A világ első tengeri hidrogéntermelő létesítményét az Atlanti-óceánon, a franciaországi Le Croisic partjainál helyezték üzembe. A platformot 2023 májusáig a szárazföldön tesztelték, mielőtt hajókkal a helyszínre vontatták és mindössze 48 óra alatt újra beindították.
Mivel a világ igyekszik eltávolodni a fosszilis tüzelő- és üzemanyagoktól, a hidrogén a jövő egyik nagy reménysége arra, hogy kiszolgálja a járműveinket, ingatlanjainkat és ipari infrastruktúráinkat. Teljesen fenntartható alternatíva lehet, azonban még ki kell találni, hogy hogyan állítható elő nagy mennyiségű zöld hidrogén, amivel hozzá lehet járulni az energiaigények kielégítéséhez. A 2017-ben alapított Lhyfe célja az, hogy megújuló energiaforrásoknak – és mindenekelőtt a zöld hidrogénnek – köszönhetően egymilliárd tonnával csökkentse a globális károsanyag-kibocsátást.
A cégcsoport 2021-ben világelsőként avatott fel egy olyan hidrogéngyártó üzemet, amit közvetlenül szélerőmű táplál. Most, két évvel később megismételte a bravúrt, de már egy tengeri létesítményben, kb. 20 kilométerre Franciaország partjaitól.
A Sealhyfe nevű tengeri zöld hidrogén-előállító üzem egyelőre kísérleti: a Lhyfe a Capital Energyvel közösen építette meg, csupán 16 hónap leforgása alatt. Ez egy megawattos (1 MW) elektrolizáló, amit 2022 szeptembere és 2023 májusa között Saint-Nazaire kikötőjében alaposan leteszteltek, hogy kiderüljön: alkalmas-e a tengeri működésre. A vállalat összehasonlító próbaüzemet végzett; ennek során rögzítették a platform pontos viselkedését és teljesítményét, miközben tökéletesítették, hogy a legszélsőségesebb környezetekben is ellenálló maradjon, lehetőleg minimális karbantartási igény mellett.
A Lhyfe kifejlesztett továbbá egy szoftvert és egy algoritmust is, amivel a platform autonóm módon működik, de közben – szükség esetén – távolról ugyancsak irányítható. A vállalat elégedett volt az elért eredményekkel, ezért úgy döntött, hogy a platformot kivontatja az Atlanti-óceánra, arra az embert és gépet próbáló helyszínre, ahová eredetileg is szánták.
A Sealhyfe Franciaország megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiáinak ún. SEM-REV teszthelyszínére került, ahol csatlakoztatták a tenger alatti csomópont speciálisan hidrogénalkalmazásokhoz tervezett köldökkábeléhez. Ezt követően mindössze 48 óra alatt újraindították és üzembe helyezték, sőt, az első néhány kilogramm hidrogént is előállították vele. A vállalat most itt, a platform végső otthonában ismétli meg a korábban Saint-Nazaire-ben végzett teszteket, hogy összehasonlítsa a teljesítményeket, majd felkészítse a Sealhyfe-ot a tengeri használatra, amiből egy nagyobb, már kereskedelmi célú elektrolizáló építéséhez gyűjtenek tapasztalatot.
„Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy a világon elsőként állíthatunk elő hidrogént a tengeren – osztotta meg a projektről szóló sajtóközleményben Matthieu Guesné, a Lhyfe alapító-vezérigazgatója. – A vállalat indulása óta ez volt az álmunk, és továbbra is nagyon gyorsan haladunk a tengeri alkalmazás felé, ami számunkra óriási fejlődési lehetőséget jelent a hidrogén tömeges előállítása, így az ipar és a közlekedés szén-dioxid-mentesítésének szempontjából.”
A Lhyfe ezzel egyidőben bejelentette a beszédes nevű HOPE projektet, aminek keretében kilenc partnert összefogó konzorciumban koordinálja a kereskedelmi hasznosításra irányuló célt. Ez már egy 10 MW-os, akár napi négy tonna zöld hidrogén előállítására alkalmas elektrolizáló lenne, és vízalatti csővezetéken juttatná a szárazföldre a termelt üzemanyagot.
Gábor János
Főoldali kép: Lhyfe
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
