Változik az uniós szabályozás – a NAK várja tagjai javaslatait

2020. 07. 30., 11:30

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az élelmiszeripari cégek véleményét, javaslatait is várja mindezzel kapcsolatban, és összesítve eljuttatja azokat az uniós döntéshozóknak.

Az élelmiszer-higiéniai jogszabályok alapját az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete adja. A rendelet megköveteli az élelmiszeripari vállalkozóktól, hogy az élelmiszerlánc egész területén biztosítaniuk kell az élelmiszer-biztonságot, kezdve az elsődleges termeléssel. Ennek érdekében be kell tartaniuk a rendelet mellékleteiben foglalt higiéniai előírásokat is.

Az Európai Bizottság szerint indokolt a 16 éve született rendelet felülvizsgálata a célból, hogy tovább javítsa az élelmiszer-biztonságot az EU-ban. Mindezt azáltal, hogy az uniós szabványokat összhangba hozza az új nemzetközi normákkal; biztosítsa a megfelelő élelmiszer-biztonsági intézkedéseket jótékonysági célú élelmiszer-adományozás esetén; csökkentse az élelmiszer-pazarlást. Emellett megjelennek az élelmiszer-allergének kezelésére, valamint az élelmiszerbiztonsági kultúra erősítésére vonatkozó javaslatok is.

Világszerte egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a keresztszennyeződések és az ételallergiák, utóbbiak folyamatosan növekednek mind a felnőttek, mind a gyerekek körében. Fontos, hogy az élelmiszergyártók – amellett, hogy érthető módon, egyértelműen és pontosan címkézik termékeik allergénjeit – a gyártási folyamatok során is jól működő, a keresztszennyeződések elkerülésére vonatkozó gyakorlatokat alkalmazzanak. A módosító javaslatok bővítenék a helyes higiéniai gyakorlatokat, az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagoknak az élelmiszerek betakarításához, szállításához és/vagy tárolásához használt eszközökben való előfordulásának megelőzése vagy korlátozása érdekében.

A Farm to Fork stratégia egyik célkitűzése az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Ebben megoldás lehet az élelmiszer-felesleg újraelosztása – különösen élelmiszeradományozás révén –, ami az élelmiszerkészletek hatékony felhasználását segíti. Az EU élelmiszer-higiéniai szabályainak módosítási javaslatai közül néhány az élelmiszer-adományozással kapcsolatos, azzal a céllal, hogy megkönnyítse az élelmiszerek újraelosztását, miközben biztosítja azok biztonságosságát a fogyasztók számára.

Az élelmiszer-biztonsági kultúra növeli az adott élelmiszeripari vállalkozásnál az élelmiszer-biztonságot azáltal, hogy fokozza a munkavállalók tudatosságát és alakítja a magatartását, a módosítások célozzák az effajta kulturális követelmények megfogalmazását is.

A kamara kéri tagjait, hogy 2020. augusztus 3-ig küldjék el javaslataikat, véleményüket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS