Utazási csomagok: erősítené a vásárlók védelmét az Európai Bizottság

2023. 11. 30., 12:10

Hamarosan módosulhat az utazási csomagokról szóló uniós irányelv; a legfontosabb tudnivalókat az Európai Bizottság szakértői foglalták össze.

Az Európai Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el az utazási csomagokról szóló irányelv módosításáról. A javaslat célja, hogy hatékonyabbá tegye az utazási csomagot vásárlók védelmét, többek között a váratlanul felmerülő, rendkívüli helyzetekben.

Az utazási csomagokról szóló irányelv a szervezett utak mellett az egyéni igényre szabott utazásokra is kiterjed. Ez utóbbiak esetében az utas különböző típusú utazási szolgáltatásokat (közlekedés, szállás, autóbérlés stb.) választva állítja össze az utazását az interneten vagy utazási irodán keresztül. Az utazási csomagok széles körű védelmet nyújtanak az utazónak. Az utazási csomag szervezője teljes mértékben felelős az összes utazási szolgáltatás teljesítéséért, és gondoskodnia kell a fizetésképtelenséggel szembeni védelemről, mely fedezi az utasoknak nyújtandó visszatérítést és a hazaszállításukat. Ezen túlmenően az irányelv bizonyos védelmet biztosít az utazási szolgáltatásegyüttesek számára, például abban az esetben, ha az utazó lefoglalja a repülőjáratát valamelyik honlapon, majd ott arra invitálják, hogy foglaljon szállást vagy béreljen autót egy másik weboldalon.

Miért volt szükség az irányelv felülvizsgálatára?

A turizmus fontos az európaiak számára. A Covid19 miatti utazási korlátozások életbe lépése előtt az európaiak 65 százaléka elutazott valahová évente legalább egyszer. Az idegenforgalom továbbá fontos szerepet játszik a világgazdaságban: közvetlenül és közvetve a globális bruttó hazai termék több mint 10 százalékát teszi ki.

A Covid19-világjárvány az utazási csomagok tömeges törléséhez vezetett, és új foglalásokra nem került sor. Ez likviditási problémákat eredményezett az utazásszervezőknél, és emiatt sok utazó nem, vagy csak jóval az utazási csomagokról szóló irányelvben előírt 14 napnál később kapta vissza azt az előleget, melyet az utólag törölt utazási csomagra befizetett. 2020 májusában a Bizottság ajánlást fogadott el az önkéntes alapon igénybe vehető utalványokról. Az ajánlott intézkedések vonzóbbá tették az utalványokat többek között azáltal, hogy biztosították a védelmüket az utazásszervező fizetésképtelenségével szemben.

Az irányelv ezenkívül értékelés tárgyát képezte, mely rámutatott arra, hogy az utazási csomagokról szóló irányelv csak részben teljesítette a céljait, és csak részben felel meg a fogyasztók és a kereskedők igényeinek. Tehát volt még mit javítani és egyszerűsíteni rajta. Az utazási csomagokról szóló irányelv ma előterjesztett, felülvizsgált változata kiküszöböli a feltárt hiányosságokat és a jogbizonytalanságot, és egyszerűsíti a szabályokat. Erre mindenképp szükség van ahhoz, hogy felkészültebbek legyünk a jövőbeli válságok esetén, de a módosított szabályok rendes körülmények között is javítani fogják az irányelv alkalmazását.

Melyek a bizottsági javaslat célkitűzései?

Az utazási csomagokról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy megerősítse a fogyasztóvédelem szintjét általánosságban és rendkívüli helyzetekben, egyszersmind javítsa a belső piac működését az utazási csomagok területén.

Mit nevezünk utazási csomagnak?

Utazási csomagról akkor beszélünk, ha valaki az utazásához egyetlen szerződés keretében legalább két különböző típusú utazási szolgáltatást kombinál (pl. repülőutat vagy vasúti utazást szállással vagy autókölcsönzéssel). Továbbá – akár egy, akár több szerződés esetén – utazási csomagnak tekintendő az utazási szolgáltatások kombinációja, amennyiben teljesül a következő feltételek valamelyike:
– Az utazási szolgáltatásokat egyetlen értékesítési helyen (utazási irodában, telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy weboldalon) vásárolják meg, és az ügyfél a fizetendő ár elfogadása, azaz a szerződés megkötése előtt kiválasztja az egyes szolgáltatásokat, vagy ha az utazási szolgáltatásokat rövid időn belül egyetlen értékesítési helyen foglalja le.
– A szolgáltatásokat inkluzív vagy összesített áron értékesítik.
– A szolgáltatásokat „csomagként” vagy hasonló kifejezéssel hirdetik/értékesítik.
– Az utazó különböző típusú utazási szolgáltatások közül választhat (pl. élményajándék-csomag).
– A kombinált utazási szolgáltatásokat az ügyfél különböző kereskedőktől, egymáshoz kapcsolt online foglalási folyamatokon keresztül vásárolja meg, és a kereskedő, akivel az utas az első szerződést köti, az utas személyes adatait továbbítja más kereskedőknek.

A csomagok magas szintű védelmet nyújtanak: az utazásszervező felelős a csomagot alkotó összes utazási szolgáltatás megfelelő teljesítéséért, és szükség esetén alternatív megoldásról kell gondoskodnia. Az utasok védelmet élveznek a szerződésmódosításokkal szemben, és bizonyos helyzetekben – például ha az utazást rendkívüli körülmények befolyásolják – felmondhatják a szerződést. Ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik, az általuk befizetett összegek védelmet élveznek.

Milyen változásokat tartalmaz az új javaslat?

Világosabb és egyszerűbb szabályok: az utazók egyértelmű tájékoztatást kapnak majd arról, hogy a számukra kínált utazási szolgáltatások kombinációja utazási csomagnak minősül-e, ki a felelős utazásszervező, valamint arról, hogy utazási csomagot igénybe vevő ügyfélként milyen jogok illetik meg őket. Módosul az utazási csomag és az egyetlen értékesítési ponton megvásárolt utazási szolgáltatásegyüttes meghatározása, így világosabban megkülönböztethető lesz a kettő, szemben a jelenlegi, kevésbé egyértelmű fogalommeghatározásokkal. Ez egyértelművé teszi majd az utazók jogait, és egyenlő versenyfeltételeket biztosít a kereskedőknek.

Erősebb és egyértelműbb utasjogok rendkívüli helyzetekben is: a foglaláskor az utazási csomagokra vonatkozóan fizetendő előleg nem haladhatja meg az utazási csomag árának 25 százalékát, és a szervezők az utazás megkezdése előtt legfeljebb 28 nappal (négy héttel) kérhetik a teljes összeg kifizetését. A szervezők azonban magasabb előleget is kérhetnek, ha ez az utazás megszervezésének és a csomaghoz tartozó szolgáltatások teljesítésének biztosításához szükséges.

Ha valamelyik utazási szolgáltatást törlik vagy az nem valósul meg, a szolgáltatónak 7 napon belül vissza kell térítenie a befizetett összegeket az utazásszervezőnek, hogy az 14 napon belül gondoskodhasson az ügyfeleknek járó visszatérítésekről.

Ha akár az utas visszamondja az utat, akár az utazásszervező törli az utazást, az utas egyértelmű tájékoztatást fog kapni az utalványokkal kapcsolatos jogairól, ideértve azt is, hogy jogában áll választani az utalvány elfogadása vagy a befizetett pénz visszafizetése között, melyre 14 napon belül sort kell keríteni.

A javaslat rögzíti, hogy mind az utalvány, mind a pénzvisszatérítéshez fűződő jog a fizetésképtelenséggel szembeni védelem hatálya alá tartozik. A tagállamok szükség esetén fizetésképtelenségi tartalékalapot hozhatnak létre, hogy megerősítsék a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet biztosító rendszereiket.

Milyen előnyökkel jár a javaslat a fogyasztók és az utazók számára?

A javasolt módosítások világosabbá teszik és megerősítik az utazók jogait, és javítják a jövőbeli válságokra való felkészültséget.

Az utazók kevésbé lesznek kitéve kockázatoknak, mivel korlátozva lesz, hogy mekkora előleget kell befizetniük a tervezett útra. A fizetésképtelenséggel szembeni fokozott védelem, valamint a kereskedők által a visszatérítés alternatívájaként kínált utalványokra vonatkozó egyértelmű garanciák révén az ügyfelek nagyobb védelemben részesülnek majd fizetésképtelenség esetén és egyéb rendkívüli helyzetben. Az utalványok védelmet élveznek majd a kibocsátó utazásszervező fizetésképtelenségével szemben, és az utazók tájékoztatást fognak kapni arról, hogy nem kötelesek elfogadni az utalványt, és automatikusan visszakapják a pénzüket, ha az utalványt annak érvényességi ideje alatt nem használják fel. Összességében az utazók jobb tájékoztatást kapnak a jogaikról, beleértve azt is, hogy kihez fordulhatnak probléma esetén.

Az új szabályok értelmében az utasoknak el kell majd fogadniuk a felkínált utalványt?

Nem. Az utazók választhatnak, hogy elfogadják-e a későbbi utazási csomagokhoz felhasználható utalványt, vagy érvényesíteni kívánják-e a 14 napon belüli pénzvisszatérítéshez fűződő jogukat. Az új szabályok egyértelművé teszik, hogy mind az utalvány, mind a visszatérítési jog védelmet élvez a kibocsátó utazásszervező fizetésképtelenségével szemben.

Hogyan fogják a vásárlók visszakapni a befizetett összeget az utazásszervező fizetésképtelensége esetén?

Az utazási csomagokra vonatkozó uniós szabályok javasolt módosításai megerősítik az utazók már meglévő védelmét az utazásszervezők fizetésképtelenségével szemben. A javaslat rögzíti, hogy mind az utalvány, mind a pénzvisszatérítéshez fűződő jog a fizetésképtelenséggel szembeni védelem hatálya alá tartozik.

Előnyös-e a javaslat a kkv-k számára? Hogyan biztosítja a javasolt jogszabály, hogy a szabályozási terhek ne legyenek túl magasak a számukra?

Az utazásszervezők többsége (99 százalékuk) kis- vagy középvállalkozás (kkv). A Bizottság gondosan értékelte, hogy milyen terheket ró a szabályozás a vállalkozásokra, köztük a kkv-kra, és olyan intézkedéseket választott, amelyek nem, vagy a lehető legkisebb mértékben terhelik a gazdasági szereplőket.

A javaslatban körvonalazott intézkedések között sok olyan van, amely – legalábbis bizonyos mértékben – közvetlenül az utazásszervezők, köztük a kkv-k javát szolgálja. Ilyen intézkedések például a következők:
– Az új rendelkezés, miszerint a vállalkozások közötti visszatérítésre 7 napon belül sort kell keríteni, javítani fogja az utazásszervezők likviditását.
– Az utalványokra vonatkozó új szabályok szintén javítják majd az utazásszervezők likviditását, hiszen több idejük lesz majd arra, hogy visszautalják az utasok által befizetett összegeket. Ráadásul az az intézkedés, hogy az utalványok védve lesznek az azokat kibocsátó utazásszervezők fizetésképtelenségével szemben, várhatóan azt eredményezi majd, hogy több utas fogja elfogadni a felajánlott utalványt ahelyett, hogy visszatérítésre tartana igényt.
– Az utazási csomagok és az utazási szolgáltatásegyüttesek fogalommeghatározásának pontosítása jelentős egyszerűsítést (és időnyereséget) fog eredményezni, és tisztességesebb versenyfeltételeket fog teremteni a vállalkozások számára. Így például az utazási szolgáltatásegyüttesekre vonatkozó tájékoztató formanyomtatványok száma az eddigi 5-ről 2-re csökken.  Ez éves szinten várhatóan mintegy 181,4 millió euró megtakarítást eredményez összesen az utazásszervezők számára.

Az utazásszervezőknél jelentkező esetleges többletköltségek minimálisak lesznek. Például:
– A befizetendő előleg összegének korlátozására vonatkozóan javasolt szabály értelmében a szervezők a főszabályként előírtnál – vagyis az utazási csomag árának 25 százalékánál – nagyobb előleget kérhetnek a foglaláskor felmerülő költségeik fedezésére. Így az új szabályozás nem lesz negatív hatással a likviditásukra.
– A javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely adminisztratív terhet jelentene az utasok tájékoztatása és az adatszolgáltatás tekintetében.

Hogyan kapcsolódik ez a javaslat az utasjogokkal, a fogyasztói jogokkal vagy a fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb kezdeményezésekhez?

A Bizottság az utasjogokra vonatkozó szabályozási keret felülvizsgálatára vonatkozóan is javaslatot nyújtott be, mely pénzvisszatérítést irányoz elő közvetítőkön keresztül lefoglalt törölt járatok esetében. Ezen túlmenően a Bizottság a légi szolgáltatásokról szóló rendelettel (1008/2008/EK rendelet) összefüggésben meg fogja vizsgálni, hogyan lehetne jobban védeni az utasokat a légi fuvarozók fizetésképtelensége esetén, illetve más rendkívüli helyzetekben.

A cél az, hogy az utazási csomagokról szóló irányelv és az uniós utasjogokra vonatkozó általános szabályok jobban összhangban legyenek egymással. Ez például annak révén valósul meg, hogy az utazási csomagokról szóló irányelv kiegészül az utazási csomagok törlése esetén kibocsátott utalványokra, valamint a szolgáltatók által az utazásszervezőknek nyújtott visszatérítésekre vonatkozó szabályokkal. Az utazási csomagok lefoglalásakor fizetendő előlegekre vonatkozó javasolt szabályok figyelembe veszik, hogy az uniós közlekedési szabályok nem tartalmaznak erre vonatkozó korlátozásokat.

Az utazási csomagokról szóló irányelvben előírtakra egyrészt a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet alkalmazandó, mely értelmében a nemzeti hatóságok közös végrehajtási intézkedéseket hoznak a szabályokat be nem tartó kereskedőkkel szemben, másrészt a képviseleti eljárásokról szóló irányelv, amely országos szinten és határokon átívelően egyaránt védi az utazók és a fogyasztók kollektív érdekeit. Ezek a jogi eszközök segítik az utazási csomagokról szóló irányelv eredményes végrehajtását.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS