Változik az uniós szabályozás – a NAK várja tagjai javaslatait

2020. 07. 30., 11:30

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az élelmiszeripari cégek véleményét, javaslatait is várja mindezzel kapcsolatban, és összesítve eljuttatja azokat az uniós döntéshozóknak.

Az élelmiszer-higiéniai jogszabályok alapját az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete adja. A rendelet megköveteli az élelmiszeripari vállalkozóktól, hogy az élelmiszerlánc egész területén biztosítaniuk kell az élelmiszer-biztonságot, kezdve az elsődleges termeléssel. Ennek érdekében be kell tartaniuk a rendelet mellékleteiben foglalt higiéniai előírásokat is.

Az Európai Bizottság szerint indokolt a 16 éve született rendelet felülvizsgálata a célból, hogy tovább javítsa az élelmiszer-biztonságot az EU-ban. Mindezt azáltal, hogy az uniós szabványokat összhangba hozza az új nemzetközi normákkal; biztosítsa a megfelelő élelmiszer-biztonsági intézkedéseket jótékonysági célú élelmiszer-adományozás esetén; csökkentse az élelmiszer-pazarlást. Emellett megjelennek az élelmiszer-allergének kezelésére, valamint az élelmiszerbiztonsági kultúra erősítésére vonatkozó javaslatok is.

Világszerte egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a keresztszennyeződések és az ételallergiák, utóbbiak folyamatosan növekednek mind a felnőttek, mind a gyerekek körében. Fontos, hogy az élelmiszergyártók – amellett, hogy érthető módon, egyértelműen és pontosan címkézik termékeik allergénjeit – a gyártási folyamatok során is jól működő, a keresztszennyeződések elkerülésére vonatkozó gyakorlatokat alkalmazzanak. A módosító javaslatok bővítenék a helyes higiéniai gyakorlatokat, az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagoknak az élelmiszerek betakarításához, szállításához és/vagy tárolásához használt eszközökben való előfordulásának megelőzése vagy korlátozása érdekében.

A Farm to Fork stratégia egyik célkitűzése az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Ebben megoldás lehet az élelmiszer-felesleg újraelosztása – különösen élelmiszeradományozás révén –, ami az élelmiszerkészletek hatékony felhasználását segíti. Az EU élelmiszer-higiéniai szabályainak módosítási javaslatai közül néhány az élelmiszer-adományozással kapcsolatos, azzal a céllal, hogy megkönnyítse az élelmiszerek újraelosztását, miközben biztosítja azok biztonságosságát a fogyasztók számára.

Az élelmiszer-biztonsági kultúra növeli az adott élelmiszeripari vállalkozásnál az élelmiszer-biztonságot azáltal, hogy fokozza a munkavállalók tudatosságát és alakítja a magatartását, a módosítások célozzák az effajta kulturális követelmények megfogalmazását is.

A kamara kéri tagjait, hogy 2020. augusztus 3-ig küldjék el javaslataikat, véleményüket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS