ITM: nem mondtak zöldeket a zöld termékek jelölésével

2022. 02. 04., 14:02

2021-ben új elemmel bővítette vizsgálati palettáját a fogyasztóvédelmi hatóság az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére. Három önálló ellenőrzésben – általánosságban és kétféle kozmetikumra célzottan – is megnézték, hogy a „natúr”, „bio” vagy „vegán” megjelöléssel kínált termékek zöld tulajdonságai dokumentumokkal igazolhatók-e. A samponok, balzsamok, hajkondicionálók és hajfestékek őszi áttekintése a korábbiakhoz hasonló eredményt hozott: több mint 80 készítményből mindössze hármat tűntettek fel rossz színben – ismertette pénteki közleményében a minisztérium.

Egyre több a környezettudatos, egészséges életvitelre törekvő vásárló, egyre többen keresik a kizárólag természetes vagy újrahasznosított alapanyagokból készülő termékeket. Így a gyártók és forgalmazók számára is mind inkább kifizetődő lehet, ha kínálatukat bio, natúr vagy organikus árukkal gazdagítják.

Egy korábbi uniós felmérés szerint a zöld állítások 42 százaléka volt túlzó, hamis vagy megtévesztő. A magyar fogyasztóvédelem tavaly óta fokozottan ellenőrzi, hogy a nem élelmiszer termékek csomagolásán joggal szerepelnek-e a természetes összetevőkre, környezetkímélő előállításra hivatkozó tájékoztatások – tájékoztatott az ITM.

Emlékeztetnek arra, hogy az elsőként elvégzett tavaly május-júniusi ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogy a hazai vállalkozások az arckrémek esetében tisztességesen járnak el. Közel nyolcvanféle kozmetikumból mindössze egy gyártója nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy terméke tényleg zöld.

2021 októberében kezdődött meg a drogéria- vagy áruházláncokban, gyógynövény-szaküzletekben, bioboltokban és webshopokban bio, natúr vagy vegán jelöléssel kapható hajápolók hasonló vizsgálata. A fogyasztóvédelmi szakemberek bekérték a minősítő tanúsítványt vagy egyéb igazoló dokumentumot, végigböngészték a tanúsítók honlapjain közzétett információkat. A 82 hajápoló készítmény közül mostanáig 78 esetében mutatták be az állításokat igazoló tanúsítványokat, egy kozmetikumnál ez még folyamatban van. Csupán három terméknél nem tudták dokumentumokkal alátámasztani, hogy az összetevők biogazdálkodásból származnának, vagy túlnyomórészt természetesek lennének. Mindhárom érintett vállalkozással szemben a fogyasztók megtévesztése miatt indult eljárás. A vizsgált hajápoló termékek tételes listája a Fogyasztóvédelmi portálon olvasható.

Az ITM hangsúlyozza: fontos tanulság, hogy a gyártók többsége jogszabályi kötelezés nélkül is él az önkéntes minősítés lehetőségével. A vásárlói döntéseket megkönnyítő tapasztalat, hogy egyetlen példa sem akadt a tanúsító szervezetek nevével, logójával való visszaélésre.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „elenyésző arányban tudtunk tehát csak fogást találni a biokozmetikumokon. Közel 160 vizsgált árucikkből mindössze négyre bizonyítottuk rá, hogy ok nélkül büszkélkedik környezetkímélő, fenntartható tulajdonságokkal. A szélesebb termékkörre kiterjedő vizsgálatban pedig hat hagyományos üzlet és ugyanennyi webshop adott okot az elmarasztalásra. A vállalkozások egyebek mellett bevásárlótáska, papírtörlő, kukászsák, felmosószer, öblítő, kábelharisnya esetében használták jogszerűtlenül, megalapozatlanul, következetlenül a bio, organikus vagy újrahasznosított jelzőket, megjelöléseket. A zöld állítások vizsgálatát a tavalyi évtől beépítettük a fogyasztóvédelem állandó feladatai közé. Idén májusban rugaszkodunk neki újra a többi között a háztartási-vegyipari cikkek tematikus ellenőrzésének”. (MTI)

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS