A díjszabás és roamingkeret ellenőrzésével, odafigyelve, hogy mely hálózatra csatlakozunk, nyugodtan használhatók a mobiltelefonok a külföldi nyaralások alatt is. A roamingrendelet szabályai átlátható módon védik az előfizetők pénzügyi érdekeit az Európai Unió területén, de a biztonsági mechanizmusok érvényesüléséhez a tudatos mobilhasználatra is szükség van. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy – a korábbi otthon töltött nyarak után – az idei utazások alatt se érjen senkit kellemetlen meglepetés.
Mobiltelefonunk külföldi használatát nevezzük roamingnak (barangolásnak), a szolgáltatás feltételei ezen a néven találhatók a szerződéses dokumentumokban. Az Európai Unió területén barangoló előfizetők védelméről a közvetlenül alkalmazandó EU-s rendelet (roamingrendelet) szabályai gondoskodnak, amelyeknek köszönhetően az EU-tagállamokban a mobilhasználat megfizethetővé vált, azonban néhány fontos tényezőre oda kell figyelnünk annak érdekében, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés.
A roamingrendelet szabályai csak az időszakos EU-s országokon belüli utazások esetén érvényesek, azaz amikor valamely EU-tagállamban nyaralunk vagy rövidebb ideig tartózkodunk. EU-s roaminghelyzetben akkor vagyunk, amikor egyik tagállamból egy másik tagállamba telefonálunk, pl. amikor a nyaralás helyszínéről hívjuk Magyarországon tartózkodó családtagjainkat vagy pl. Görögországból az Olaszországban tartózkodó barátunkat. Ilyen esetben a belföldi kiskereskedelmi áron felül semmilyen többletdíjat nem számíthatnak fel a szolgáltatók a mobilhívások kezdeményezéséért és fogadásáért, az SMS-üzenetek küldéséért és fogadásáért és az adatátviteli szolgáltatásokért sem. Így az előfizetők a legtöbb esetben a belföldön megszokott árakon használhatják a mobiltelefon-szolgáltatásokat az Európai Unió egész területén, valamint Lichtensteinben, Norvégiában, Izlandon és Andorrában. Amikor az előfizető másik EU-tagállam területére lép, a szolgáltatóknak SMS-üzenetben személyre szabott díjszabási tájékoztatást kell küldeniük, amely tartalmazza az aktuális roamingdíjakat. Ez a tájékoztatás lemondható, ezért érdemes utazás előtt ellenőrizni a meglétét, illetve igényelni, ha szükségünk van rá, továbbá meggyőződni arról, hogy az előfizetésen aktív-e a roamingszolgáltatás, mert előfordulhat, hogy annak aktiválását külön kérni kell a szolgáltatótól.
A roamingdíj számításának alapja mindig a hálózaton kívüli (azaz a más hálózatba irányuló) belföldi hívások díja. Ha az előfizető olyan díjcsomaggal rendelkezik, amellyel Magyarországon az összes hálózatba 0 forintos percdíjjal telefonál, úgy a nyaralása során is 0 forint/perc díjért tudja hívni a másikat. Ha az előfizetők azonos szolgáltatónál vannak és az előfizető díjcsomagja csak a hálózaton belüli hívásokra állapít meg 0 forint/perc díjat – azaz egymás között ingyen beszélnek –, viszont a hálózaton kívüli díj 30 forint/perc, akkor ez esetben a külföldön nyaraló előfizető szintén 30 forint/percért fogja tudni hívni a másikat. Azonban a hívott fél számára ugyanúgy, mint belföldön, nem számítható fel díj a hívás fogadásáért.
Hasonló a helyzet adatforgalom esetén is: az előfizető a belföldi adatkeretét használhatja felár nélkül. Azonban korlátlan belföldi adatkeret vagy egy elegendően olcsó adatcsomag esetén a szolgáltatónak lehetősége van meghatározni egy bizonyos adatkeretet, azaz megszabni azt az adatmennyiséget, amelyet az előfizető felhasználhat roaminghelyzetben. A díjcsomag feltételei rögzítik, hogy az adott csomag esetében mekkora a roaminghelyzetben felhasználható adatkeret. A hírközlési hatóság javaslata, hogy az előfizetők ellenőrizzék ezeket a feltételeket az utazás előtt az Általános Szerződési Feltételekben vagy a szolgáltatók mobil applikációjában. A roamingadatkeret kimerülése esetén az előfizetők kiegészítő adatkeretet vásárolhatnak.
Ha egy tagállamból EU-n kívüli államba telefonálunk vagy nem EU-tagállamba utazunk, az már nem tartozik a szabályozott roaming körébe, ezekben az esetekben eltérő, az EU-s díjzónák díjaitól jóval magasabb díjszabás érvényesül. Mindig tájékozódjunk a használat díjairól és feltételeiről indulás előtt, ha EU-n kívüli országba utazunk. Törökország, Svájc, Nagy-Britannia népszerű úticélok, amik nem tartoznak az EU-zónába. Ez nem zárja ki, hogy a szolgáltató üzleti megfontolásból EU-s díjszabás alapján biztosítsa a roamingot ezekben az országokban is, de ez nem kötelezettségük, így ezen országok tekintetében érdemes ellenőrizni a hatályos tarifákat.
Nem EU-tagállam határának közelében figyeljünk arra, hogy mobiltelefonunk ne váltson át a szomszédos ország hálózatára. Ez abban az esetben történhet meg, ha a telefont automatikus hálózatválasztásra állítottuk, és a külföldi hálózat térereje nagyobb, mint a hazai szolgáltatóé. Magyarországon érdemes óvatosnak lenni az ukrán és a szerb határ mentén, de fokozott figyelemmel kell lenni pl. a horvátországi nyaralások alkalmával is, nehogy a határ mentén akaratlanul szerb vagy bosnyák hálózatra csatlakozzunk. Ha ilyenkor a készüléken a háttérben alkalmazások futnak (időjárás, messenger, viber, egyéb csevegő appok stb.), ezek akkor is forgalmat generálhatnak, ha nem használjuk aktívan a telefont vagy a tabletet. Egy időjárás-frissítés 50-60 kB adatforgalmat jelent, ami nagyságrendileg akár 9.500 forintba is kerülhet, pár perc Instagram-használat pedig akár 60 MB forgalmat is jelenthet, amely 100 000 forint feletti összeget fog eredményezni. Ezt elkerülhetjük, ha mobiltelefonunkat kézi hálózatválasztásra állítjuk és magunk választjuk ki a megfelelő szolgáltatót. Ehhez a szolgáltatók honlapjain vagy ügyfélszolgálatán ellenőrizhetjük az adott országban szerződött partnerszolgáltatók listáját. Bosnyák és szerb területeken való átutazás esetén pedig célszerű ki is kapcsolni a készüléken a roamingadatforgalmat, különben a háttérben is futhat olyan adatforgalom, amely jelentős kiadással járhat.
Repülőn vagy hajón való utazások alkalmával előfordulhat, hogy szatellit (műholdas) forgalom keletkezik, amelynek két lényeges tulajdonsága a panaszok szerint, hogy jellemzően akaratlanul kapcsolódik rá a készülék, és a forgalmi díj kiugróan magas.
Járjunk el fokozott óvatossággal, ha hajón és repülőn útközben internet vagy telefon elérhetőséget észlelünk, mert ezek általában nem ingyenesek, hanem kiemelkedően magas díjazással járnak. Július 1-jétől a szolgáltatóknak díjmentes üzenetben kell tájékoztatni az előfizetőket, ha ilyen hálózatra csatlakoztak. Az előfizetők a készülék beállítása segítségével, illetve repülő üzemmódba kapcsolással manuálisan le tudják állítani, illetve tiltani az ilyen forgalmat.
A hazai kedvezményeknek úgy kell működniük roaminghelyzetben, mint itthon, azaz a szolgáltatónak úgy kell elszámolniuk, érvényesíteniük azokat, mintha belföldön, hálózaton kívülre irányulóan venné igénybe az előfizető, de az aktuális feltételeket itt is hasznos ellenőrizni. A számlasokk elkerülése érdekében a szolgáltatók biztosítanak egy korlátot, amely legfeljebb 50 EUR lehet. A korlát 80 százalékának elérésekor tájékoztatniuk kell az ügyfelet, majd a 100 százalék felhasználásakor korlátozzák a roamingszolgáltatást, amit az ügyfél kérésére természetesen továbbra is biztosíthatnak. A limitfunkció lemondható és újból kérhető, így utazás előtt ezt is érdemes ellenőrizni.
A szolgáltatók kínálhatnak a roamingszolgáltatásra ún. alternatív díjcsomagokat is. Ha az előfizető ilyet választ, akkor nem a szabályozott, hanem az alternatív díjcsomag feltételeinek megfelelően veheti igénybe a roamingszolgáltatást. Egy alternatív díjcsomag például attól lehet vonzó, hogy a szolgáltató belevesz nem EU-tagállamot is, és azokban az államokban is EU-s díjszabáson biztosítja a roamingszolgáltatást. Azonban ilyen díjcsomagot csak választani lehet, senki sem kerülhet véletlenül ilyen helyzetbe.
Összességében az NMHH javaslata az előfizetők számára: a külföldi utazás előtt érdemes a roamingszolgáltatás aktiválását ellenőrizni a szolgáltatónál, utazás közben pedig kerülni a véletlenszerű roaming- vagy műholdhasználatot, hogy a nyári utazásról valóban csak kellemes emlékek maradjanak meg. (NMHH)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.