Az irányelv az EU-ban székhellyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók számára előírja, hogy tegyenek jelentést az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelek ügyleteiről.
Az Európai Bizottság közleményt adott ki, amelyben üdvözli az uniós pénzügyminiszterek között létrejött politikai megállapodást (az általános megközelítést) az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelek számára kriptoeszköz-ügyleteket bonyolító valamennyi szolgáltatókra alkalmazandó új adózási átláthatósági szabályokról.
„A kriptoeszközök és az elektronikus pénz nagy potenciállal rendelkeznek a gazdasági tevékenység és az innováció serkentése szempontjából, ugyanakkor az átláthatóság csökkenésének, valamint az adókijátszás és az adócsalás lehetővé válásának kockázatát is magukban hordozzák. Adószabályainknak naprakésszé tétele segíteni fogja a nemzeti közigazgatásokat abban, hogy hatékonyabban szedjék be az adókat, és lépést tartsanak a fejlődő technológiával Európa digitális átállásának előrehaladtával” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.
„A mai megállapodás kedvező fejlemény az adózási átláthatóság szempontjából rohamtempóban változó pénzügyi világunkban. Az anonimitásból kifolyólag a jelentős nyereséget termelő kriptoeszköz-felhasználók közül sokan a nemzeti adóhatóságok látókörén kívül maradnak, és ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Amint az irányelvhatályba lép, a tagállamok kézhez kapják a kriptoeszközök kereskedelméből vagy az azokba irányuló befektetésekből származó nyereség utáni adó megfizetésének garantálásához szükséges információkat” – Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.
A méltányos és hatékony adóztatás kulcsfontosságú a közberuházásokat és -szolgáltatásokat fedező bevételek biztosításához, és egyúttal olyan üzleti környezetet teremt, amely kedvez az innovációnak. Az adóhatóságok azonban jelenleg nem rendelkeznek az ahhoz szükséges információkkal, hogy nyomon követhessék a határokon átnyúló kereskedelemben könnyen forgalmazható kriptoeszközök révén szerzett bevételeket. Ez nagymértékben korlátozza az adók tényleges megfizetésének biztosítására való képességüket, ami azzal a következménnyel jár, hogy az európai polgárok jelentős adóbevételektől esnek el.
Az irányelv javítani fogja a tagállamoknak az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés felderítésére és leküzdésére való képességét azáltal, hogy az EU-ban székhellyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók számára előírja – függetlenül azok méretétől –, hogy tegyenek jelentést az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelek ügyleteiről. Emellett az aktualizált irányelv hatálya kiterjed majd a pénzügyi intézmények elektronikus pénzek és központi banki digitális fizetőeszközök tekintetében fennálló jelentéstételi kötelezettségeire, valamint a természetes személyek által igénybe vett, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos automatikus információcserére is.
A kriptoeszközökre, az elektronikus pénzre és a központi banki digitális fizetőeszközökre vonatkozó új jelentéstételi követelmények 2026. január 1-jén lépnek hatályba. Az új szabályok végleges elfogadására akkor kerülhet sor, amikor az Európai Parlament konzultatív véleménye rendelkezésre áll.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.