Csak a minőség számít, vallják a gasztro guruk

2018. 11. 16., 14:15

Finomat enni jó. S egy klassz ebéd után finom kávét inni? Az is nagyon jó. A minőség mellett tették le jó néhány éve a voksukat a Fiatal Vállalkozók Hete budapesti rendezvényén beszélgető gasztro guruk is.

Boda Andrea, a Caffé Perté kereskedelmi igazgatója annak idején úgy kezdte a kávés szakmát, hogy sokan azt gondolták a cappuccinóról: az nem más, mint szimpla tejes kávé... Na jó, ennek már 22 éve, s azóta javult a helyzet, a kávékultúra helyet követelt magának Magyarországon is. Sorra nyíltak a kávézók, jöttek a nagy márkák, épültek a franchise hálózatok – ma ott tartunk, hogy egyszerűen trendinek számít cappuccinót kortyolni.

Andrea a kávéivásig vezető út egyik igen fontos állomásán, a pörkölési láncszemnél áll, 1996-tól dolgozik azon, hogy a világszínvonalú olasz minőségből itthon se engedjünk. Ezt már csak azért sem engedhetik meg, mert piacukon óriási a konkurenciaharc, ezért szükséges a folyamatos fejlesztés és a minőség csúcsszinten tartása. Olyan szakma ez, amelyet látszólag nehéz imádni, de ezt csak az állítja, aki még nem volt pörkölőben. Vagy nem tapasztalta Andrea lelkesedését. Például azt, ahogyan arról beszél: ha kell, kockáztatni kell! Ha kell, a legmeredekebb ötleteket is meg kell valósítani, s ehhez törölni kell a vállalkozói szótárból a probléma szót. Nincs probléma, kizárólag megoldásra váró feladat van.

Hasonló gondolatokkal vágott a burger bizniszbe Jancsa János, amikor átállt a „másik oldalra”. 2011-től gasztro blogot írt, ajánlott sok remek helyet, és kritizált mindent, amit gagyinak talált. Aztán a barátaival egyszer arra gondolt, hogy hiába a kismillió burgeres Budapesten, tudnak ők mást, jobbat kínálni. Így indult a Bamba Marha Burger Bár, amelynek János a társtulajdonosa.

Ma már négy helyen ehetjük a bambát a főváros jól megválasztott helyein, s időközben nem János írja a blogot, hanem róluk írnak a gasztro fanek. János a proaktivítás híve. Azt vallja, hiába van jó ötleted, ha rajta ücsörögsz. Nem szabad várni, hogy felfedezzenek, neked kell megtalálni azt, aki vevő az ötletedre – jelen esetben a hamburgeredre. Jancsa János abban is biztos, hogy csapatban kell dolgozni, mert nem túl okos az, aki azt gondolja, hogy mindenhez ért. Vagyis: mint sok más területen, náluk is igaz: egyedül nem megy. És az sem megy, ha nem vagyunk egymáshoz őszinték! Időről-időre értékelnünk kell a közös melót.

Ugyancsak a minőségre és a kreativitásra esküszik Gazsi Attila, aki ezúttal a Gusto Magazin alapítójaként, étteremtulajdonosként vett részt a beszélgetésen. Mint mondta: a gasztro vonalat hobbiból viszi, számára más terület a fő csapásirány, de itt is, ott is a profi teljesítés a mérce.

Gazsi Attila szerint Magyarországon jó a gasztro tendencia, nagyon erős fine dining vonal révén ott vagyunk a Michelin-csillagos térképen, s mindez az egész vendéglátást előre viszi. Budapest után egyre több vidéki helyen is érdemes betérni az éttermekbe, csárdákba (hogy mást ne említsünk: Balatonfüred és Veszprém szintén a topot célozta meg). Az viszont komoly probléma, hogy egyre nehezebb igazán jó munkaerőt találni – akár a konyhába, akár az étterembe pincérnek vagy baristának.

Gazsi Attila úgy látja, a magyar gasztro menetelésnek köszönhető az is, hogy mind több hazai termelő szállít be, s ez a folyamat a jövőben még látványosabb lehet. Ehhez persze az kell, hogy a termelők is olyan minőségi, egészséges áruval lépjenek piacra, amelynek láttán egy séf nem Bécsből vagy Párizsból hozat zöldséget, húst.

Az is biztos, hogy a vendégek részéről szintén szükség van egyfajta gasztro forradalomra. Arra, hogy a minőséget értékeljék, és ne a mennyiség legyen a döntő. Meg arra, hogy nyitottak legyenek az újdonságokra, egyenek végre olyasmit, aminek otthoni elkészítésével aligha bajlódnának. Vagyis: a gasztronómia legyen művészet, harmónia.

Akkor majd eljön az idő, hogy egyre többen azért ülnek be egy jó helyre, mert élményt akarnak kapni, társaságra vágynak – és nem azért, mert kopog a szemük az éhségtől. Gyanítom, amíg idáig eljutunk, azért lecsúszik még néhány millió hagyományos rántott húsi a magyar torkokon.

Szerdahelyi Csaba

(A fotón balról jobbra: Kerekes Péter, a beszélgetés moderátora, Jancsa János, Boda Andrea és Gazsi Attila)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS