Új szintre emelkedhet a mezőgazdasági adatgyűjtés az Európai Unióban

2023. 11. 13., 13:10

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózatról szóló rendeletet.

A jelenlegi mezőgazdasági számviteli információs hálózat olyan adatbázis, amely egy több mint 80 000 uniós gazdaságból álló, a statisztikai reprezentativitást figyelembe véve kialakított mintából közös módszertan alapján évente gyűjtött mikroökonómiai és számviteli adatokat tartalmaz. A felülvizsgált rendelet értelmében a mezőgazdasági számviteli információs hálózatról szóló rendelet alapján már most is gyűjtött adatok mellett környezeti és szociális adatokat is gyűjteni kell majd – olvasható a Tanács közleményében.

„A mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózatról szóló rendelet lehetővé fogja tenni, hogy többet hozzunk ki a mezőgazdasági adatainkból, ezáltal pedig nyomon követhessük az előrehaladást, amelyet fenntarthatósági céljaink teljesítése felé teszünk” – kommentálta a döntést Luis Planas Puchades, Spanyolország ügyvezető mezőgazdasági, halászati és élelmezésügyi minisztere.

Az újonnan elfogadott rendelet kiigazítja a mezőgazdasági számviteli információs hálózatról szóló rendeletet olyan további adatok gyűjtésének lehetővé tétele érdekében, amelyek a közös agrárpolitika (KAP) és az európai zöld megállapodás – ezen belül a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia – célkitűzései teljesítésének nyomon követéséhez szükségesek.

A felülvizsgált rendeletnek köszönhetően a Tanács várakozásai szerint
– javulni fognak az egyéb adatgyűjtési kezdeményezésekkel való kapcsolódások, és ezáltal csökkenni fognak az adminisztratív terhek,
– az összegyűjtött adatokat kutatáshoz és szakpolitikai döntéshozatalhoz fogják felhasználni azzal az átfogó céllal, hogy javuljanak és nyomon követhetők legyenek a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítések, és
– javulni fognak és személyre szabottabbá fognak válni a mezőgazdasági termelőknek nyújtott tanácsadási szolgáltatások.

Az adatgyűjtési folyamatban való részvétel önkéntes lesz, a tagállamok pedig felkérést kapnak majd olyan megoldások kidolgozására, amelyek a mezőgazdasági termelőket adataik megosztására ösztönzik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS