Új szabályok jöhetnek a nem uniós országokból érkező gázvezetékekre

2019. 04. 04., 11:29

Csütörtökön szavaznak az Európai Parlament képviselői az uniós gázpiac szabályainak kiterjesztéséről azokra a gázvezetékekre, amelyek nem uniós országokból érkeznek az EU területére.

Ilyen például az Északi Áramlat 2 is, egy 1200 km hosszú gázvezeték, amelyet jelenleg is építenek a Balti-tengeren keresztül, és amely Németországot és Oroszországot köti össze.

Megfelelés a szabályoknak

A gázvezeték keresztülhalad több uniós országon, területen, felségvizeken, így ezen részeinek meg kell felelni a jelenlegi uniós szabályoknak, amelyek az EU-n belüli gázvezetékekre vonatkoznak. Ennek megfelelően:

  • a gázellátást el kell különíteni az átvitt gáztól, megengedve ezzel, hogy a piac más szereplői is hozzáférjenek a gázvezeték tartalmához, és átlátható módon kell szabályozni a szállítás díját,
  • kivételek adódhatnak, de azokat el kell fogadni az Európai Bizottságnak.

„A gázellátást túl sokszor használták már politikai fegyverként. Mások tisztességtelen szándékait nem tudjuk megszüntetni, fel tudjuk viszont fegyverezni magunkat teljes jogi egyértelműséggel és a jelenlegi szabályozás következetes alkalmazásával. Ez az, amiért létrehoztuk az Energiauniót és ezért módosítjuk most az irányelvünket is” – mondta el Jerzy Buzek (néppárti, lengyel), az energiaügyi szakbizottság elnöke.

Gázfogyasztás és import

Az EU energiafogyasztásának egynegyedét a földgáz biztosítja,

  • a gázt főként az otthonok fűtésére és elektromosság előállítására használjuk,
  • a gáz több mint 70 százaléka import, ez várhatóan egyre csak növekedni fog,
  • sok uniós tagország nagy mértékben függ a gázimporttól.

A fő szállítók és útvonalak

2018 harmadik negyedévének adatai:

  • Oroszország volt a fő szállító (47 százalék), őt követte Norvégia (34 százalék), Algéria és Líbia (8,6 százalék – együtt),
  • az importált gáz 89 százaléka vezetékeken keresztül érkezett, a több pedig hajókon, mint például a propán-bután gáz,
  • Oroszország fő útvonala Ukrajnán keresztül vezetett (Testvériség gázvezeték és a balkáni útvonal), ez lefedte az orosz gázimport majdnem felét; ezt követte a Fehéroroszországon keresztül futó vezeték (Yamal gázvezeték), amely az orosz gázimport 20 százalékáért felelt; és az Északi Áramlat 1 gázvezeték (30 százalék).
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS