Az Innovációs és Technológiai Minisztérium élelmiszer és vegyipari laboratóriuma minden tavasszal ellenőrzi a húsvéti időszak jellegzetes termékeit. A csokinyulak, -csibék és -tojások az elmúlt években megszokott formájukat hozták, mindegyik megfelelt a laborvizsgálaton, ahogy a pálinkák is. Az idén vizsgált hatvan termék közül tavalyhoz hasonlóan mindössze öt sonka sótartalmával volt probléma.
Az ünnepi asztal díszeit, a tojáskeresés és locsolkodás ehető, iható kellékeit a megtévesztés szempontjából ellenőrizték a szakemberek. A termékek összetételét a kötelező rendelkezésekhez mérve vetették egybe a címkén feltüntetett tájékoztatással. A húsz húsvéti csokoládéfigura mindegyike eleget tett a Magyar Élelmiszerkönyv csokoládé megnevezésre vonatkozó előírásainak. Négy árucikk tartalmazott a megengedett, legfeljebb öt százalékos arányban kakaóvajtól eltérő növényi zsiradékot, ezt a csomagoláson jól láthatóan jelezték. A termékek valós zsírtartalma kivétel nélkül összhangban volt a címkén szereplő tápértékjelöléssel. A húsz pálinka laborban mért alkoholtartalma sem tért el a szeszes italok címkézésére vonatkozó rendelkezésben rögzített, 0,3 százalékos limit feletti mértékben a tájékoztatásban foglaltaktól.
Az élelmiszerkönyv szerint 58 százalék nedvességtartalomra vonatkoztatva a nyers sonka 5, a főtt sonka 3,5, a gépsonka 2,7 százalék sót tartalmazhat. A vizsgált húsz sonka közül négy nyers és egy főtt termék sótartalma haladta meg az előírt értéket. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárások folyamatban vannak, a megbukott árucikkek csak a sonka megnevezés eltávolítása után, egyéb húskészítményként forgalmazhatók. A húsvéti laborvizsgálat részletes eredményei a fogyasztóvédelmi portálon érhetők el.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A fogyasztóvédelem a békés ünnepi készülődés érdekében országszerte 400 üzletet ellenőrzött próbavásárlásokkal. A boltok mintegy harmadánál találtunk kifogásolnivalót, a kollégák a hiányosságok miatt több mint 2 millió forint bírságot szabtak ki. Tipikusnak tekinthetők az árfeltüntetéssel kapcsolatos mulasztások, leggyakrabban az, hogy egyáltalán nem írják ki az eladási árat, vagy a vásárló által fizetendő összeg helyett csak az akció mértékét jelzik. Megnyugtató ellenőrzési tapasztalat, hogy a kereskedők szinte minden esetben eleget tesznek nyugtaadási kötelezettségüknek.” (ITM)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.