ehetjük a bambát a főváros jól megválasztott helyein, s időközben nem János írja a blogot, hanem róluk írnak a gasztro fanek. János a proaktivítás híve. Azt vallja, hiába van jó ötleted, ha rajta ücsörögsz. Nem szabad várni, hogy felfedezzenek, neked kell megtalálni azt, aki vevő az ötletedre – jelen esetben a hamburgeredre. Jancsa János abban is biztos, hogy csapatban kell dolgozni, mert nem túl okos az, aki azt gondolja, hogy mindenhez ért. Vagyis: mint sok más területen, náluk is igaz: egyedül nem megy. És az sem megy, ha nem vagyunk egymáshoz őszinték! Időről-időre értékelnünk kell a közös melót.

Ugyancsak a minőségre és a kreativitásra esküszik Gazsi Attila, aki ezúttal a Gusto Magazin alapítójaként, étteremtulajdonosként vett részt a beszélgetésen. Mint mondta: a gasztro vonalat hobbiból viszi, számára más terület a fő csapásirány, de itt is, ott is a profi teljesítés a mérce.

Gazsi Attila szerint Magyarországon jó a gasztro tendencia, nagyon erős fine dining vonal révén ott vagyunk a Michelin-csillagos térképen, s mindez az egész vendéglátást előre viszi. Budapest után egyre több vidéki helyen is érdemes betérni az éttermekbe, csárdákba (hogy mást ne említsünk: Balatonfüred és Veszprém szintén a topot célozta meg). Az viszont komoly probléma, hogy egyre nehezebb igazán jó munkaerőt találni – akár a konyhába, akár az étterembe pincérnek vagy baristának.

Gazsi Attila úgy látja, a magyar gasztro menetelésnek köszönhető az is, hogy mind több hazai termelő szállít be, s ez a folyamat a jövőben még látványosabb lehet. Ehhez persze az kell, hogy a termelők is olyan minőségi, egészséges áruval lépjenek piacra, amelynek láttán egy séf nem Bécsből vagy Párizsból hozat zöldséget, húst.

Az is biztos, hogy a vendégek részéről szintén szükség van egyfajta gasztro forradalomra. Arra, hogy a minőséget értékeljék, és ne a mennyiség legyen a döntő. Meg arra, hogy nyitottak legyenek az újdonságokra, egyenek végre olyasmit, aminek otthoni elkészítésével aligha bajlódnának. Vagyis: a gasztronómia legyen művészet, harmónia.

Akkor majd eljön az idő, hogy egyre többen azért ülnek be egy jó helyre, mert élményt akarnak kapni, társaságra vágynak – és nem azért, mert kopog a szemük az éhségtől. Gyanítom, amíg idáig eljutunk, azért lecsúszik még néhány millió hagyományos rántott húsi a magyar torkokon.

Szerdahelyi Csaba

(A fotón balról jobbra: Kerekes Péter, a beszélgetés moderátora, Jancsa János, Boda Andrea és Gazsi Attila)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS