A nemzeti hatóságoknak az adatkezelőt kötelezniük kell arra, hogy rendszeresen felülvizsgálja ezen adattárolás további szükségességét, és elismerje az érintett számára az adatok törléséhez való jogot, amint a tárolás már nem szükséges – mondta ki egy nemrég született ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Bulgáriában egy személyt hamis tanúzás miatti nyomozás keretében felvettek a rendőrségi nyilvántartásba. E bűncselekmény elkövetésében végül bűnösnek találták, és egy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A büntetés letöltését követően mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ezt követően kérte, hogy töröljék a rendőrségi nyilvántartásból. A bolgár jog szerint az adatait e nyilvántartásban tárolják, és azokat a hozzáféréssel rendelkező hatóságok – az említett személy haláláig – korlátlan ideig kezelhetik. Kérelmét elutasították azzal az indokkal, hogy a jogerős büntetőítélet még mentesítés esetén sem szerepel a rendőrségi nyilvántartásból való törlést megalapozó indokok között. A fellebbezés nyomán eljáró bolgár legfelsőbb közigazgatási bíróság kérdéseket intézett a Bírósághoz – foglalja össze az eljárást a Bíróság közleménye.
Ítéletében a Bíróság kimondja, hogy a szándékos bűncselekmény miatt elítélt személyek biometrikus és genetikai adatainak a halálukig történő általános és különbségtétel nélküli tárolása ellentétes az uniós joggal.
A Bíróság megjegyzi, hogy a bolgár rendőrségi nyilvántartásban tárolt személyes adatok többek között az ujjlenyomatokat, az arcképmást, valamint a DNS-profilkészítés céljából vett mintát tartalmazzák. A nyilvántartás továbbá adatokat tartalmaz az érintett személy által elkövetett bűncselekményekre és az azok tekintetében hozott ítéletekre vonatkozóan. Ezek az adatok elengedhetetlenek lehetnek annak vizsgálatához, hogy az érintett személy más bűncselekményekben érintett-e, mint amely miatt jogerősen elítélték. Ugyanakkor e személyek esetében nem azonos mértékű annak a kockázata, hogy más bűncselekményekben is érintettek, ami igazolhatná az adataik tárolásának egységes időtartamát. Így az olyan tényezők, mint az elkövetett bűncselekmény jellege és súlya, illetve a bűnismétlés hiánya, arra utalhatnak, hogy az elítélt által jelentett veszély nem feltétlenül igazolja azt, hogy az adatait a rendőrségi nyilvántartásban a haláláig tárolják. Következésképpen ez a határidő csak az azt kellőképpen igazoló különleges körülmények között tekinthető megfelelőnek. Márpedig nem ez a helyzet, ha az általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazandó minden, szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személyre. Az uniós jog megköveteli, hogy a nemzeti szabályozás előírja az adatkezelő számára annak kötelezettségét, hogy rendszeresen felülvizsgálja az adattárolás további szükségességét, és az érintett személy számára elismerje az ezen adatok törléséhez való jogot, amint az adatkezelés már nem szükséges.
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.