Az Európai Parlament szerint a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk az Unióban forgalmazott termékek előállításához ne legyen szükség erdőterületek kiirtására.
A plenáris ülés kedden 453 szavazattal, 57 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett fogadta el az erdőirtás nélkül előállított termékekről szóló bizottsági jogszabálytervezetről alkotott álláspontját – tájékoztatott az Európai Parlament.
Az új jogszabály vállalatok számára kötelezővé tenné annak ellenőrzését, hogy az általuk árult termékeket nem kiirtott erdők helyén vagy degradálódott földterületen termelték. Ezzel biztosíthatnák vásárlóikat arról, hogy azok az áru megvásárlásával nem járulnak hozzá erdők, többek között pótolhatatlan trópusi esőerdők elpusztításához. Az Unió így csökkentené az éghajlatváltozásban és a biológiai sokféleség csökkenésében játszott saját szerepét.
A képviselők azt is ellenőriztetnék, hogy a termékeket a nemzetközi jog emberi jogi előírásainak betartása és az őslakosok jogainak tiszteletben tartása mellett állítják elő.
A javaslat szarvasmarhákra, kakaóra, kávéra, pálmaolajra, szójára és fára, illetve az ezekből előállított termékekre (mint például a bőr, a csokoládé vagy a bútor) vonatkozik. A Parlament a a sertés-, kecske-, birka- és baromfihúst, kukoricát, gumit, faszént és nyomtatott papírtermékeket is felvenné a listára. A képviselők a bizottsági határidőt egy évvel korábbra mozdítva ahhoz is ragaszkodnak, hogy a termékek nem származhatnak 2019. december 31. után kiirtott erdők területéről.
Az Európai Parlament szerint megfelelő szabályokat kellene hozni a pénzügyi intézményekre vonatkozóan, hogy azok tevékenysége se járulhasson hozzá az erdőirtáshoz.
A jogszabálytervezet nem tilt be egyes árucikkeket vagy forrásországokat. Azonban a vállalatoknak kötelezően gondoskodniuk kellene arról, hogy átvilágítják szállítási láncaikat és ellenőrzik a kockázatos láncszemeket. Ehhez alkalmazhatnak például műholdas nyomon követést, végezhetnek helyszíni ellenőrzést, szervezhetnek kapacitásfejlesztést a beszállítók számára, a termék származási helyét pedig izotópvizsgálattal határozhatják meg. Az uniós hatóságoknak rendelkezésére kellene bocsátani a földrajzi koordinátákat és hasonló adatokat. Az anonimizált adatokhoz a nyilvánosság is hozzáférne.
A Bizottságnak a jogszabálytervezet életbe lépését követő fél éven belül egy átlátható értékelést követően alacsony, közepes és magas kockázatot jelentő csoportba kellene sorolnia az országokat. Az alacsony kockázatot jelentő országokra kevesebb kötelezettség vonatkozna.
„Komolyan vesszük az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelmet. Elismerjük, hogy az Unió a világ erdőirtásának mintegy 10 százalékáért felelős, így nincs más választásunk, mint még nagyobb erőbedobással küzdeni a globális szintű erdőirtás ellen. Ha sikerül megfelelően kiegyensúlyozni az ambícióinkat, a jogszabály alkalmazhatóságát és annak WTO-kompatibilitását, akkor ezzel az új eszközzel erdőirtásmentes szállítási láncokat alakíthatunk ki” – mondta Christophe Hansen (EPP, Luxembourg) a szavazás után.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár – azaz az EU-nál nagyobb területnyi – erdőt irtottak ki. A globális erdőirtás 10 százalékáért az uniós fogyasztók felelősek.
A Parlament 2020 októberében a Szerződésben biztosított jogával élve felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen be jogszabálytervezetet az uniós igények ösztönözte erdőirtás megfékezésére világszerte.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.