Az emberek több mint 70 százaléka megbízik a Nébih munkájában, melynek színvonalát stabilnak tartják – számolt be Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára.
Félévente készül 1000 fős reprezentatív felmérés az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítéléséről. A legutóbbi, 2022 őszi kutatás eredményei közül a helyettes államtitkár kiemelte, az élelmiszerlánc-biztonságot az egészségügy és a katasztrófavédelem mellett a legfontosabb szakterületek között tartják számon a magyarok, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek, a katasztrófavédelem után a második helyre sorolják. A felmérés szerint a lakosok 71 százaléka megbízik a Nébih munkájában, ami a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a 3. legjobb eredmény, a klasszikus felügyeleti szervek között a legjobbnak számít.
A magyarok továbbra is elkötelezettek a hazai termékek iránt: a megkérdezettek 43 százaléka mindig, 32 százaléka pedig bizonyos termékeknél odafigyel arra, hogy magyar élelmiszert vásároljon. Utóbbi csoport tagjai leginkább a zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a tej és a tejtermékek esetében tartják fontosnak a magyar eredetet.
A minőség szabálygyűjteményének számító Magyar Élelmiszerkönyv ismertsége meghaladja a 30 százalékot, míg a nemzeti minőségrendszerként elfogadott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről a lakosok 51 százaléka hallott.
Felkai Beáta Olga hangsúlyozta, a kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a lakosság biztonságos, minőségi élelmiszerrel való ellátása, melynek alapja a hazai gazdák és előállítók kiváló munkája. Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, azaz a Nébih-et, valamint formabontó kezdeményezésként elindult az „utolsó láncszem”, azaz a fogyasztók védelme érdekben az ingyenesen hívható Nébih Zöldszám. A hivatal március 15-én ünnepelte 11. évfordulóját. Sikerességét a felmérés eredményei is alátámasztják: a magyarok nemcsak ismerik, de bíznak is a hivatalban, munkájának színvonalát stabilnak érzik.
A Nébih 2022-es legfontosabb eredményei kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette, a láncszemléletnek megfelelően rendkívül sokszínű, szerteágazó eredménylistát tudhat magáénak a szervezet. Csupán néhány példát kiragadva elmondható, hogy tavaly nemcsak lelassítani, de megállítani is sikerült az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését a vadállományban, amellett, hogy a házisertés-állomány továbbra is védett maradt a betegségtől. A Nébih élelmiszerlánc-biztonsági vizsgálatokat folytató laboratóriumai több mint 167 ezer mintán csaknem 2 millió vizsgálatot végeztek, a csalásokra, a feketegazdaság felszámolására szakosodott részleg pedig 559 ellenőrzést tartott, 203 tonna termékkel szemben intézkedett, 158 esetben bírságolt, összesen több mint 115 millió Forint értékben.
Felkai Beáta Olga az évösszefoglalóból kiemelte azt a számottevő szakmai eredményt, hogy hosszú évek kitartó munkájával tavaly Magyarország mentes lett a sertések PRRS betegségétől. A Nébih halőrei 27 nagytestű pontyot tudtak visszaszállítani eredeti élőhelyükre, természetes vizeinkbe. Az EUTR ellenőrök által elkobzott faanyagból pedig 596 köbmétert, valamint több mint 300 bútort és akác oszlopot adott át a hivatal ingyenesen közérdekű célra önkormányzatoknak, egyházaknak és közhasznú szervezeteknek.
Az informatikai fejlesztések közül említést érdemel, hogy az ügyfelek kényelmének növelése érdekében elindult a hivatal Ügyfélprofil rendszerében az online fizetés, továbbá a teljeskörű online meghatalmazáskezelés. Emellett csaknem 400 000 őstermelő és az őstermelők családi gazdáságának képviselője intézheti ügyeit a Nébih e-ügyintézési felületén, mintegy 600 falugazdász ügyintézői támogatásával.
A hivatal hatósági munkája mellett kiemelten foglalkozik mind az élelmiszerlánc-szereplők, mind a fogyasztók segítésével, tudásának bővítésével. E szellemben a Nébih ügyfélszolgálata több, mint 120 000 megkeresést fogadott, továbbá 2022-ben elkészült a „kettős minőség útmutató” a gyártóknak, a lakosság számára a „Biztonságos Étkezés a Várandósság alatt” kiadvány, míg a „Maradék nélkül” program szakemberei hiánypótló „lejárati útmutatót” állítottak össze.
AM Sajtóiroda
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”