Többet várnak az EU-tól az európaiak

2022. 12. 05., 14:13

December 2-án az EU három intézménye és több mint 500 európai polgár közösen értékelte az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeképp hozott intézkedéseket.

A konferenciát követő, értékelő eseményre Brüsszelben, az Európai Parlament épületében került sor az Euópai Parlament, a Tanács és a Bizottság, illetve a konferencia munkájának motorját jelentő európai polgárok részvételével. Együtt vizsgálták meg, hogy milyen lépéseket tettek az európai intézmények a konferencián született javaslatok kapcsán.

Az értékelő ülést megnyitó Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „Az Európai Parlament az általa képviselt 450 millió európai polgár nevében teszi a dolgát az Európa jövőjéről rendezett konferencia javaslatainak megvalósítása során. A távlatos gondolkodáshoz bátorságra van szükség. Ha a polgárok javaslatainak végrehajtásáról van szó, akkor semmilyen változás nem lehet tabu. A konferencia és bemutatott javaslatok pedig nem az utolsó állomás. A jövőnek ugyanis sosem lesz vége. Nincs véges feladatlista, amit kipipálhatnánk. A jövő folyamatos munkát jelent. Pont úgy, mint az Uniónk.”

A konferencia korábbi társelnöke, Guy Verhofstadt az alábbiakat fűzte hozzá: „Bizonytalan időkben a politikának biztos jövőképet kell felmutatnia. Az Európa jövőjéről szóló konferencia során a polgárok meghatározták az irányt. Ez az értékelő esemény pedig arra szolgál, hogy mi, politikusok beszámoljuk arról, hogy mit csináltunk a tavaly közösen kidolgozott javaslatokkal, és hogy közösen előre tekintsünk. Mert a feladattal még nem vagyunk készen: nem pusztán a javaslatokat kell megvalósítanunk, hanem életre kell hívnunk azt a szellemiséget is, amelynek jegyében íródtak: egy új Európát, amely készen áll a jövő kihívásaira.”

A Tanácsot a cseh elnökség részéről Mikuláš Bek európa-ügyi miniszter képviselte. A Bizottság nevében Maroš Šefčovič, Dubravka Šuica és Margaritisz Szkínasz alelnök jelent meg.

Vita a polgárokkal

A beszédeket követő vita a napjaink legfontosabb kihívásai körül forgott, többek között Oroszország háborújáról Ukrajna ellen és annak az európaiak mindennapi életére gyakorolt hatásáról, valamint az uniós energiafüggetlenség elérésének felgyorsításáról szólt. Több felszólaló a konferencia javaslatainak teljes körű végrehajtásához elengedhetetlen intézményi reformokat sürgette például a multinacionális cégek megadóztatásával és az uniós külpolitikával kapcsolatban. A nap folyamán a polgárok a konferencia által lefedett összes témában tettek fel kérdéseket, többek között az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel, a fizikai és mentális egészséggel, az oktatással és kultúrával, a digitális átmenettel, a migrációval kapcsolatos kihívásokkal, az európai értékeket és költségvetést veszélyeztető fenyegetéssel, az európai gazdaság állapotával kapcsolatban és arról is, hogy mi lehet a fiatalok szerepe ezen feladatok kezelésében.

A felszólalók többször említették az uniós szerződések felülvizsgálatához szükséges konvent összehívását,  a meglévő szabályok keretében az ún. áthidaló záradékok használatát és az uniós intézmények közötti kommunikáció javítását. Többen kiemelték, hogy az egy éves eseménysorozat a részvételi demokrácia eddig nem látott példája volt, és hogy a Bizottság is polgári konzultációkat tervez a fontos jogalkotási javaslatok előtt. A polgárok különböző ötleteket javasoltak arra, hogy a nyelvi és szerkezeti akadályok ellenére mindenki el tudja mondani a gondolatait.

Az európai parlamenti képviselők hangsúlyozták: a Parlament továbbra is mindent megtesz, hogy az európaiak előtt elszámoltassa az Uniót. Többen saját politikai meggyőződésük tükrében és képviselőcsoportjuk álláspontját követve konkrét példákkal illusztrálták, hogy a konferencia egyes javaslatai hogyan váltak mára a parlamenti munka vezérmotívumaivá. Legtöbben megismételték az uniós szerződéseket felülvizsgáló konvent összehívására irányuló parlamenti felhívást, és egyesek hozzáfűzték: a parlamenti bizottságok nemsoká elkészülnek egy ehhez kapcsolódó jogalkotás-kezdeményezési jelentéssel.

Egyes képviselők ellenvéleményt fogalmaztak meg, és a konferencia hasznát kétségbe vonva sajnálatukat fejezték ki az adófizetői pénzek felhasználása és általában az Unió egészének irányvonala miatt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 31., 13:45
A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében. A Cégkassza Podcast a kövezetkő adása ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének szakértői segítségével.
2024. 11. 04., 20:04
Mi van, ha egy örökös nem szeretne örökölni? Akkor is köteles elfogadni az örökséget? Mit jelent az örökség visszautasítása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
2024-11-05 20:05:00
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) aktuális helyzetéről, a következő években várható fejlesztésekről és az integráció lehetőségeiről, kereteiről tartott előadást az IVSZ tagvállalatoknak az IdomSoft Zrt. A cég fejleszti és működteti az DÁP mobilalkalmazást és valósítja meg az életesemény alapú digitális szolgáltatásokat.
2024-11-05 18:05:00
A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre és nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.
2024-11-05 16:05:00
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS