Nagy István: Magyarország jó úton jár az élelmezésbiztonságban

2021. 11. 30., 18:33

A világjárvány miatt jelentősen felértékelődött az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-önrendelkezés kérdése, ezekben Magyarország jó úton jár – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

A tárcavezető a „Fenntarthatóság a Covid utáni világban” című szekcióülésén elmondta, hogy a járvány világszerte drámai hatást gyakorol az emberek életére, felerősített néhány trendet hazai és globális szinten egyaránt, például a digitalizációt, az e-kereskedelmet, a helyben termelt élelmiszerek fontosságát, és a rövid ellátási láncok biztosítását.

Kiemelte: az agrártárca és a magyar kormány az elmúlt tíz évben jelentős lépéseket tett a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében. A világjárvány azonban ezeknek a lépéseknek a felgyorsítására ösztönöz mindenkit, a probléma közös, így a megoldásokon is közösen kell dolgozni – fejtette ki.

Kitért arra is, hogy a tárca az élelmezési rendszerek fenntarthatóságát célzó nemzeti menetrend összeállításáról indított párbeszédet a társminisztériumokkal, az élelmezési lánc szereplőit, kutatóintézeteket, egyetemeket, civil szervezeteket is bevonva. Ez alapján kijelenthető: Magyarországon a szakmai és a politikai világ egyaránt elkötelezett a fenntarthatósági célok iránt - mondta. Regionális tanácskozás is volt a fenntartható élelmiszerekről, az októberi V4+4 agrárminiszteri találkozón. A résztvevők szerint koordinált fellépésre van szükség az élelmiszerpazarlás csökkentése, a regionális szintű rövid ellátási láncok ösztönzése, oktatási anyagok kidolgozása, és a jó gyakorlatok regionális cseréje területein – mutatott rá.

A járvány az élelmiszeripart is érzékenyen érintette, jelentősen átalakultak a fogyasztási-vásárlási szokások. Népszerűbbé váltak az otthoni, a saját készítésű élelmiszerek. A járvány rámutatott arra is, hogy a biztonságos, stabil élelmiszerellátás kulcsfontosságú- hangsúlyozta a miniszter. Közös felelősségnek és legfőbb feladatnak nevezte azoknak a megoldásoknak a megtalálását, amelyek biztosítják az egyensúlyt a környezet, a klímavédelmi törekvések és a mezőgazdaság versenyképessége között. Ebben még sok a teendő, Magyarországon és az EU-ban is – vélekedett.

Nagy István felidézte: a fenntarthatóság három pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet, bármelyik pillér meggyengülése a teljes rendszer bizonytalanságát és gyengülését okozhatja. A fenntarthatóság csak úgy lehet erős és rugalmas, ha mindhárom pillére erős, és rugalmas - húzta alá. A járvány egyik nagy tanulsága az, ha az emberek megértik a tervezett intézkedések értelmét, akkor hajlandóak változtatni mindennapi szokásaikon - mondta, megjegyezve, hogy ehhez konstruktív párbeszédre van szükség.

A Planet Budapest 2021 fenntarthatósági expó és rendezvénysorozat kiemelt szerepet játszik ebben a folyamatban, a beszélgetésekből, szakmai vitákból új tervek, elképzelések, vagyis egy biztonságosabb jövő születik – összegezte Nagy István. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS