Véglegessé vált a rövid távú bérbeadást szabályozó uniós rendelet

2024. 03. 18., 15:10

Az Európai Tanács rendeletet fogadott el a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról, ezzel lezárult az uniós döntéshozatali folyamat.

A rövid távú bérbeadást szabályozó rendelet hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb legyen az átláthatóság a rövid távú bérbeadás területén, és támogatja a fenntartható turizmus előmozdítására irányuló hatósági törekvéseket – olvasható a Tanács közleményében.

Az új szabályok értelmében harmonizált nyilvántartásba vételi előírások vonatkoznak majd a szállásadókra és rövid távra kiadott ingatlanjaikra. Többek között egyedi nyilvántartási számot kapnak, amelyet fel kell tüntetniük az ingatlanok bérbeadására szolgáló weboldalakon és online platformokon. A szállásadóknak alapvető információkat kell majd benyújtaniuk, hogy kiváltsák a nyilvántartási számot, amely nélkül nem nyújthatnak rövid távú szálláshely-szolgáltatást. Az online platformoknak rendszeresen információkat kell szolgáltatniuk a tagállamokban működtetett egységes digitális belépési pont részére a szállásadók által folytatott bérbeadási tevékenységről.

Azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírja, a rendeletet ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni. Alkalmazását 24 hónappal a hatálybalépését követően kell megkezdeni.

A lakások, házak és szobák rövid időre történő bérlése a szállásbérlés mindennapos formája lett a turisták és utazók körében. Az online platformok fellendítették a keresletet ezek iránt a szolgáltatások iránt, amelyek jelenleg az EU összes turisztikai szálláshelyének közel egynegyedét biztosítják. A rendelet arra korlátozódik, hogy közös rendelkezések révén harmonizált és könnyen használható nyilvántartási rendszert hozzon létre, nem célja, hogy szabályozza a piacra jutást az említett tevékenységek esetében – hangsúlyozza a közlemény.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS