Új uniós szabályok a globális erdőirtás megfékezése

2022. 09. 13., 15:24

Az Európai Parlament szerint a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk az Unióban forgalmazott termékek előállításához ne legyen szükség erdőterületek kiirtására.

  • 1990 és 2020 között az Európai Uniónál nagyobb területnyi erdőt irtottak ki, a veszteség 10 százalékáért az uniós fogyasztás felel.
  • Az Európai Parlament a sertés-, kecske-, birka- és baromfihúsra, kukoricára, gumira, faszénre és nyomtatott papírtermékekre is kiterjesztené az új szabályokat.
  • A Ház az emberi jogok és az őslakosok jogainak tiszteletben tartását is felvenné az elvárások közé.

A plenáris ülés kedden 453 szavazattal, 57 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett fogadta el az erdőirtás nélkül előállított termékekről szóló bizottsági jogszabálytervezetről alkotott álláspontját – tájékoztatott az Európai Parlament.

Az új jogszabály vállalatok számára kötelezővé tenné annak ellenőrzését, hogy az általuk árult termékeket nem kiirtott erdők helyén vagy degradálódott földterületen termelték. Ezzel biztosíthatnák vásárlóikat arról, hogy azok az áru megvásárlásával nem járulnak hozzá erdők, többek között pótolhatatlan trópusi esőerdők elpusztításához. Az Unió így csökkentené az éghajlatváltozásban és a biológiai sokféleség csökkenésében játszott saját szerepét.

A képviselők azt is ellenőriztetnék, hogy a termékeket a nemzetközi jog emberi jogi előírásainak betartása és az őslakosok jogainak tiszteletben tartása mellett állítják elő.

Az érintett termékek skálájának bővítése

A javaslat szarvasmarhákra, kakaóra, kávéra, pálmaolajra, szójára és fára, illetve az ezekből előállított termékekre (mint például a bőr, a csokoládé vagy a bútor) vonatkozik. A Parlament a a sertés-, kecske-, birka- és baromfihúst, kukoricát, gumit, faszént és nyomtatott papírtermékeket is felvenné a listára. A képviselők a bizottsági határidőt egy évvel korábbra mozdítva ahhoz is ragaszkodnak, hogy a termékek nem származhatnak 2019. december 31. után kiirtott erdők területéről.

Az Európai Parlament szerint megfelelő szabályokat kellene hozni a pénzügyi intézményekre vonatkozóan, hogy azok tevékenysége se járulhasson hozzá az erdőirtáshoz.

Átvilágítás és ellenőrzés

A jogszabálytervezet nem tilt be egyes árucikkeket vagy forrásországokat. Azonban a vállalatoknak kötelezően gondoskodniuk kellene arról, hogy átvilágítják szállítási láncaikat és ellenőrzik a kockázatos láncszemeket. Ehhez alkalmazhatnak például műholdas nyomon követést, végezhetnek helyszíni ellenőrzést, szervezhetnek kapacitásfejlesztést a beszállítók számára, a termék származási helyét pedig izotópvizsgálattal határozhatják meg. Az uniós hatóságoknak rendelkezésére kellene bocsátani a földrajzi koordinátákat és hasonló adatokat. Az anonimizált adatokhoz a nyilvánosság is hozzáférne.

A Bizottságnak a jogszabálytervezet életbe lépését követő fél éven belül egy átlátható értékelést követően alacsony, közepes és magas kockázatot jelentő csoportba kellene sorolnia az országokat. Az alacsony kockázatot jelentő országokra kevesebb kötelezettség vonatkozna.

„Komolyan vesszük az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelmet. Elismerjük, hogy az Unió a világ erdőirtásának mintegy 10 százalékáért felelős, így nincs más választásunk, mint még nagyobb erőbedobással küzdeni a globális szintű erdőirtás ellen. Ha sikerül megfelelően kiegyensúlyozni az ambícióinkat, a jogszabály alkalmazhatóságát és annak WTO-kompatibilitását, akkor ezzel az új eszközzel erdőirtásmentes szállítási láncokat alakíthatunk ki” – mondta Christophe Hansen (EPP, Luxembourg) a szavazás után.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár – azaz az EU-nál nagyobb területnyi – erdőt irtottak ki. A globális erdőirtás 10 százalékáért az uniós fogyasztók felelősek.

A Parlament 2020 októberében a Szerződésben biztosított jogával élve felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen be jogszabálytervezetet az uniós igények ösztönözte erdőirtás megfékezésére világszerte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-06 19:22:00
Október 6-án lkezdődött a 19. Budapest Design Week. A központi kiállításnak, illetve számos programnak helyet adó Néprajzi Múzeum mellett Budapesten és több vidéki városban mintegy 150 program várja az érdeklődőket.
2022-10-06 17:22:00
Több mint másfél milliárd forint adót csalt el egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáras bűnszervezet. A NAV nyomozói tizennyolc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatot őrizetbe vettek, a Szombathelyi Járásbíróság mind a hat fő letartoztatását elrendelte.
2022-10-06 16:22:00
„A fuzionáló cégeknek még jogsértő hiányosságok esetén is érdemes önként pótolniuk a mulasztást és utólag együttműködni a versenyhatósággal, mivel mindez jelentős enyhítő, illetve bírságcsökkentő tényezőt jelenthet.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Világszerte egyre erőteljesebb trend az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, azaz az átállás – teljes egészében vagy részben – a növényi eredetű táplálkozásra.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS