Több mint egymilliárd euró összegű katasztrófasegélyt hagyott jóvá az Európai Tanács

2024. 09. 25., 13:25

Az Európai Tanács 1028,54 millió euró összegű katasztrófasegélyt hagyott jóvá Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Görögország és Franciaország számára.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Olaszországnak, Szlovéniának, Ausztriának, Görögországnak és Franciaországnak nyújtanak segítséget a 2023 folyamán bekövetkezett hat természeti katasztrófával kapcsolatban. A támogatás az EU 2024. évi költségvetése terhére valósul meg – olvasható a Tanács közleményében.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában összesen 1028,54 millió euró összegben fogják igénybe venni, amely összegbe beletartozik 231,78 millió euró előleg is. Az említett összegből
– 446,64 millió euró az Olaszországnak történő segítségnyújtást szolgálja. Erre azért kerül sor, mivel Emilia-Romagna régiót (378,83 millió euró) 2023 májusában, Toszkána régiót (67,81 millió euró) pedig 2023 októberében és novemberében árvíz sújtotta a rendkívül heves esőzések miatt,
– 428,41 millió euró (beleértve 100 millió euró összegű előleget) a Szlovéniának történő segítségnyújtást szolgálja azzal összefüggésben, hogy 2023 augusztusában az ország egész területét árvíz sújtotta a heves esőzések miatt,
– 5,20 millió euró az Ausztriának történő segítségnyújtást szolgálja, mivel az ország déli területeit 2023 augusztusában árvíz sújtotta a heves esőzések miatt,
– 101,53 millió euró a Görögországnak történő segítségnyújtást szolgálja azzal összefüggésben, hogy 2023 szeptemberében az ország középső részét több helyen – különösen a Thesszália régióban – árvíz sújtotta a földközi-tengeri, „Daniel” nevű vihar miatt,
– 46,76 millió euró a Franciaországnak történő segítségnyújtást szolgálja azzal összefüggésben, hogy a korábbi Nord-Pas-de-Calais régió területét 2023 novemberében árvíz sújtotta a heves esőzések miatt.

Amint a határozat hatályba lép, az EU a 2024. évi költségvetésében rendelkezésre álló szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékból pénzt csoportosít át az EU Szolidaritási Alapja elnevezésű operatív költségvetési sorba. Innen azután az összegeket ki lehet fizetni a természeti katasztrófák által sújtott azon országok számára, amelyek ezen alapból pénzügyi támogatást kérnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS