„Folytatnunk kell erőfeszítéseinket, amelyek arra irányulnak, hogy a világ minden részéből idevonzzuk a megfelelő készségekkel rendelkező, tehetséges munkavállalókat.”
A szakemberhiány Unió-szerte, számos ágazatban és különböző készségszinteken jelentkezik. A munkaerőhiány megszüntetéséért az EU-nak első körben itthon kell tennie: következetes intézkedésekre van szükség az uniós munkaerő továbbképzése, átképzése és a hazai munkavállalókban rejlő potenciál maradéktalan kiaknázása érdekében, mert ez javítja majd az egységes piac működését. A tagállamokban jelentkező munkaerőhiány kezeléséhez azonban az EU-nak arra is szüksége van, hogy a világ minden tájáról vonzza a megfelelő készségekkel rendelkező, tehetséges munkavállalókat, és azokat megtartsa. A munkaerő-migráció terén harmadik országokkal folytatott együttműködés is kölcsönös haszonnal járhat: nemcsak az uniós országoknak származik előnye belőle, hanem a munkavállalókat küldő partnerországoknak is, hiszen a külföldön szerzett szaktudás és a pénzügyi támogatás erősíti ezeknek az országoknak a gazdaságát – olvasható a Bizottság közleményében.
A Bizottság javaslatot tesz egy uniós tehetségbázis létrehozására, hogy elősegítse a nem uniós országokból érkező álláskeresők felvételét olyan szakmákban, ahol EU-szerte munkaerőhiány van. Innovatív intézkedésről van szó, hiszen ez az első ilyen típusú uniós platform. Meg fogja könnyíteni és fel fogja gyorsítani a nemzetközi munkaerő-felvételt, így a munkáltatók a megfelelő készségekkel rendelkező, rátermett munkavállalók tágabb köréből válogathatnak. A kezdeményezésben a tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt, és támogatni fogják a platform működését. A platform tájékoztatást fog nyújtani továbbá a tagállamok munkaerő-felvételi és migrációs eljárásairól, és szilárd biztosítékokat tartalmaz majd a tisztességes munkaerő-felvételi és munkakörülmények szavatolására.
Az uniós tehetségbázis emellett támogatni fogja tehetséggondozási partnerségek létrehozását is. Ez utóbbiak nem uniós országokkal kialakított, testre szabott partnerségek, amelyek munkavállalási vagy képzési célú mobilitási lehetőségeket biztosítanak. Azok az álláskeresők, akik tehetséggondozási partnerség keretében fejlesztették készségeiket, a képesítésüket tanúsító tehetséggondozási partnerségi igazolványt kapnak, amely a részt vevő munkáltatók számára látható lesz. Ha több lehetőség lesz a legális migrációra, ez minden bizonnyal gyengíteni fogja az irreguláris migráció ösztönzőit. A legális migráció lehetőségeinek bővítése mellett mindenképpen gondoskodnunk kell a harmadik országokkal folytatott megerősített együttműködésről a visszafogadások terén.
A képesítések elismerésének és a nem uniós országokban szerzett készségek érvényesítésének megkönnyítése kulcsfontosságú mind a szakképzett munkaerőt kereső munkáltatók, mind pedig az uniós munkaerőpiacra belépni kívánó harmadik országbeli állampolgárok számára, s ez utóbbiaknak az őket fogadó ország társadalmába való beilleszkedése szempontjából is kiemelt jelentőségű.
A Bizottság intézkedéscsomagot javasol a harmadik országbeli állampolgárok készségei és képesítései elismerésének egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében. Ezek az intézkedések, ha elfogadásra kerülnek, korszerűsítik majd az EU jelenlegi képesítés-elismerési rendszerét, és közelebb hozzák azt a más tagállamba költöző uniós polgárokra vonatkozó kerethez.
A cél a nemzeti elismerési hatóságok kapacitásának fejlesztése, hogy felgyorsuljanak és egyszerűsödjenek az eljárások, mégpedig a harmadik országbeli képesítések összehasonlíthatóságának és az álláskeresői készségek felmerésének javítása révén. Ez lehetővé teszi majd az elismerési határozatok gyors meghozatalát, hogy mihamarabb be lehessen tölteni az uniós hiányszakmákban, mindenekelőtt a prioritást képező szabályozott szakmákban meglévő üres álláshelyeket.
Az „Európa mozgásban – tanulási mobilitási lehetőségek mindenki számára” című javasolt tanácsi ajánlás célja, hogy ösztönözze a mobilitást az oktatás és képzés minden területén. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy az EU-n belüli tanulási célú mobilitást tegyék az oktatás és képzés szerves részévé, az iskolai oktatástól és a szakképzéstől – kiváltképp a tanulószerződéses gyakorlati képzésektől – a felsőoktatáson és a felnőttoktatáson át az ifjúsági csereprogramokig.
A Bizottság új, ambiciózus célok kitűzését javasolja 2030-ra, mégpedig a mobilitás lehetőségével élők arányának növelését a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében legalább 25 százalékra, a kevés lehetőséggel rendelkező tanulók esetében legalább 20 százalékra, a szakképzésben részt vevő tanulók esetében pedig legalább 15 százalékra. A javaslat emellett az európai oktatási térség geopolitikai dimenziójával összhangban előmozdítja, hogy az EU vonzóbb tanulmányi helyszín legyen a harmadik országok tanulói számára. A javaslat a kifejezetten az e célra létrehozott európai polgári vitacsoport által megfogalmazott konkrét ajánlásokra épül, és tartalmazza a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy nyomon követi és támogatja a tagállamokat a célok konkrét megvalósítását célzó nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában.
Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök: „Világszerte a készségek felértékelődésének vagyunk tanúi, és az EU jövőbeli versenyképességének szempontjából meghatározó lesz, hogy a vállalkozások a gazdaság különböző területein képesek-e betölteni a kulcsfontosságú álláshelyeket. A munkaerő-piaci hiányok megszüntetésére irányuló törekvésünknek itthon kell kezdődnie: erőteljes intézkedésekkel kell támogatnunk a hazai munkaerőt. A munkaerő-migráció azonban a tartós hiányok pótlásának fontos kiegészítő eszköze lehet. Az új uniós tehetségbázis gyökeres változást fog hozni: ez az első olyan uniós szintű platform, amely összekapcsolja az EU-ban működő munkáltatókat és a különböző készségszintű álláskeresőket a világ minden részéről.”
Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos: „A legális beutazási lehetőségek javítása szerves részét képezi annak az átfogó megközelítésnek, melyet az EU a migrációs és menekültügyi paktumban a migrációval kapcsolatban meghatározott. A nemzetközi munkaerő-felvétel elősegítésével az uniós tehetségbázis lehetővé teszi majd a nem uniós országok álláskeresői számára, hogy állást találjanak az EU-ban, egyúttal segíteni fogja az uniós munkáltatókat abban, hogy megtalálják a számukra szükséges készségekkel rendelkező, tehetséges munkavállalókat. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy az EU vonzóbb helyszín legyen a felkészült és rátermett álláskeresők számára, összhangban azzal a célkitűzéssel, melyet a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomag határoz meg.”
Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos: „Hiszünk abban a jövőben, ahol a külföldi tanulás lehetősége nem kiváltság, hanem mindenki számára elérhető lehetőség. Ezért jött létre az „Európa mozgásban” kezdeményezés, mely megnyitja az utat a diákok, a tanárok és a tanulószerződéses tanulók számára a tanulási célú mobilitás előtt, és új, ambiciózus célokat tűz ki. Ez a kezdeményezés a tanulók és a tudás szabad áramlását biztosító európai oktatási térség egyik kulcsfontosságú alkotóeleme.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos: „Gazdaságaink zöld és digitális átalakulása közepette sok európai vállalat nehezen talál képzett munkaerőt, például szoftverfejlesztőket vagy építőmérnököket. Hosszú utat megtettünk már az EU egységes piacán a munkavállalók továbbképzése és átképzése terén. Ezzel párhuzamosan folytatnunk kell erőfeszítéseinket, melyek arra irányulnak, hogy a világ minden részéből idevonzzuk a megfelelő készségekkel rendelkező, tehetséges munkavállalókat. Ez az ajánlás elő fogja segíteni ezt.”
Az EU különböző ágazatokban, minden készségszinten tartós munkaerőhiánnyal küzd. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony (2023 szeptemberében 6,0 százalék), és a betöltetlen álláshelyek aránya tavaly 2,9 százalékra nőtt, ami több mint kétszerese a 2012-es szintnek. A demográfiai változások súlyosbítják a munkaerő-piaci kihívásokat. A munkaképes korú népesség az EU-ban 2022 és 2030 között 265 millióról 258 millióra fog csökkenni. Összehangolt fellépés nélkül a jelenlegi tendenciák alááshatják a zöld és digitális átállást, csökkenthetik az EU versenyképességét, és gyengíthetik a közszolgáltatásokat a már amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő területeken, például az egészségügyben és a tartós ápolás-gondozás terén.
A nemzetközi munkaközvetítés továbbra is bonyolult és költséges a nem uniós állampolgárok és a munkáltatók számára egyaránt. A tehetséges és képzett munkavállalók mobilitásának egyik fő akadálya, hogy a munkáltatók nem ismerik kellően a más országokban szerzett készségeket és képesítéseket, így nem bíznak bennük. Ez nemcsak az EU vonzerejét csökkenti, hanem ún. „agypazarláshoz” vezet, hiszen a harmadik országbeli munkavállalók gyakran a képzettségi szintjük alatti munkakörökben dolgoznak.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.