Új uniós szabályok a globális erdőirtás megfékezése

2022. 09. 13., 15:24

Az Európai Parlament szerint a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk az Unióban forgalmazott termékek előállításához ne legyen szükség erdőterületek kiirtására.

  • 1990 és 2020 között az Európai Uniónál nagyobb területnyi erdőt irtottak ki, a veszteség 10 százalékáért az uniós fogyasztás felel.
  • Az Európai Parlament a sertés-, kecske-, birka- és baromfihúsra, kukoricára, gumira, faszénre és nyomtatott papírtermékekre is kiterjesztené az új szabályokat.
  • A Ház az emberi jogok és az őslakosok jogainak tiszteletben tartását is felvenné az elvárások közé.

A plenáris ülés kedden 453 szavazattal, 57 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett fogadta el az erdőirtás nélkül előállított termékekről szóló bizottsági jogszabálytervezetről alkotott álláspontját – tájékoztatott az Európai Parlament.

Az új jogszabály vállalatok számára kötelezővé tenné annak ellenőrzését, hogy az általuk árult termékeket nem kiirtott erdők helyén vagy degradálódott földterületen termelték. Ezzel biztosíthatnák vásárlóikat arról, hogy azok az áru megvásárlásával nem járulnak hozzá erdők, többek között pótolhatatlan trópusi esőerdők elpusztításához. Az Unió így csökkentené az éghajlatváltozásban és a biológiai sokféleség csökkenésében játszott saját szerepét.

A képviselők azt is ellenőriztetnék, hogy a termékeket a nemzetközi jog emberi jogi előírásainak betartása és az őslakosok jogainak tiszteletben tartása mellett állítják elő.

Az érintett termékek skálájának bővítése

A javaslat szarvasmarhákra, kakaóra, kávéra, pálmaolajra, szójára és fára, illetve az ezekből előállított termékekre (mint például a bőr, a csokoládé vagy a bútor) vonatkozik. A Parlament a a sertés-, kecske-, birka- és baromfihúst, kukoricát, gumit, faszént és nyomtatott papírtermékeket is felvenné a listára. A képviselők a bizottsági határidőt egy évvel korábbra mozdítva ahhoz is ragaszkodnak, hogy a termékek nem származhatnak 2019. december 31. után kiirtott erdők területéről.

Az Európai Parlament szerint megfelelő szabályokat kellene hozni a pénzügyi intézményekre vonatkozóan, hogy azok tevékenysége se járulhasson hozzá az erdőirtáshoz.

Átvilágítás és ellenőrzés

A jogszabálytervezet nem tilt be egyes árucikkeket vagy forrásországokat. Azonban a vállalatoknak kötelezően gondoskodniuk kellene arról, hogy átvilágítják szállítási láncaikat és ellenőrzik a kockázatos láncszemeket. Ehhez alkalmazhatnak például műholdas nyomon követést, végezhetnek helyszíni ellenőrzést, szervezhetnek kapacitásfejlesztést a beszállítók számára, a termék származási helyét pedig izotópvizsgálattal határozhatják meg. Az uniós hatóságoknak rendelkezésére kellene bocsátani a földrajzi koordinátákat és hasonló adatokat. Az anonimizált adatokhoz a nyilvánosság is hozzáférne.

A Bizottságnak a jogszabálytervezet életbe lépését követő fél éven belül egy átlátható értékelést követően alacsony, közepes és magas kockázatot jelentő csoportba kellene sorolnia az országokat. Az alacsony kockázatot jelentő országokra kevesebb kötelezettség vonatkozna.

„Komolyan vesszük az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelmet. Elismerjük, hogy az Unió a világ erdőirtásának mintegy 10 százalékáért felelős, így nincs más választásunk, mint még nagyobb erőbedobással küzdeni a globális szintű erdőirtás ellen. Ha sikerül megfelelően kiegyensúlyozni az ambícióinkat, a jogszabály alkalmazhatóságát és annak WTO-kompatibilitását, akkor ezzel az új eszközzel erdőirtásmentes szállítási láncokat alakíthatunk ki” – mondta Christophe Hansen (EPP, Luxembourg) a szavazás után.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár – azaz az EU-nál nagyobb területnyi – erdőt irtottak ki. A globális erdőirtás 10 százalékáért az uniós fogyasztók felelősek.

A Parlament 2020 októberében a Szerződésben biztosított jogával élve felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen be jogszabálytervezetet az uniós igények ösztönözte erdőirtás megfékezésére világszerte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS