Újraindult az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vita

2021. 10. 21., 15:15

Az Európai Bizottság újraindította az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát. A Bizottság korábban felfüggesztette a 2020 februárjában indított első nyilvános vitát, hogy a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére összpontosítson.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „A világjárvány okozta megrázkódtatást követően mostanra nyugodtabb időszak köszöntött Európára. Összehangolt és határozott válaszintézkedéseinknek köszönhetően a gazdasági növekedés mára meghaladta a várakozásokat. A válság azonban nyilvánvalóbbá tett egyes kihívásokat: növekedett a hiány és az adósság, szélesebb körűvé váltak az eltérések és egyenlőtlenségek, megnőttek a beruházási igények. Olyan gazdasági kormányzási szabályokra van szükségünk, amelyekkel úrrá tudunk lenni az említett kihívásokon. Ezért ma nyilvános vitát indítunk. Szeretnénk megismerni a különböző véleményeket és elképzeléseket, valamint egyetértést és felelősségvállalást kívánunk kialakítani a hatékony gazdasági felügyelet érdekében. Ily módon fenntarthatóbbá, méltányosabbá és versenyképesebbé tehetjük társadalmainkat és gazdaságainkat, és tökéletesen felkészülhetünk a jövőbeli kihívásokra.”

Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikai biztos a következőképpen fogalmazott: „A tavalyi példa nélküli sokkhatást követően Európa gazdasága erőteljes élénkülésnek indult. Most arról kell gondoskodnunk, hogy jövőbeli növekedésünk tartós és fenntartható legyen. Olyan helyzetben indítjuk újra gazdasági kormányzásunk felülvizsgálatát, amikor hatalmas beruházási igények jelentkeznek amiatt, hogy az éghajlatváltozás okozta vészhelyzet évről évre súlyosabbá válik. Ugyanakkor a világjárvány idején nyújtott erőteljes költségvetési támogatás az adósságszintek emelkedéséhez vezetett. Ezek a kihívások különösen fontossá teszik az átlátható és hatékony költségvetési keret meglétét. Ennek megvalósítása közös felelősségünk, és alapvető fontosságú az unió jövője szempontjából.”

A Covid19-világjárványt követően kialakult új helyzet

Az EU gazdasági kormányzási kerete a kezdetektől fogva útmutatóul szolgált a tagállamok számára gazdaság- és költségvetéspolitikai céljaik megvalósításához, gazdaságpolitikájuk összehangolásához, a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezeléséhez és a rendezett államháztartás biztosításához. A keret idővel módosult, és az új gazdasági kihívások kezelése érdekében olyan változtatásokat vezettek be, mint a hatos csomag és a kettes csomag.

E módosítások ellenére továbbra is fennmaradtak olyan sebezhető pontok, amelyeket a költségvetési keret nem kezelt hatékonyan. A keret ugyanakkor egyre összetettebbé vált. Ezenfelül a szabályok első bevezetése óta jelentősen megváltozott a gazdasági környezet.

Ezek és más kérdések már 2020 februárjában megválaszolásra vártak, amikor a Bizottság előterjesztette az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról szóló közleményét. Bár a felülvizsgálat főbb következtetései továbbra is érvényesek és relevánsak, a Covid19-válság súlyos hatása még hangsúlyosabbá tette a keretet érintő kihívásokat, és tovább súlyosbította azok hatását.

Új kihívások és eddigi tanulságok

A gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vita során szem előtt kell tartani a 2020. évi közleményben meghatározott kérdéseket, és foglalkozni kell azokkal. E kérdések közé tartozik, hogy miként érhető el a fenntartható államháztartás biztosítása, a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése és kiigazítása, a meglévő szabályok egyszerűsítése és átláthatóságának fokozása, valamint a szabályok iránti felelősségvállalás és azok érvényesítésének javítása.

Emellett az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata során figyelembe kell venni a Covid19-válság által felszínre hozott új kihívásokat. Hasznos tanulságok vonhatók le a járványra adott sikeres uniós szakpolitikai reagálásból is, különös tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányítására.

A vitára különböző fórumokon kerül sor, többek között a kérdéssel foglalkozó találkozókon, munkaértekezleteken és a ma újraindított online felmérés révén. A Bizottság felkéri a polgárokat, szervezeteket és hatóságokat, hogy 2021. december 31-ig nyújtsák be észrevételeiket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS