ITM: nem mondtak zöldeket a zöld termékek jelölésével

2022. 02. 04., 14:02

2021-ben új elemmel bővítette vizsgálati palettáját a fogyasztóvédelmi hatóság az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére. Három önálló ellenőrzésben – általánosságban és kétféle kozmetikumra célzottan – is megnézték, hogy a „natúr”, „bio” vagy „vegán” megjelöléssel kínált termékek zöld tulajdonságai dokumentumokkal igazolhatók-e. A samponok, balzsamok, hajkondicionálók és hajfestékek őszi áttekintése a korábbiakhoz hasonló eredményt hozott: több mint 80 készítményből mindössze hármat tűntettek fel rossz színben – ismertette pénteki közleményében a minisztérium.

Egyre több a környezettudatos, egészséges életvitelre törekvő vásárló, egyre többen keresik a kizárólag természetes vagy újrahasznosított alapanyagokból készülő termékeket. Így a gyártók és forgalmazók számára is mind inkább kifizetődő lehet, ha kínálatukat bio, natúr vagy organikus árukkal gazdagítják.

Egy korábbi uniós felmérés szerint a zöld állítások 42 százaléka volt túlzó, hamis vagy megtévesztő. A magyar fogyasztóvédelem tavaly óta fokozottan ellenőrzi, hogy a nem élelmiszer termékek csomagolásán joggal szerepelnek-e a természetes összetevőkre, környezetkímélő előállításra hivatkozó tájékoztatások – tájékoztatott az ITM.

Emlékeztetnek arra, hogy az elsőként elvégzett tavaly május-júniusi ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogy a hazai vállalkozások az arckrémek esetében tisztességesen járnak el. Közel nyolcvanféle kozmetikumból mindössze egy gyártója nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy terméke tényleg zöld.

2021 októberében kezdődött meg a drogéria- vagy áruházláncokban, gyógynövény-szaküzletekben, bioboltokban és webshopokban bio, natúr vagy vegán jelöléssel kapható hajápolók hasonló vizsgálata. A fogyasztóvédelmi szakemberek bekérték a minősítő tanúsítványt vagy egyéb igazoló dokumentumot, végigböngészték a tanúsítók honlapjain közzétett információkat. A 82 hajápoló készítmény közül mostanáig 78 esetében mutatták be az állításokat igazoló tanúsítványokat, egy kozmetikumnál ez még folyamatban van. Csupán három terméknél nem tudták dokumentumokkal alátámasztani, hogy az összetevők biogazdálkodásból származnának, vagy túlnyomórészt természetesek lennének. Mindhárom érintett vállalkozással szemben a fogyasztók megtévesztése miatt indult eljárás. A vizsgált hajápoló termékek tételes listája a Fogyasztóvédelmi portálon olvasható.

Az ITM hangsúlyozza: fontos tanulság, hogy a gyártók többsége jogszabályi kötelezés nélkül is él az önkéntes minősítés lehetőségével. A vásárlói döntéseket megkönnyítő tapasztalat, hogy egyetlen példa sem akadt a tanúsító szervezetek nevével, logójával való visszaélésre.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „elenyésző arányban tudtunk tehát csak fogást találni a biokozmetikumokon. Közel 160 vizsgált árucikkből mindössze négyre bizonyítottuk rá, hogy ok nélkül büszkélkedik környezetkímélő, fenntartható tulajdonságokkal. A szélesebb termékkörre kiterjedő vizsgálatban pedig hat hagyományos üzlet és ugyanennyi webshop adott okot az elmarasztalásra. A vállalkozások egyebek mellett bevásárlótáska, papírtörlő, kukászsák, felmosószer, öblítő, kábelharisnya esetében használták jogszerűtlenül, megalapozatlanul, következetlenül a bio, organikus vagy újrahasznosított jelzőket, megjelöléseket. A zöld állítások vizsgálatát a tavalyi évtől beépítettük a fogyasztóvédelem állandó feladatai közé. Idén májusban rugaszkodunk neki újra a többi között a háztartási-vegyipari cikkek tematikus ellenőrzésének”. (MTI)

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS