Új uniós szabályok a globális erdőirtás megfékezése

2022. 09. 13., 15:24

Az Európai Parlament szerint a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk az Unióban forgalmazott termékek előállításához ne legyen szükség erdőterületek kiirtására.

  • 1990 és 2020 között az Európai Uniónál nagyobb területnyi erdőt irtottak ki, a veszteség 10 százalékáért az uniós fogyasztás felel.
  • Az Európai Parlament a sertés-, kecske-, birka- és baromfihúsra, kukoricára, gumira, faszénre és nyomtatott papírtermékekre is kiterjesztené az új szabályokat.
  • A Ház az emberi jogok és az őslakosok jogainak tiszteletben tartását is felvenné az elvárások közé.

A plenáris ülés kedden 453 szavazattal, 57 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett fogadta el az erdőirtás nélkül előállított termékekről szóló bizottsági jogszabálytervezetről alkotott álláspontját – tájékoztatott az Európai Parlament.

Az új jogszabály vállalatok számára kötelezővé tenné annak ellenőrzését, hogy az általuk árult termékeket nem kiirtott erdők helyén vagy degradálódott földterületen termelték. Ezzel biztosíthatnák vásárlóikat arról, hogy azok az áru megvásárlásával nem járulnak hozzá erdők, többek között pótolhatatlan trópusi esőerdők elpusztításához. Az Unió így csökkentené az éghajlatváltozásban és a biológiai sokféleség csökkenésében játszott saját szerepét.

A képviselők azt is ellenőriztetnék, hogy a termékeket a nemzetközi jog emberi jogi előírásainak betartása és az őslakosok jogainak tiszteletben tartása mellett állítják elő.

Az érintett termékek skálájának bővítése

A javaslat szarvasmarhákra, kakaóra, kávéra, pálmaolajra, szójára és fára, illetve az ezekből előállított termékekre (mint például a bőr, a csokoládé vagy a bútor) vonatkozik. A Parlament a a sertés-, kecske-, birka- és baromfihúst, kukoricát, gumit, faszént és nyomtatott papírtermékeket is felvenné a listára. A képviselők a bizottsági határidőt egy évvel korábbra mozdítva ahhoz is ragaszkodnak, hogy a termékek nem származhatnak 2019. december 31. után kiirtott erdők területéről.

Az Európai Parlament szerint megfelelő szabályokat kellene hozni a pénzügyi intézményekre vonatkozóan, hogy azok tevékenysége se járulhasson hozzá az erdőirtáshoz.

Átvilágítás és ellenőrzés

A jogszabálytervezet nem tilt be egyes árucikkeket vagy forrásországokat. Azonban a vállalatoknak kötelezően gondoskodniuk kellene arról, hogy átvilágítják szállítási láncaikat és ellenőrzik a kockázatos láncszemeket. Ehhez alkalmazhatnak például műholdas nyomon követést, végezhetnek helyszíni ellenőrzést, szervezhetnek kapacitásfejlesztést a beszállítók számára, a termék származási helyét pedig izotópvizsgálattal határozhatják meg. Az uniós hatóságoknak rendelkezésére kellene bocsátani a földrajzi koordinátákat és hasonló adatokat. Az anonimizált adatokhoz a nyilvánosság is hozzáférne.

A Bizottságnak a jogszabálytervezet életbe lépését követő fél éven belül egy átlátható értékelést követően alacsony, közepes és magas kockázatot jelentő csoportba kellene sorolnia az országokat. Az alacsony kockázatot jelentő országokra kevesebb kötelezettség vonatkozna.

„Komolyan vesszük az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelmet. Elismerjük, hogy az Unió a világ erdőirtásának mintegy 10 százalékáért felelős, így nincs más választásunk, mint még nagyobb erőbedobással küzdeni a globális szintű erdőirtás ellen. Ha sikerül megfelelően kiegyensúlyozni az ambícióinkat, a jogszabály alkalmazhatóságát és annak WTO-kompatibilitását, akkor ezzel az új eszközzel erdőirtásmentes szállítási láncokat alakíthatunk ki” – mondta Christophe Hansen (EPP, Luxembourg) a szavazás után.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár – azaz az EU-nál nagyobb területnyi – erdőt irtottak ki. A globális erdőirtás 10 százalékáért az uniós fogyasztók felelősek.

A Parlament 2020 októberében a Szerződésben biztosított jogával élve felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen be jogszabálytervezetet az uniós igények ösztönözte erdőirtás megfékezésére világszerte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS