Zöld jelzést kapott az európai digitális személyiadat-tárca

Zöld jelzést kapott az európai digitális személyiadat-tárca
2023. 11. 10., 13:11

Megállapodott az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa az európai digitális személyiadat-tárcák bevezetéséről.

Ezzel lezárul a társjogalkotók által végzett munka, amely az első valamennyi európai polgár számára elérhető, megbízható és biztonságos digitális személyazonossági keretről, vagyis az európai digitális személyazonosság jogi keretről szóló, 2023. június 29-én létrejött ideiglenes politikai megállapodás eredményeit hajtja végre.

Az új szabályozás értelmében bármely uniós polgár létrehozhatja majd a saját európai digitális személyiadat-tárcáját, amellyel Európa-szerte teljes biztonságban és a személyes adatai védelme mellett férhet hozzá az online köz- és magánszolgáltatásokhoz – olvasható az Európai Bizottság közleményében..

„Örömömre szolgál, hogy ezek a rendkívül technikai jellegű tárgyalások eredményre jutottak, és így a javaslatunkból jogszabály válhat. Az európai digitális személyiadat-tárca új korszakot nyit a digitális évtized jegyében, miközben lehetővé teszi a személyes digitális dokumentumok kényelmes és biztonságos kezelését, valamint az online köz- és magánszolgáltatásokhoz való mindennapi hozzáférést. Az európai polgárok ellenőrzésük alatt tarthatják majd személyes adataikat, és ha úgy döntenek, könnyen megoszthatják őket a telefonjukon található alkalmazás segítségével” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.

„A mai megállapodással jelentős lépést teszünk az EU azon célkitűzése felé, hogy 2030-ra minden európai polgár számára elérhető legyen a biztonságos és a magánélet védelmét szolgáló digitális személyazonosság használata. Az európai digitális személyiadat-tárca lehetővé teszi a polgárok számára, hogy ellenőrzésük alatt tartsák az adataikat, és biztonságosabbá teszi számukra az online szolgáltatások használatát. Meg fogja erősíteni Európa technológiai szuverenitását, és segítségünkre lesz a jelen és a jövő digitalizációval kapcsolatos kihívásainak kezelésében” – tette hozzá Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.

A közszolgáltatások mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján kijelölt online óriásplatformoknak (beleértve az olyan szolgáltatókat is, mint az Amazon, a Booking.com vagy a Facebook), valamint azon magánszolgáltatóknak, amelyeknek jogilag kötelező azonosítaniuk a felhasználóikat, el kell fogadniuk az európai digitális személyiadat-tárcát az online szolgáltatásaikba való bejelentkezés során. Emellett a tárcák funkciói és a rájuk vonatkozó közös előírások valamennyi magánszolgáltató számára vonzóvá teszik majd őket, és ennek következtében azok szolgáltatásaik során elfogadják majd a tárcákat, ezáltal pedig új üzleti lehetőségek jönnek létre. A tárca azt is megkönnyíti, hogy a szolgáltatók megfeleljenek a különböző szabályozási követelményeknek.

A digitális személyazonosság biztonságos tárolása mellett a tárca azt is lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy bankszámlát nyissanak, kifizetéseket teljesítsenek és digitális dokumentumokat tároljanak – például digitális vezetői engedélyt, orvosi rendelvényt, szakmai végzettséget igazoló dokumentumot vagy utazásra feljogosító jegyet. A tárca az uniós jog által garantált online azonosítás felhasználóbarát és praktikus alternatívája. A tárca teljes mértékben tiszteletben tartja a felhasználó azon döntését, hogy megosztja-e a személyes adatait vagy sem, a legmagasabb szintű, független módon tanúsított biztonságot nyújtja, és kódjának releváns részei nyílt forráskódú formában elérhetők lesznek, hogy ki lehessen zárni a visszaélés, a jogellenes követés, nyomon követés vagy a kormányzati lehallgatás lehetőségét.

A jogalkotási viták számos, a polgárok számára fontos területen megerősítették a rendelet célkitűzéseit. A tárca tartalmazni fogja az összes tranzakcióra kiterjedő, a birtokosa számára hozzáférhető irányítópultot, lehetőséget biztosít az adatvédelem megsértésével kapcsolatos gyanú bejelentésére, és átjárhatóságot biztosít a tárcák között. Ezenkívül a polgárok a meglévő nemzeti digitális személyazonosító rendszerekkel is összekapcsolhatják a tárcát, és nem szakmai céljaikra ingyenesen használható elektronikus aláíráshoz is jutnak.

A tagállamoknak 24 hónappal az európai digitális személyiadat-tárcára és a tanúsításra vonatkozó műszaki előírásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusok elfogadását követően kell majd biztosítaniuk polgáraik számára az európai digitális személyiadat-tárcákat. Az említett végrehajtási jogi aktusok – amelyeket 6 és 12 hónappal a rendelet elfogadása után fogadnak majd el – az uniós digitális személyazonossági eszköztár keretében kidolgozott előírásokra fognak támaszkodni, és harmonizált feltételeket fognak meghatározni a tárcák Európa-szerte történő bevezetésére vonatkozóan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS