Az Európai Bizottság előterjesztette az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó javaslatcsomagját, amelynek célja, hogy a fenntartható termékek normává váljanak az EU-ban, fellendítse a körforgásos üzleti modelleket, és támogassa a fogyasztók zöld átállásban vállalt szerepét.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság új szabályokat javasol annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalmazott szinte valamennyi fizikai áru környezetbarátabbá, körforgásos jellegűvé és energiahatékonyabbá váljon teljes életciklusa során, a tervezési szakasztól kezdve a napi használaton át egészen az újrapozicionálásig, és életciklusa végén is.
A Bizottság új stratégiát terjeszt elő a textíliák tartósabbá, javíthatóvá, újrahasználhatóvá és újrafeldolgozhatóvá tétele, a gyors divat, a textilhulladék és az eladatlan textíliák megsemmisítése elleni törekvés, továbbá annak biztosítása érdekében is, hogy a textiltermékek előállítása a munkavállalói jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett történjen.
A harmadik javaslat célja az építési termékek belső piacának fellendítése, valamint hogy a hatályos szabályozási keret alkalmassá tegye az épített környezetet a fenntarthatósági és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítésére.
Végezetül a csomag új szabályokat javasol a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növelésére annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek a termékek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatban és fokozottabb védelemben részesüljenek a „zöldrefestéssel” szemben.
A javaslatok a környezettudatos tervezésre vonatkozó hatályos uniós szabályok sikerére építenek, amelyek figyelemre méltó csökkenést értek el az uniós energiafogyasztásban, és jelentős fogyasztói megtakarításokat eredményeztek. A meglévő környezettudatos tervezési követelményeknek köszönhetően csak 2021-ben 120 milliárd euró maradt a fogyasztók zsebében. A szabályoknak köszönhetően emellett 10 százalékkal lett alacsonyabb az éves energiafogyasztás a hatályuk alá tartozó termékek esetében. 2030-ra az új keret 132 millió tonna primerenergia-megtakarítást eredményezhet, ami nagyjából 150 milliárd m³ földgáznak felel meg, azaz majdnem egyenértékű az orosz gáz uniós importjával.
A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat a terméktervezéssel foglalkozik, mely szakasz akár 80 százalékban is meghatározza, hogy egy adott termék életciklusa során milyen hatást gyakorol a környezetre. Új követelményeket állapít meg annak érdekében, hogy a termékek tartósabbá, megbízhatóbbá, újrahasználhatóvá, korszerűsíthetővé, javíthatóvá, könnyebben karbantarthatóvá, felújíthatóvá és újrafeldolgozhatóvá, valamint energia- és erőforrás-hatékonyabbá váljanak. Emellett termékspecifikus tájékoztatási követelmények biztosítják, hogy a fogyasztók tisztában legyenek vásárlásaik környezeti hatásaival. Minden szabályozott termék rendelkezik majd digitális termékútlevéllel. Ez megkönnyíti a termékek javítását, illetve újrafeldolgozását, továbbá elősegíti az aggodalomra okot adó anyagok nyomon követését az ellátási láncban. Bevezetésre kerülhet a címkézés is. A javaslat olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek véget vetnek az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének, kiterjesztik a zöld közbeszerzést és ösztönzőket biztosítanak a fenntartható termékhez.
A javaslat kétféleképpen lép túl a környezettudatos tervezés jelenlegi keretén:
– először is a termékek lehető legszélesebb körére lesz alkalmazandó;
– másodszor pedig bővül azon követelmények hatálya, amelyeknek a termékeknek meg kell felelniük.
Olyan kritériumok bevezetésével, melyek nem pusztán az energiahatékonyságra, hanem a körforgásos jellegre és a termékek környezeti és éghajlati lábnyomának általános csökkentésére is vonatkoznak, növelni lehet az energia- és erőforrás-függetlenséget, továbbá mérséklődik a szennyezés. Megerősödik az egységes piac, el lehet kerülni, hogy eltérő tagállami jogszabályok legyenek érvényben, gazdasági lehetőségeket nyílnak az innovációra és munkahelyek teremtődnek, különösen az újragyártás, a karbantartás, az újrafeldolgozás és a javítás ágazatában. A javaslat biztosítja azt a keretet és folyamatot, amelynek révén a Bizottság – valamennyi érintettel szoros együttműködésben – fokozatosan meghatározza majd az egyes termékekre vagy termékcsoportokra alkalmazandó követelményeket.
Az új rendelet hatálybalépéséig, átmeneti intézkedésként, a Bizottság a javaslattal együtt elfogadta a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó 2022–2024-es munkatervet is, amelynek célja, hogy az irányelv kiterjedjen az energiával összefüggő új termékekre is, valamint hogy naprakésszé tegye és növelje a már szabályozott termékekkel kapcsolatos célértékeket. A munkaterv elsősorban a fogyasztói elektronikai termékekkel (okostelefonokkal, táblagépekkel, napelemekkel) foglalkozik, amelyek a leggyorsabban növekvő hulladékáramot jelentik.
A fenntartható termékek uniós piacon történő térnyerésének támogatása érdekében a Bizottság a mai napon célzott ágazati kezdeményezéseket is bemutat. A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia és az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata két, jelentős hatást kifejtő kiemelt termékcsoporttal foglalkozik majd.
Az élelmiszerek, a lakhatás és a mobilitás után a textiltermékekhez köthető fogyasztás Európában a negyedik olyan terület, amely leginkább felelőssé tehető a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásokért. Emellett a harmadik helyen áll a vízfogyasztás és a földhasználat tekintetében, az elsődleges nyersanyagok felhasználása terén pedig az ötödik.
A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia meghatározza azt a jövőképet és azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy 2030-ig az uniós piacon forgalomba hozott textiltermékek hosszú élettartamúvá és újrafeldolgozhatóvá váljanak, a lehető legnagyobb mértékben újrafeldolgozott szálakból készüljenek, és előállításuk veszélyes anyagoktól mentesen, a munkavállalói jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett történjen. A fogyasztók hosszabb ideig élvezhetik majd a megvásárolt kiváló minőségű textíliákat, a gyors divatnak ki kell mennie a divatból, és széles körben elérhetővé kell tenni gazdaságilag jövedelmező újrahasználati és javítási szolgáltatásokat. A versenyképes, reziliens és innovatív textiliparban a gyártóknak felelősséget kell vállalniuk termékeikért az értéklánc mentén, a hulladékká válás szakaszában is. Ily módon a körforgásos textilökoszisztéma meg fog erősödni, és elegendő kapacitással rendelkezik majd ahhoz, hogy az innovatív, szálról szálra történő újrahasznosítás vegye át a vezető szerepet. A textíliák elégetését és hulladéklerakóban való elhelyezését ezzel párhuzamosan a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
A konkrét intézkedések közé tartoznak a textíliákra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények, az egyértelműbb tájékoztatás, a digitális termékútlevél és az EU-ban kötelező, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Intézkedéseket irányoz elő továbbá a mikroműanyagok textiltermékekből történő nem szándékos kibocsátásának kezelésére, a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások helytállóságának biztosítására, valamint a körforgásos üzleti modellek, többek között az újrahasználati és javítási szolgáltatások fellendítésére. A gyors divat jelentette probléma megoldásaként a stratégia felszólítja a vállalatokat, hogy csökkentsék éves kollekciók számát, vállaljanak felelősséget és lépjenek fel szén- és környezeti lábnyomuk minimalizálása érdekében, továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el kedvező adózási intézkedéseket az újrahasználati és javítási ágazat számára. A Bizottság figyelemfelkeltő tevékenységekkel is segíti az átállást.
A stratégia célja továbbá, hogy támogassa és végigkísérje a textilökoszisztémát az átállás során. A Bizottság ezért a mai napon elindítja a textilökoszisztéma átállási pályájának közös kialakítására irányuló folyamatot. Ez az alapvető együttműködési eszköz segíti az ökoszisztémát a Covid19-világjárvány negatív hatásaiból való kilábalásban, amelyek az elmúlt két évben komoly hatással voltak a vállalatok mindennapi működésére. Emellett ellenállóbbá teszi őket a kiélezett globális versennyel és a hosszú távú fennmaradásukat veszélyeztető jövőbeli sokkhatásokkal szemben. A Bizottság valamennyi szereplőt arra ösztönöz, hogy a körforgásos jellegre és a körforgásos üzleti modellekre vonatkozó kötelezettségvállalások, a fenntartható versenyképességet, a digitalizációt és a rezilienciát erősítő intézkedések, valamint a kettős átálláshoz szükséges konkrét beruházások azonosítása révén vállaljanak aktív szerepet a közös kialakítás folyamatában.
Az építőipari ökoszisztéma az uniós hozzáadott érték közel 10 százalékát teszi ki, és több mint 5 millió vállalkozásban mintegy 25 millió embert foglalkoztat. Az építőipari termékek ágazata az EU-ban 430 000 vállalatot foglal magában, melyek együttes forgalma 800 milliárd euróra tehető. Ezek főként kis- és középvállalkozások, melyek kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi értéket jelentenek az európai régiók és városok helyi közösségei számára.
Az épületekhez köthető az erőforrások kitermelésének és felhasználásának mintegy 50 százaléka, valamint az EU-ban évente keletkező összes hulladék több mint 30 százaléka. Emellett az épületek felelősek az EU energiafogyasztásának 40 százalékáért és az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százalékáért.
Az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata megerősíti és korszerűsíti a 2011 óta hatályos szabályokat. Harmonizált keretet hoz létre az építési termékek környezeti és éghajlati teljesítményének értékelésére és az ezekről való tájékoztatásra. Új termékkövetelmények biztosítják, hogy az építési termékek tervezése és gyártása a legkorszerűbb technológiákon alapuljon annak érdekében, hogy e termékek tartósabbá, javíthatóvá, újrafeldolgozhatóvá váljanak és könnyebben újra lehessen őket gyártani.
Emellett megkönnyíti a szabványügyi testületek közös európai szabványok létrehozására irányuló munkáját. Megerősített piacfelügyeleti kapacitások és az ellátási lánc gazdasági szereplőire vonatkozó egyértelműbb szabályok kíséretében mindez hatékony eszköz lesz a belső piac szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolásában. Végezetül pedig a felülvizsgált rendelet digitális megoldásokat fog kínálni az adminisztratív terhek csökkentésére, különösen a kkv-k számára, beleértve az építési termékek adatbázisát és a digitális termékútleveleket.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „Itt az ideje búcsút inteni a bolygónkra, egészségünkre és gazdaságunkra nézve is oly káros „termeld ki, gyártsd le, használd el, dobd ki” modellnek. A mai javaslatok biztosítani fogják, hogy csak a legfenntarthatóbb termékeket lehessen Európában értékesíteni. Lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy energiát takarítsanak meg, csere helyett javíttassák használhatatlanná vált tárgyaikat, valamint hogy intelligens környezetvédelmi döntéseket hozzanak, amikor új termékeket vásárolnak. Így teremthetünk újra egyensúlyt a természettel való kapcsolatunkban, és csökkenthetjük kiszolgáltatottságunkat a globális ellátási láncok zavarai idején.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai fogyasztók jogosan várják el, hogy környezetbarátabb és tartósabb termékek álljanak rendelkezésükre. A nagyobb fokú fenntarthatóság és erőforrás-hatékonyság azt is jelenti, hogy ellenállóbbak leszünk az ipari ellátási láncokban válságok idején jelentkező esetleges zavarokkal szemben. Az egységes piacban rejlő potenciál kiaknázása, a digitális eszközök lehető legteljesebb kihasználása és a piacfelügyelet javítása révén maximalizáljuk a vállalkozások és a fogyasztók lehetőségeit. A nagyobb erőforrás- és energiahatékonyság mindenekelőtt az építőiparban és a textilágazatban teremt majd Európa-szerte munkahelyeket a magasan képzett munkaerő számára.”
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „A körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslataink egy olyan korszak kezdetét jelentik, amelyben a terméktervezés mindenki javát szolgálja, tiszteletben tartja bolygónk tűrőképességének határait és védi a környezetet. Ha hosszabb élettartamú telefonokat használunk, tovább hordjuk a megvásárolt ruhákat és sok más terméket is tartósabbá teszünk, akkor pénzt takarítunk meg az európai fogyasztók számára. Életciklusuk végéhez érve a termékek pedig nem a szennyezés, hanem új anyagok forrásai lesznek, csökkentve ezáltal a gazdaság és az európai vállalkozások importfüggőségét.”
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.
