Többet várnak az EU-tól az európaiak

2022. 12. 05., 14:13

December 2-án az EU három intézménye és több mint 500 európai polgár közösen értékelte az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeképp hozott intézkedéseket.

A konferenciát követő, értékelő eseményre Brüsszelben, az Európai Parlament épületében került sor az Euópai Parlament, a Tanács és a Bizottság, illetve a konferencia munkájának motorját jelentő európai polgárok részvételével. Együtt vizsgálták meg, hogy milyen lépéseket tettek az európai intézmények a konferencián született javaslatok kapcsán.

Az értékelő ülést megnyitó Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „Az Európai Parlament az általa képviselt 450 millió európai polgár nevében teszi a dolgát az Európa jövőjéről rendezett konferencia javaslatainak megvalósítása során. A távlatos gondolkodáshoz bátorságra van szükség. Ha a polgárok javaslatainak végrehajtásáról van szó, akkor semmilyen változás nem lehet tabu. A konferencia és bemutatott javaslatok pedig nem az utolsó állomás. A jövőnek ugyanis sosem lesz vége. Nincs véges feladatlista, amit kipipálhatnánk. A jövő folyamatos munkát jelent. Pont úgy, mint az Uniónk.”

A konferencia korábbi társelnöke, Guy Verhofstadt az alábbiakat fűzte hozzá: „Bizonytalan időkben a politikának biztos jövőképet kell felmutatnia. Az Európa jövőjéről szóló konferencia során a polgárok meghatározták az irányt. Ez az értékelő esemény pedig arra szolgál, hogy mi, politikusok beszámoljuk arról, hogy mit csináltunk a tavaly közösen kidolgozott javaslatokkal, és hogy közösen előre tekintsünk. Mert a feladattal még nem vagyunk készen: nem pusztán a javaslatokat kell megvalósítanunk, hanem életre kell hívnunk azt a szellemiséget is, amelynek jegyében íródtak: egy új Európát, amely készen áll a jövő kihívásaira.”

A Tanácsot a cseh elnökség részéről Mikuláš Bek európa-ügyi miniszter képviselte. A Bizottság nevében Maroš Šefčovič, Dubravka Šuica és Margaritisz Szkínasz alelnök jelent meg.

Vita a polgárokkal

A beszédeket követő vita a napjaink legfontosabb kihívásai körül forgott, többek között Oroszország háborújáról Ukrajna ellen és annak az európaiak mindennapi életére gyakorolt hatásáról, valamint az uniós energiafüggetlenség elérésének felgyorsításáról szólt. Több felszólaló a konferencia javaslatainak teljes körű végrehajtásához elengedhetetlen intézményi reformokat sürgette például a multinacionális cégek megadóztatásával és az uniós külpolitikával kapcsolatban. A nap folyamán a polgárok a konferencia által lefedett összes témában tettek fel kérdéseket, többek között az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel, a fizikai és mentális egészséggel, az oktatással és kultúrával, a digitális átmenettel, a migrációval kapcsolatos kihívásokkal, az európai értékeket és költségvetést veszélyeztető fenyegetéssel, az európai gazdaság állapotával kapcsolatban és arról is, hogy mi lehet a fiatalok szerepe ezen feladatok kezelésében.

A felszólalók többször említették az uniós szerződések felülvizsgálatához szükséges konvent összehívását,  a meglévő szabályok keretében az ún. áthidaló záradékok használatát és az uniós intézmények közötti kommunikáció javítását. Többen kiemelték, hogy az egy éves eseménysorozat a részvételi demokrácia eddig nem látott példája volt, és hogy a Bizottság is polgári konzultációkat tervez a fontos jogalkotási javaslatok előtt. A polgárok különböző ötleteket javasoltak arra, hogy a nyelvi és szerkezeti akadályok ellenére mindenki el tudja mondani a gondolatait.

Az európai parlamenti képviselők hangsúlyozták: a Parlament továbbra is mindent megtesz, hogy az európaiak előtt elszámoltassa az Uniót. Többen saját politikai meggyőződésük tükrében és képviselőcsoportjuk álláspontját követve konkrét példákkal illusztrálták, hogy a konferencia egyes javaslatai hogyan váltak mára a parlamenti munka vezérmotívumaivá. Legtöbben megismételték az uniós szerződéseket felülvizsgáló konvent összehívására irányuló parlamenti felhívást, és egyesek hozzáfűzték: a parlamenti bizottságok nemsoká elkészülnek egy ehhez kapcsolódó jogalkotás-kezdeményezési jelentéssel.

Egyes képviselők ellenvéleményt fogalmaztak meg, és a konferencia hasznát kétségbe vonva sajnálatukat fejezték ki az adófizetői pénzek felhasználása és általában az Unió egészének irányvonala miatt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS