Az Európai Tanács 1028,54 millió euró összegű katasztrófasegélyt hagyott jóvá Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Görögország és Franciaország számára.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Olaszországnak, Szlovéniának, Ausztriának, Görögországnak és Franciaországnak nyújtanak segítséget a 2023 folyamán bekövetkezett hat természeti katasztrófával kapcsolatban. A támogatás az EU 2024. évi költségvetése terhére valósul meg – olvasható a Tanács közleményében.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapját kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában összesen 1028,54 millió euró összegben fogják igénybe venni, amely összegbe beletartozik 231,78 millió euró előleg is. Az említett összegből
– 446,64 millió euró az Olaszországnak történő segítségnyújtást szolgálja. Erre azért kerül sor, mivel Emilia-Romagna régiót (378,83 millió euró) 2023 májusában, Toszkána régiót (67,81 millió euró) pedig 2023 októberében és novemberében árvíz sújtotta a rendkívül heves esőzések miatt,
– 428,41 millió euró (beleértve 100 millió euró összegű előleget) a Szlovéniának történő segítségnyújtást szolgálja azzal összefüggésben, hogy 2023 augusztusában az ország egész területét árvíz sújtotta a heves esőzések miatt,
– 5,20 millió euró az Ausztriának történő segítségnyújtást szolgálja, mivel az ország déli területeit 2023 augusztusában árvíz sújtotta a heves esőzések miatt,
– 101,53 millió euró a Görögországnak történő segítségnyújtást szolgálja azzal összefüggésben, hogy 2023 szeptemberében az ország középső részét több helyen – különösen a Thesszália régióban – árvíz sújtotta a földközi-tengeri, „Daniel” nevű vihar miatt,
– 46,76 millió euró a Franciaországnak történő segítségnyújtást szolgálja azzal összefüggésben, hogy a korábbi Nord-Pas-de-Calais régió területét 2023 novemberében árvíz sújtotta a heves esőzések miatt.
Amint a határozat hatályba lép, az EU a 2024. évi költségvetésében rendelkezésre álló szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékból pénzt csoportosít át az EU Szolidaritási Alapja elnevezésű operatív költségvetési sorba. Innen azután az összegeket ki lehet fizetni a természeti katasztrófák által sújtott azon országok számára, amelyek ezen alapból pénzügyi támogatást kérnek.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.