December 2-án az EU három intézménye és több mint 500 európai polgár közösen értékelte az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeképp hozott intézkedéseket.
A konferenciát követő, értékelő eseményre Brüsszelben, az Európai Parlament épületében került sor az Euópai Parlament, a Tanács és a Bizottság, illetve a konferencia munkájának motorját jelentő európai polgárok részvételével. Együtt vizsgálták meg, hogy milyen lépéseket tettek az európai intézmények a konferencián született javaslatok kapcsán.
Az értékelő ülést megnyitó Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „Az Európai Parlament az általa képviselt 450 millió európai polgár nevében teszi a dolgát az Európa jövőjéről rendezett konferencia javaslatainak megvalósítása során. A távlatos gondolkodáshoz bátorságra van szükség. Ha a polgárok javaslatainak végrehajtásáról van szó, akkor semmilyen változás nem lehet tabu. A konferencia és bemutatott javaslatok pedig nem az utolsó állomás. A jövőnek ugyanis sosem lesz vége. Nincs véges feladatlista, amit kipipálhatnánk. A jövő folyamatos munkát jelent. Pont úgy, mint az Uniónk.”
A konferencia korábbi társelnöke, Guy Verhofstadt az alábbiakat fűzte hozzá: „Bizonytalan időkben a politikának biztos jövőképet kell felmutatnia. Az Európa jövőjéről szóló konferencia során a polgárok meghatározták az irányt. Ez az értékelő esemény pedig arra szolgál, hogy mi, politikusok beszámoljuk arról, hogy mit csináltunk a tavaly közösen kidolgozott javaslatokkal, és hogy közösen előre tekintsünk. Mert a feladattal még nem vagyunk készen: nem pusztán a javaslatokat kell megvalósítanunk, hanem életre kell hívnunk azt a szellemiséget is, amelynek jegyében íródtak: egy új Európát, amely készen áll a jövő kihívásaira.”
A Tanácsot a cseh elnökség részéről Mikuláš Bek európa-ügyi miniszter képviselte. A Bizottság nevében Maroš Šefčovič, Dubravka Šuica és Margaritisz Szkínasz alelnök jelent meg.
A beszédeket követő vita a napjaink legfontosabb kihívásai körül forgott, többek között Oroszország háborújáról Ukrajna ellen és annak az európaiak mindennapi életére gyakorolt hatásáról, valamint az uniós energiafüggetlenség elérésének felgyorsításáról szólt. Több felszólaló a konferencia javaslatainak teljes körű végrehajtásához elengedhetetlen intézményi reformokat sürgette például a multinacionális cégek megadóztatásával és az uniós külpolitikával kapcsolatban. A nap folyamán a polgárok a konferencia által lefedett összes témában tettek fel kérdéseket, többek között az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel, a fizikai és mentális egészséggel, az oktatással és kultúrával, a digitális átmenettel, a migrációval kapcsolatos kihívásokkal, az európai értékeket és költségvetést veszélyeztető fenyegetéssel, az európai gazdaság állapotával kapcsolatban és arról is, hogy mi lehet a fiatalok szerepe ezen feladatok kezelésében.
A felszólalók többször említették az uniós szerződések felülvizsgálatához szükséges konvent összehívását, a meglévő szabályok keretében az ún. áthidaló záradékok használatát és az uniós intézmények közötti kommunikáció javítását. Többen kiemelték, hogy az egy éves eseménysorozat a részvételi demokrácia eddig nem látott példája volt, és hogy a Bizottság is polgári konzultációkat tervez a fontos jogalkotási javaslatok előtt. A polgárok különböző ötleteket javasoltak arra, hogy a nyelvi és szerkezeti akadályok ellenére mindenki el tudja mondani a gondolatait.
Az európai parlamenti képviselők hangsúlyozták: a Parlament továbbra is mindent megtesz, hogy az európaiak előtt elszámoltassa az Uniót. Többen saját politikai meggyőződésük tükrében és képviselőcsoportjuk álláspontját követve konkrét példákkal illusztrálták, hogy a konferencia egyes javaslatai hogyan váltak mára a parlamenti munka vezérmotívumaivá. Legtöbben megismételték az uniós szerződéseket felülvizsgáló konvent összehívására irányuló parlamenti felhívást, és egyesek hozzáfűzték: a parlamenti bizottságok nemsoká elkészülnek egy ehhez kapcsolódó jogalkotás-kezdeményezési jelentéssel.
Egyes képviselők ellenvéleményt fogalmaztak meg, és a konferencia hasznát kétségbe vonva sajnálatukat fejezték ki az adófizetői pénzek felhasználása és általában az Unió egészének irányvonala miatt.
A bogyólé márkanév a francia bravúros magyarítása, bármelyik posztmodern írónk megirigyelhetné.
A Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátásáról létrejött szerződés fontos lépés Magyarország számára ellátásbiztonsági szempontból – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.